Alábbi, terjedelmes cikkünkben megpróbálunk egy részletes és átfogó képet nyújtani a 2014-es választásokról. Írásunk célja, hogy minden kérdést megválaszoljunk, amely az olvasóban felmerülhetett a kampánnyal vagy a szavazás menetével kapcsolatban. Itt tehát mindent megtalálhat, amit tudni szeretne az idei választásokról.
Egyéni képviselőjelöltek
Az április 6-i parlamenti választáson valamennyi választójoggal rendelkező magyar állampolgár indulhatott, ha a 106 közül egy választókerületben legalább ötszáz ajánlást tudott szerezni. A bejegyzett pártoknak – ezek száma megközelíti a 150-et – viszont a részvételhez először kérniük kellett, hogy a Nemzeti Választási Bizottság jelölő szervezetként vegye őket nyilvántartásba, és ez nagyjából nyolcvan szervezet esetében meg is történt.
Ajánlásokat gyűjteni február 17-től két héten át lehetett, és mintegy hatvan párt 2600 jelöltje után vitték el az ajánlóíveket az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottságoktól, további százan pedig függetlenként próbálkoztak. Végül 1554-en maradtak versenyben, ennyien tehát egyéni jelöltként vehetnek részt a választáson. A 106 választókerület mindegyikében egyébként csak négy párt, illetve pártszövetség – a Fidesz-KDNP, a Jobbik, az LMP és a baloldali ellenzéki szövetség – jelöltjei indulnak.
Országos listák
Országos listát az a párt állíthatott, amelynek a fővárosban és kilenc megyében legalább 27 egyéni jelöltje van. Ez 18 szervezetnek sikerült, s az ő nevük szerepel majd a listás szavazólapokon. A listákon legfeljebb háromszor annyi jelöltet lehetett megnevezni, mint az onnan elnyerhető mandátumok száma, ezt a lehetőséget azonban csak a Fidesz-KDNP használta ki. Az országos listáról egyébként 93 képviselői helyet osztanak ki, de csak azon szervezetek között, amelyek megszerzik a szavazatok legalább öt, közös lista állításakor tíz, kettőnél több párt együttműködése esetén pedig a 15 százalékát.
Nemzetiségi listák
Nemzetiségi listát az az országos nemzetiségi önkormányzat állíthatott, amelyet a Nemzeti Választási Bizottság jelölő szervezetként nyilvántartásba vett. Két vagy több országos nemzetiségi önkormányzat nem állíthat közös nemzetiségi listát. A nemzetiségi listán kizárólag a központi névjegyzékben az adott nemzetiség választópolgáraként megtalálható személy lehetett jelölt. A nemzetiségi lista állításának feltétele a nemzetiségi választópolgárként szereplők legalább egy százalékának ajánlása, de legfeljebb ezerötszáz érvényes ajánlás volt. Egyes kisebbségek esetében az induláshoz mindössze néhány aláírás kellett, mert például bolgár nemzetiségiként mindössze 260 főt regisztráltak. Meglepő, hogy a legnépesebb hazai kisebbséghez tartozóként, tehát romaként csak 29 ezer, míg német nemzetiségiként 26 ezer embert regisztráltak. Ők sem jelezték azonban mindannyian, hogy a parlamenti választáson kisebbségi szavazóként vennének részt, ami azért fontos, mert mindenkinek döntenie kellett arról: a pártok vagy a nemzetiségek listájára akar-e voksolni.
Akik a választáson indulhatnak
A parlamenti választáson a 106 egyéni választókerületben 1554 egyéni jelölt versenghet a mandátumokért, országos listát pedig 18 párt állított, és amelyek elérik a parlamenti küszöböt, a listáról további 93 képviselői helyen osztozhatnak. Ezúttal a választás egyfordulós lesz, így április első vasárnapján eldől, mely politikai formáció alakíthat kormányt. Emellett 13 magyarországi nemzetiségnek lesz listája, és a kisebbségek az általánostól eltérő – kedvezményes – feltételek mellett delegálhatnak képviselőt az új parlamentbe. Ha valamelyikük elegendően sok szavazatot szerez – erre legfeljebb a romáknak van inkább csak elméleti esélye –, az országos listáról a pártok rovására juthat mandátumhoz.
