Kis többség - kis változás, nagy többség - nagy változás - hangoztatta korábban Orbán Viktor miniszterelnök. Egy párttársa ezt azzal egészítette ki: az nem jelenti a demokrácia sérelmét, ha a többség él a választók kétharmados felhatalmazásával. És a többség élt is ezzel a felhatalmazással: a korábbi szakállamtitkárok közül csupán egy-két fő kapott helyettes államtitkári kinevezést. Az alacsonyabb rangú minisztériumi vezetők - akik közül sokan már önként távoztak -, illetve beosztottak többségének sorsa pedig csak akkor dől el véglegesen, ha hatályba lép a kormánytisztviselői törvény. Akkor ugyanis a nem kívánatosnak minősített személyeket indokolás nélkül - és mindössze kéthónapos felmondási idő mellett - meneszthetik.

Egy részük információnk szerint kényszerszabadságon várja az „ítéletet".

A „magyar közigazgatás Szent Bertalan-éjszakájának" minősítette a Medgyessy-kormány hivatalba lépése után történteket 2002 májusának utolsó napjaiban a Fidesz akkor elnöke, Pokorni Zoltán. Az új kabinet hivatalba lépése után ugyanis azonnal a „politikai mészárlás" áldozatává vált egyebek mellett több tárca szinte teljes felső vezetése és az ÁPV Rt. vezérkara. Az MSZP-nél másként látták: az addig leghumánusabb ítélték meg a kormányváltást, amely elsodorta a rendőrség, a titkosszolgálatok és az APEH vezetőit, számos kormányhivatal, valamint állami tulajdonú cég első emberét, de még az előző kabinet által kinevezett kistérségi megbízottakat is.

Úgy tűnik, a történelem ismétli önmagát. Az új kormány megalakulását követően szinte azonnal kirúgták a honvéd vezérkar, a katonai titkosszolgálatok, az Állami Egészségügyi Központ, majd pár nap múlva a HM érdekeltségébe tartozó cégek, továbbá a szentendrei kiképzőbázis vezetőjét is. A rapid intézkedést részben a katonaságnál tapasztalt korrupciós jelenségekkel magyarázták. Hétfőn leváltották az APEH elnökét. És még korán sincs vége. Napokon belül menesztik például az országos és a budapesti-rendőrfőkapitányt, s néhány más főrendőr talpára is útilaput kötnek.

Miután az adóhatóságot várhatóan összevonják a vám- és pénzügyőrséggel, ez utóbbi szervezet vezetője sem ülhet biztosan a székében. Sajtóhírek szerint a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének élén ugyancsak változás várható.

Politikai mészárlás a kormányhivatalokban

A kormányhivataloknál viszont meg is kezdődött a „politikai mészárlás", ahogyan ezt annak idején Pokorni minősítette. A Magyar Államkincstárnál szinte titokban - és különösebb indoklás nélkül - már megtörtént a személycsere. Azonnali hatállyal - és különösebb magyarázkodás nélkül - kitették a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal, valamint a Nemzeti Közlekedési Hatóság vezetőjét is. Az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Hivatal első emberét már indoklással küldték el: őt tették bűnbakká azért, mert Miskolcon ártérben épültek hipermarketek.

Persze a többiek sem érezhetik biztonságban magukat, ráadásul a kabinet egyetlen szervezetbe akarja összevonni a kormányhivatalok területi szerveit. Ezért a regionális közigazgatási hivatalok és a többi, mintegy harminc dekoncentrált szervezet - e körbe tartozik az ÁNTSZ-től a munkaügyi felügyelőségig számos egység - vezetőjének megbízatása az átalakítást követően nyilván automatikusan megszűnik majd.

NFÜ, NCA, Energiahivatal, MNV Zrt., KSH...

A napokban leváltották a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség vezetőjét, aki állítólag tízmilliós végkielégítések kifizetését engedélyezte. Az Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet első emberét - ő a H1N1-vírus elleni vakcinák körül vélelmezett anomáliák miatt bukhatott el - pedig egyenesen „kommandós akcióval" távolították el. A Nemzeti Civil Alapprogram elnöke meg azon veszett rajta, hogy azt nyilatkozta: a kormányváltás miatt nem hirdethetik ki a pályázatok eredményét.

A sorból a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., illetve a Magyar Fejlesztési Bank sem maradt ki. Ez utóbbi vezetésétől elvárják - és ez a leváltások oka is lehet -, hogy „objektív következetességgel tekintse át a bank korábbi működését, tárja fel és a lehető leggyorsabban orvosolja a fellelt problémákat". De a sorsukat - amint azt korábban is tapasztalhattuk - más állami cégek vezetői sem kerülhetik el: például a Szerencsejáték Zrt.-nél és a Magyar Postánál már új ember ül a vezetői székben.

A Magyar Energia Hivatal elnöke inkább lemondott. Ugyanezt tette a KSH, és a Nemzeti Hírközlési Hatóság elnöke is - ez utóbbi szervezet hamarosan összeolvad az ORTT-vel. Néhány regionális fejlesztési tanácsnak a korábbi kormány által delegált vezetője - a kirúgást elkerülendő - szintén hasonló megoldást választott. A kilenc regionális idegenforgalmi bizottság elnökei és tagjai számára ez a lehetőség nem adatott meg: mindannyiukat leváltották, mondván, ez a feltétele, hogy új lendületet adjanak a turizmusnak.