Réka terhessége problémamentes volt, így a várandós gondozást a védőnő és a háziorvos végezte, és ultrahangra is mindössze kétszer kellett mennie. Szülését csupán szülésznő kísérte figyelemmel; az ügyeletes szakorvos rendelkezésre állt ugyan a háttérben, de csak a problémás eseteket látta el.
|
A nőgyógyásznak kell megbíznia saját értékítéletében és a szülésznő szakértelmében
Móricz-Sabján Simon / Népszabadság |
Réka szerint jobb volt ez így; itthon túl sokat és fölöslegesen vizsgálgatják az orvosok a kismamákat. Azt mondja: egy problémamentes terhességnél és szülésnél inkább megértésre, empátiára van szüksége a kismamáknak, semmint orvosi beavatkozásokra.
A vizsgálatok ráadásul sok pénzbe kerülnek: a magánrendeléseken egy terhesgondozási alkalom 5-10 ezer, egy ultrahang 10-15 ezer forint, és sok kismama a kórházi rendeléseken is csúsztat pár ezer forintot a szülészorvos zsebébe. Így a szülésig 50-100 ezer forintot is kifizetnek a kismamák a nőgyógyászoknak, majd a szülés után még egyszer ennyit.
Ennek is gátat szabhat az a július 1-jétől életbe lépő új szabályozás, amely a problémamentes várandósságok esetén a szülésznőknek is lehetőséget biztosít a terhesgondozásra.
A kötelező vizsgálatok a terhesgondozási könyvben szerepelnek majd, abba – az eddigi gyakorlattól eltérően – már a szülésznők is tehetnek bejegyzéseket. Ide kell beírni annak a szülésznőnek vagy orvosnak is a nevét, aki a várandós gondozás alatt felelős a kismama állapotáért, az esetleges változást pedig szintén regisztrálni kell, így világos és egyértelmű lesz a felelősség kérdése.
Az új szabályozás értelmében azonban egy szülésznő kizárólag szülész-nőgyógyász szakorvos által megállapított alacsony rizikójú várandósság esetén végezhet terhesgondozást.
|
A magánorvosoknál tíz percet sem tart egy problémamentes terhesség esetén a felülvizsgálat, de többezer forintba kerül
Regis Duvignau / Reuters |
– Első alkalommal továbbra is szülész-nőgyógyásznál kell megjelenni, de ha a szakorvos nem lát különösebb problémát, a kismama dönthet úgy is, hogy a továbbiakban szülésznőhöz jár gondozásra. Ha később mégis rizikó gyanúja vetődne föl – például terhességi cukorbetegség, magas vérnyomás –, a szülésznőnek a kismamát azonnal szülész-nőgyógyászhoz kell irányítania – magyarázza Timmermann Gábor.
A szülész-nőgyógyász szakorvos szerint az új szabályozás komoly terhet vehet le a szakorvosok válláról, hiszen problémamentes terhesség esetén valóban nincs szükség annyi orvosi vizsgálatra. Márpedig a várandósságok 70 százaléka normál lefolyású.
– Az új szabályozás főként azokon a településeken jelenthet komoly segítséget, ahol szakorvoshiány van, és nehezen elérhető a kismamák számára a terhesgondozás. Kérdés ugyanakkor – jegyezte meg –, hogy a nőgyógyászok merik-e vállalni azt a kockázatot, hogy bár problémamentesnek nyilvánítottak egy terhességet, később mégis adódik valami komplikáció.
A nőgyógyászok ráadásul a rendszeres vizsgálatokkal – saját jelentőségüket is fokozva – magukhoz láncolják a várandós nőket, akik később azután náluk is szülnek: ez néha indokolt is, gyakran azonban nem – véli Timmermann Gábor. Hozzátette: bizonyos vizsgálatokat ugyanakkor – például ultrahangos mérést – a szülésznők nem tudnak elvégezni, nem értenek a belgyógyászati, bőrgyógyászati problémákhoz, receptírási jogosultságuk sincs.
– Márpedig egy hüvelykúp vagy egy vaskészítmény felírására még egy problémamentes terhesség során is gyakran szükség lehet. Megtehetné ezt persze a háziorvos is, ők azonban – a nyugat-európai gyakorlattól eltérően – nincsenek felkészülve az ilyen jellegű problémákra. Inkább szakorvoshoz küldik a kismamákat, akik így végső soron mégiscsak nőgyógyásznál kötnek ki – sorolja a rendszer lehetséges buktatóit Timmermann Gábor, aki egyelőre az infrastrukturális feltételeket sem látja biztosítottnak a kórházakban a szülésznői terhesgondozáshoz, mert nincsenek erre a célra kialakított helyiségek.
A szakember úgy véli: összességében van ráció az új rendszerben, ám bevezetése előtt a szülésznőket és a háziorvosokat alaposabban fel kellene készíteni.
A magánpraxist is vezető szülész-nőgyógyász nem tart attól, hogy a magánrendelésekre járó várandósok száma hirtelen megcsappanna az új szabályozás következtében, a magyar kismamák ugyanis tapasztalatai szerint akkor érzik magukat biztonságban, ha állapotukat havonta ellenőrzi az orvos. Neki magának is számos olyan páciense van, aki külföldről jár hozzá haza várandósgondozásra, mert a Nyugat-Európában kapott ellátást kevésnek találja. Timmermann Gábor szerint tehát, aki megteheti, ezután is inkább orvost választ majd.
Biankó beutaló
A jövőben egy közfinanszírozott egészségügyi intézmény nem utasíthatja el a várandósokat, még akkor sem, ha a gondozást egy magánpraxisban dolgozó orvos végzi. Jelenleg ez nem így van: a közfinanszírozott intézmények a magánorvosi beutalóval érkezőktől kérhetnek az adott szolgáltatásért térítési díjat, a magánorvosnak ugyanis nincs beutalási joga az állami szektor felé. A várandósok gondozási könyvébe be lesz fűzve az időszakos vizsgálatokhoz szükséges beutaló, így a gondozásért felelős személy egyszerűen kitépi a kiskönyvből ezt a mellékletet, és azzal a kismama térítésmentes vizsgálatra jelentkezhet. (D. A. N.)