Az országos listát állító pártok a Nemzeti Választási Bizottság által kisorsolt sorrendben szerepelnek majd a szavazólapon.
1. Magyar Cigánypárt
2. A Haza Nem Eladó Mozgalom Párt
3. Seres Mária Szövetségesei
4. Független Kisgazdapárt
5. Új Dimenzió Párt
6. Fidesz-KDNP
7. Sportos és Egészséges Magyarországért Párt
8. Lehet Más a Politika
9. Jólét és Szabadság Demokrata Közösség
10. Új Magyarország Párt
11. Munkáspárt
12. Szociáldemokraták Magyar Polgári Pártja
13. Közösség a Társadalmi Igazságosságért Néppárt
14. Együtt 2014 Párt
15. Zöldek
16. Összefogás Párt
17. MSZP-Együtt-PM-DK-Liberálisok
18. Jobbik
Ez pedig az ugyancsak sorsolás után megállapított kisebbségi lista:
1. Magyarországi Románok Országos Önkormányzata
2. Országos Ruszin Önkormányzat
3. Országos Lengyel Önkormányzat
4. Országos Szlovák Önkormányzat
5. Országos Horvát Önkormányzat
6. Országos Roma Önkormányzat
7. Magyarországi Németek Országos Önkormányzata
8. Országos Szlovén Önkormányzat
9. Szerb Országos Önkormányzat
10. Országos Örmény Önkormányzat
11. Ukrán Országos Önkormányzat
12. Bolgár Országos Önkormányzat
13. Magyarországi Görögök Országos Önkormányzata
Névjegyzék
A központi névjegyzék a Nemzeti Választási Iroda által vezetett elektronikus nyilvántartás, amely tartalmazza a választójogosult, magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgár adatait, a választójoggal a nagykorúság hiánya miatt nem rendelkező, de a tizenhetedik életévét betöltött, magyarországi lakcímmel rendelkező polgár adatait, valamint a választáson való részvételre jogosult, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár adatait, akit kérelmére a központi névjegyzékbe felvettek.
Azt a választópolgárt, aki legkésőbb 2014. február 7-én a szavazóköri névjegyzékben szerepelt, a Nemzeti Választási Iroda értesítő megküldésével tájékoztatta a szavazóköri névjegyzékbe vételéről. Erről az értesítőt február 17-ig mindenkinek megküldték. Ha valaki esetleg kimaradt volna, a lakóhelye szerinti választási irodától – a települési önkormányzati jegyzőtől – még kérhet tájékoztatást ennek okáról, és ha rendelkezik választójoggal, az értesítőt azonnal pótolják.
Átjelentkezési kérelem
Ha valaki Magyarországon, de nem az állandó lakóhelyén kíván szavazni, annak az átjelentkezésre irányuló kérelmet legkésőbb április 4-én 16 óráig kell eljuttatnia a helyi választási irodához. A postán vagy elektronikus úton benyújtott kérelemnek a pontos nevet, a születési nevet, a születési helyet, a kérelmező anyja nevét és személyi azonosítóját kell tartalmaznia. Akinek két keresztneve van, azt fel kell tüntetnie, miként azt is, hogy az igénylő melyik kerületben született, mert ezek hiányában – vagy akár a doktori címre utaló rövidítés elhagyása, illetve bármilyen ékezethiba esetén – a kérelmet visszautasítják, amit azonban a megadott határidőn belül kijavítva ismét be lehet adni.
