A Belügyminisztérium akkor három előterjesztést készített, az első volt a „helytartós” elképzelés, amely képviselő-testületekkel sem számol. A második verzió szerint maradna a kerületi szintű közigazgatás, de az „erős főváros” elve érvényesülne.
A harmadik, az úgynevezett City-koncepció pedig arról szól, hogy Budapest öt-hat belső kerületét integrálnák. A különböző verziókat a Fidesz–KDNP 2011. őszi hajdúszoboszlói kihelyezett frakcióülésén is tárgyalták.
Annyi biztos, hogy Orbán nem favorizál olyan változatot, amelyben a kerületek élén erős polgármesterek állnak, a kormányfő a lehető legnagyobb központosítást támogatja. Így nem zárható ki, hogy a 2019-es önkormányzati választások előtt olyan törvénymódosításokat hajtanak végre, amelyek megszüntetik a kerületeket mint önkormányzati közigazgatási egységeket.
Egy ilyen decentralizált, hivatalnokok által vezetett Budapest – a Fidesz stratégái szerint – semmilyen ellensúlyt nem jelentene a kormánnyal szemben.
|
Tarlós és Orbán a Dagály uszoda építésénél. Lerakják az alapokat
Veres Viktor / Népszabadság |
Budapest már most sem tűnik elég erősnek ahhoz, hogy a kormányzati politikával szemben meghatározza magát, a források is szűkösek.
Lapunk beszámolt arról, hogy amikor a főváros és az agglomerációs közlekedés finanszírozása miatt kialakult erősen konfliktusos helyzetben Tarlós István felkereste a miniszterelnököt, Orbán azzal „szerelte le” a főváros költségvetési érdekeit védelmező Tarlóst, hogy számára a főváros nem számszaki, hanem „irodalmi kérdés”.
Az üzenetet kormánypárti nyilatkozók meg sem kísérelték magyarázni. Ám volt, aki munkatársunknak azt mondta, noha Boross Péter volt miniszterelnök az, aki évekkel ezelőtt szorgalmazta a Horthy-rendszeréhez hasonló budapesti közigazgatás újraélesztését,
Orbán, ha már a Várban lesz a székhelye, valószínűleg a korábbinál is nagyobb fogékonyságot mutat majd az ilyen szimbolikus, de számára politikai „haszonszerzésként” is értelmezhető történelmi ötletekre.
