Korábban Nyíregyháza önkormányzatát és a görög katolikusokat az első fokon eljáró bíróság az iskola ügyében azzal marasztalta el, hogy ott jogellenesen, származásuk alapján különítik el a gyerekeket. A bíróság, majd utóbb a Debreceni Ítélőtábla is kötelezte őket az intézmény bezárására. A Kúria döntése ellentétes ezekkel az ítéletekkel.
Mészáros Mátyás szerint az iskolát a szülők kezdeményezésére indították újra, s ott semmilyen hátrány nem éri a diákokat. Kitért arra, hogy mindenkinek joga van a vallásszabadság gyakorlására, a szülők ezzel éltek. Hivatkozott ugyanakkor a telep roma önkormányzati képviselőjének vallomására, aki szerint az iskola a szülők kezdeményezésére indult újra. A bíró figyelmen kívül hagyta, hogy az ilyen jellegű képviselő alá-fölé rendeltségi viszonyban van a hatalommal, ezért vallomása a hatalmi viszonyok fénytörésében értelmezhető.
Az első fokon elvégzett bírói tényfeltáró munka során kiderült, hogy a szülők döntő többsége nem azért íratta gyerekét ebbe az intézménybe, mert a család görög katolikus volna, hanem az iskola közelsége miatt és azért, hogy a gyereket ne érje rasszista atrocitás a város más intézményeiben. A bíró kifejtette: a szülők tisztában voltak azzal, hogy milyen iskolát választanak a gyereküknek, és saját elhatározásukból döntöttek. Mészáros Mátyás azt mondta: bárki számára nyitva áll az iskola, ahová mindenki szabadon beiratkozhat. (Érdekes módon a nyíregyházi szülők nem tolonganak, hogy idekerüljön a gyermekük – A szerk.) Az indoklásnak ennél a pontjánál Setét Jenő roma polgárjogi aktivista feldúltan hagyta el a tárgyalót. A bírót ez nem zavarta, s azzal folytatta: a görög katolikusok jóval felszereltebb, néhány kilométerrel arrébb lévő integrált iskolájába a telepi cigány gyerekeknek is szabad átjárásuk van. Ehhez képest tény: nemhogy a jobb iskolába, még az iskolához tartozó uszodába sem jutnak el a telepi roma gyerekek.
– A vallásgyakorlás égisze alatt utat engednek az apartheid politikának – így kommentálta a döntést a CFCF ügyvédje. Kegye Adél szerint mostantól bárki szegregálhat a szabad vallásgyakorlásra hivatkozva. Daróczi Gábor, a CFCF kurátora azt mondta: a Kúria gyakorlatilag módszertani kézikönyvet adott azoknak az egyházaknak, illetve állami intézményeknek, amelyek ezek után szegregálni szeretnének. Daróczi szerint nehéz megszabadulni attól a gondolattól, hogy a Kúriára politikai nyomás nehezedik. Ennek kapcsán emlékeztetett arra: Balog Zoltán humánminiszter az egyházat mindvégig támogatta, s a szegregáló Huszár-telepi iskolát a felzárkóztatás fellegváraként tüntette fel. Hozzátette: valószínűnek tartja, hogy a tárca napokon belül előáll a szegregációt rendeleti úton is legalizáló jogszabállyal.
Mivel az ítélet nem illeszkedik a Kúria korábbi gyakorlatába, az alapítvány az Európai Bizottsághoz fordul. – Csehországgal szemben a szegregáció miatt kötelezettségszegési eljárás indult. A napokban indul Szlovákia ellen is. Mindent megteszünk, hogy Magyarországgal szemben is eljárás induljon – mondta Daróczi Gábor.
Az ítélet után a Romaversitas diákjai molinókkal sorakoztak fel a bíróság épülete előtt.
„Szegregált iskolából nem vezet út egyetemre”
– állt az egyik táblán, és éppen ezeknek a roma egyetemistáknak a példája mutatja, hogy ez mennyire így van. A romveres hallgatók ugyanis integrált közoktatási intézményekből nyertek felvételt.
Orsós János, az állami oktatásból kiszorult hátrányos helyzetű fiataloknak alapított Dr. Ámbédkar Iskolát fenntartó Dzsaj Bhim buddhista közösség elnöke a Népszabadságnak azt mondta: az ítélet azt sugallja, hogy „egy politikailag jól felfogható többség nyomja rá a bélyegét a jogállamra”.
– Megütközve állok az ítélet előtt, és próbálom magam térben-időben elhelyezni. Magyarországon megjelent a kasztrendszer az egyházi törvényen keresztül. Azt látjuk, hogy az a fiatal, aki a falu szélére születik, sosem fog egyetemre jutni. Épp ez a kasztrendszer lényege. Minket megfosztottak az egyházi mivoltunktól, de a Kúria a vallásgyakorlás nevében most utat enged a szegregációnak. Ilyen módon a szegregációt többé nem lehet megfogni – fogalmazott Orsós János.
Tény, hogy nemzetközi és hazai szakértők sokasága mutatta ki: a szegregált oktatás semmilyen formában nem képes eleget tenni annak, hogy az így elkülönített diákok korszerű neveléshez jussanak, olyanhoz, amely elősegíti a társadalomba való beilleszkedésüket. A Balog Zoltán által oly gyakran emlegetett „szeretetteljes felzárkóztatás” minden szakember szerint teljes tévút. Következményei pedig beláthatatlanok.