Amennyiben valaki a szavazás napján külföldön tartózkodik, és valamelyik külképviseleten kíván szavazni, annak hasonló kérelmet kell beterjesztenie, amelyben meg kell jelölni az értesítési címet is, ha az nem azonos a lakóhellyel. A külképviseleti névjegyzékbe való felvételre irányuló kérelemnek legkésőbb március 29-én 16 óráig kell megérkeznie. Mindkét esetre érvényes, hogy átjelentkező választópolgár április 4-én 16 óráig módosíthatja vagy visszavonhatja átjelentkezési kérelmét, és ebben az esetben az állandó lakóhelyén voksolhat.
A külföldön dolgozó vagy tanuló, de magyarországi lakóhellyel rendelkező személyek száma egyes becslések szerint akár félmillió is lehet, ennek ellenére a határidő lejárta előtt alig pár nappal mindössze 21 ezren voltak azok, akik jelezték, hogy valamelyik külképviseleten kívánnak szavazni.
Választási regisztráció magyarországi lakcímmel nem rendelkezők esetén
A Nemzeti Választási Iroda a levélben szavazók névjegyzékébe azt a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárt vette fel, aki a legkésőbb március 22-én 16 óráig benyújtott kérelme alapján szerepelt a központi névjegyzékben. A névjegyzékbe vételhez a határon túli magyaroknak érvényes magyar személyi igazolványra, magyar útlevélre, honosítási okiratra vagy állampolgársági bizonyítványra volt szüksége. A kérelmet postán vagy elektronikus úton is benyújthatták, és a külhoni magyarok esetében a szabályozás megengedőbb volt: ékezethiba, írásmódbeli eltérés, földrajzi név idegen nyelvű megjelölése, több utónév egyikének elhagyása, illetve adat más nyelven történő megadása, ha a személy egyértelműen azonosítható, nem jelentette akadályát a választói névjegyzékbe vételnek. A választáshoz szükséges levélcsomagot az érintettek által megadott címre postázzák, de ha valaki azt igényelte, azt személyesen is átveheti a kijelölt külképviseleteken, illetve mintegy kéttucatnyi határ menti magyar településen.
Nemzetiségi regisztráció
A nemzetiségi választópolgárként történő nyilvántartásba vétel iránti kérelem benyújtási határideje március 21-e volt, és annak tartalmaznia kellett a nemzetiség megjelölését, a választópolgár nyilatkozatát, amelyben rögzítette az adott nemzetiséghez tartozást, és azt is, hogy nemzetiségi választópolgárként történő névjegyzékbe vételét az országgyűlési képviselők választására is kiterjedő hatállyal kéri-e. Ez utóbbi esetben az érintett személy a parlamenti választáson körzete egyéni képviselőjelöltjére, illetve – a pártlisták helyett – a nemzetiségi listára voksolhat.
A kisebbségi listákra a végleges adatok szerint csaknem húszezer roma, valamint 15 és fél ezer német nemzetiségű személy kíván szavazni. Ezenkívül csak a szlovákok száma haladja meg az ezret, míg a románok és a ruszinok hatszázan, az ukránok ötszázan vannak. A hatályos szabályok szerint vélhetően még a legnépesebb roma kisebbség sem juthat kedvezményes parlamenti mandátumhoz.
Kampányszabályok
A választási kampányidőszak a szavazás napját megelőző ötvenedik naptól a szavazás napján az urnazárás befejezéséig tart. Ekkor kampánytevékenységnek minősül minden olyan eszköz felhasználása, amely alkalmas a választói akarat befolyásolására vagy annak megkísérlésére – így különösen ilyennek minősül a plakát, jelölő szervezet vagy jelölt által történő közvetlen megkeresés, a politikai reklám és politikai hirdetés, valamint a választási gyűlés.
Politikai reklám a rádiókban és televíziókban közzétett minden hirdetés. Az új szabályozás szerint ilyen reklámot a közszolgálati és a kereskedelmi médiumok csak ingyenesen, az országos listát állító pártok és nemzetiségi szervezetek számára egyenlő feltételek mellett sugározhatnak. A kereskedelmi rádiók és tévék saját elhatározásuk alapján vehettek volna részt a kampányban, de térítésmentesen senki nem akart a pártoknak műsoridőt adni.
Így kizárólag a közszolgálati médiában sugároznak politikai reklámokat: az országos listával rendelkező 18 pártnak összesen 470 perc, a nemzetiségi listát állító 13 kisebbségnek pedig 130 perc ingyenes adásidő jár. Ezt egyenlő arányban kell felosztani a Magyar Rádió Zrt., a Magyar Televízió Zrt. és a Duna Televízió Zrt. között, és a kampányhirdetéseket azok legnépszerűbb csatornáin kell sugározni. Az M1-en, a Duna TV-n és a Kossuth Rádión tehát nagyjából 157-157 percet kapnak a pártok, 43-43 percet pedig a nemzetiségek. A jelölő szervezetek számára biztosított időből mindegyik ugyanolyan arányban részesedik, ami pártonként 26 perc 7 másodpercet, a kisebbségek esetében tíz percet jelent. Politikai reklámot egyébként utoljára április 5-én sugározhat a közszolgálati média.
A kampány idején a jelöltek és jelölő szervezetek engedély nélkül készíthetnek plakátot – beleértve a választási falragaszt, feliratot, szórólapot, vetített képet, emblémát – mérettől és hordozóanyagtól függetlenül. Arra azonban mindenkinek ügyelnie kell, hogy a választási plakátról egyértelműen kiderüljön annak kiadója, mert ennek hiányában a választási bizottságok jogsértést állapíthatnak meg, és magánszemélyek esetében mintegy ötszázezer, pártoknál másfél millió, a jogsértést elkövető médiumok esetében pedig csaknem ötmillió forintig terjedő pénzbírságot is kiszabhatnak.
Épület falára, kerítésre plakátot elhelyezni kizárólag a tulajdonos, a bérlő, illetőleg – állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő ingatlan esetén – a vagyonkezelői jog gyakorlójának hozzájárulásával lehet. Egyes középületeken vagy a közterület meghatározott részén plakát, illetve óriásplakát elhelyezését a helyi önkormányzat, a fővárosban a fővárosi önkormányzat műemlékvédelmi, környezetvédelmi okból rendeletben megtilthatja. Állami vagy önkormányzati hatóság elhelyezésére szolgáló épületen vagy azon belül plakátot elhelyezni tilos. Az idén – a korábbi gyakorlattól eltérően – a villanyoszlopokra és az utat szegélyező más műtárgyakra sem kerülhet politikai hirdetés. Érdekes azonban, hogy a Kúria – már a kampány kellős közepén – egy jogorvoslati eljárásban kimondta: mégis lehet az út menti póznákat ilyen célra használni.
A plakátot úgy kell elhelyezni, hogy az ne fedje más jelölt vagy jelölő szervezet hirdetését, és károkozás nélkül eltávolítható legyen. A plakátokat az, aki kiragasztotta vagy akinek az érdekében kihelyezték, a szavazást követő harminc napon belül köteles eltávolítani, ennek elmulasztása esetén az eltávolítás költségét kell viselni.
Választási kampányanyag a választópolgár részére közvetlen megkereséssel is eljuttatható. Aki nem tiltotta meg a személyes adatai kiadását, annak számítania kell arra, hogy nevét és lakcímét az érintett választókerületre kiterjedően a helyi jelöltek, illetve az általuk kért településeken az országos listát állító jelölő szervezet megkaphatják, és e listák alapján bárkit a lakásán is felkereshetnek. A polgárok egyéb adatainak felhasználásához – mobiltelefonszám, elektronikus levélcím – viszont az érintettek kifejezett hozzájárulása szükséges.
Választási gyűlést kampányidőszakban lehet tartani, a szavazás napján azonban már nem. Az ilyen gyűlések nyilvánosak, és a rend fenntartásáról a szervezőnek kell gondoskodnia. A választási kampány céljára az állami és önkormányzati költségvetési szervek a jelöltek, jelölő szervezetek számára azonos feltételekkel bocsáthatnak rendelkezésre helyiséget és egyéb szükséges berendezést. Állami vagy önkormányzati hatóság elhelyezésére szolgáló épületben választási kampánytevékenységet folytatni, választási gyűlést tartani azonban tilos, kivéve az ötszáznál kevesebb lakosú településen, feltéve, hogy más közösségi célú épület nem áll rendelkezésre.
Kampányfinanszírozás
A jelölteknek egymilliós, az országos listát állító szervezeteknek 149 milliótól 597 millióig terjedő kampánytámogatás kár. Az egyéni indulók a pénzről lemondhatnak pártjuk javára, ám ezt az összeget mindenképpen külön számlán kell kezelni, és részletesen el kell majd számolni vele. Elvileg a pártszázmilliókat sem lehet bármire költeni, de azok felhasználását kevésbé ellenőrzik. Az Állami Számvevőszék hivatalból csak azoknál a pártoknál vizsgálódik, amelyek mandátumot szereznek, a többieknél viszont csak más jelölt vagy jelölő szervezet bejelentése alapján.
Az a négy politikai formáció – a Fidesz-KDNP, a Jobbik, az LMP és a baloldali választási szövetség –, amely minden körzetben tudott jelöltet állítani, egyenként 597 milliót kap, és az egyéni jelöltek után jár még további 106 millió. Két párt tudott nyolcvannál több jelöltet állítani, így 450-450 milliót tehetnek zsebre. Öten legalább 54 körzetben indulnak, ami egyenként nem egészen háromszázmilliót ér, míg nyolcan csak a listaállítás minimális feltételét teljesítették – vagyis 27-nél több, de 54-nél kevesebb egyéni körzetben lesznek jelen, így 149-149 milliós támogatásra tarthatnak igényt. Az 1500 egyéni jelölt egy-egy milliójával együtt így hét és fél milliárdot osztanak ki, amiből azonban akár egymilliárd meg is térülhet, mert kétszázalékos szavazatarány alatt az egyéni indulók a támogatást kötelesek visszafizetni, akkor is, ha azt a pártjuknak engedték át. Ha ezt elmulasztják, a pénzt adók módját behajtják – feltéve, hogy lesz miből.
A kampányszabályok megsértése
A választási kampány szabályainak megsértése esetén magánszemélyt a minimálbér ötszöröséig terjedő, tehát valamivel több, mint ötszázezer forintos bírsággal sújthatnak, a pártok viszont másfél milliós szankcióra is számíthatnak. A legrosszabbul a média járhat, mert a nyomtatott és az internetes sajtó, illetve a rádiók és a televíziók esetében már ötvenszeres a szorzó, tehát a büntetés összege meghaladhatja az ötmillió forintot. Az eddigi információk szerint jogerősen pénzbüntetéssel csak azokat sújtották, akik nem adták le az ajánlóíveket, mert egy-egy le nem adott dokumentum után nagyjából ötvenezer forint a büntetés, és a Kúria jogértelmezése szerint kimentésre sincs lehetőség.
A választási bizottságok ezzel újabb eszközt kaptak a jogsértések visszaszorítására, mert eddig alapvetően csak figyelmeztethettek, ha törvénysértést tapasztaltak. A szavazás megismétlését pedig mindössze egy-két alkalommal rendelték el, mert általában nem látták bizonyítottnak, hogy a jogellenes cselekmény érdemben befolyásolta volna az eredményt. Azt viszont egyelőre senki nem tudja, hogy milyen más esetekben lehet majd pénzbüntetésre számítani, mert a választási eljárási törvény kevés konkrét rendelkezést tartalmaz.
Annyi biztos, hogy amennyiben egy jelölt vagy párt március első napjaiban nem adta le az ajánlóíveket, azért bírság jár: hiányzó ívenként nagyjából ötvenezer forintot kell fizetni (az emiatt kiszabott bírság összege a kétmilliárdhoz közelít, de egy párt a vele szemben támasztott követelésekért csak a saját vagyonának mértékéig felel, a fantomszervezeteken ezért a büntetést nemigen lehet behajtani). A jogszabály rögzíti azt is, hogy a választás napján autóbusszal nem lehet embereket szállítani a szavazókörökhöz. Az eljárási törvény emellett tiltja, hogy a szavazás napján választási gyűlést tartsanak.
Van néhány, a sajtó tevékenységét szabályozó rendelkezés is, például a nyomtatott és az internetes újságok csak akkor tehetnek közzé politikai hirdetést, ha tarifáikat előzetesen közölték az Állami Számvevőszékkel. A kereskedelmi rádiók és televíziók pedig kizárólag abban az esetben sugározhatnak politikai reklámot, ha e szándékukat bejelentették a Nemzeti Választási Bizottságnál, de egy ilyen sem volt. E rendelkezések megszegése ugyancsak bírsággal járhatna. Egyelőre kizárólag a TV2 esetében állapított meg a Kúria efféle jogsértést, de büntetést nem szabott ki. Több tételes szabály viszont nemigen akad.
Így alapvetően a választási alapelvekből lehet kiindulni, amelyek között szerepel a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás, az esélyegyenlőség, az önkéntesség, illetve a választás tisztaságának megóvása. Emiatt legfeljebb a választási bizottságok korábbi gyakorlatából lehet kiindulni. E testületek számos esetben marasztaltak el jelölő szervezeteket, mert a vetélytársaikról valótlan, a jó hírnevüket sértő állításokat terjesztettek. De volt olyan állami, illetve önkormányzati szerv is, amely azért tett panaszt, mert úgy vélte, egyes pártok szórólapjukon a kampány során a működésükkel kapcsolatban hamis információkat közöltek. Most az esetleges hazugságnak nemcsak egy elmarasztaló határozat lehet a következménye, hanem akár milliós pénzbüntetés is. Nem egyszer előfordult, hogy a pártok kiadványairól nem derült ki, azokat mely szervezet készítette. Korábban ezért is feddés járt, most pedig jöhet a bírság.
A választási bizottságok a választópolgárok független, kizárólag a törvénynek alárendelt szervei, amelyeknek elsődleges feladata a választási eredmény megállapítása, a választások tisztaságának, törvényességének biztosítása, a pártatlanság érvényesítése és szükség esetén a választás törvényes rendjének helyreállítása. E körbe tartozik a Nemzeti Választási Bizottság, a területi – fővárosi/megyei – választási bizottság, az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság, a helyi, tehát települési választási bizottság és a szavazatszámláló bizottság is.
A választási bizottság választott és megbízott tagokból áll. A szavazatszámláló bizottságnak és a helyi választási bizottságnak csak a településen, az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottságnak csak az országgyűlési egyéni választókerületben, a területi választási bizottságnak csak a megyében, illetve fővárosban, a Nemzeti Választási Bizottságnak csak magyarországi lakcímmel rendelkező, a központi névjegyzékben szereplő választópolgár lehet a tagja.
A Nemzeti Választási Bizottság hét tagját és három póttagját a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja kilenc évre. Ez megtörtént, és a testületbe kizárólag a Fidesz által javasolt jelöltek kerültek be. Az országgyűlési képviselők általános választásának kitűzését követően a testület további egy-egy tagját az országos listát állító jelölő szervezetek bízzák meg, tehát e grémium 18 fővel – és a nemzetiségek 13 delegáltjával – egészülhetett volna ki. Az országos listát állító jelölő szervezetek egy része azonban nem jelölte a bizottságba saját emberét.
Az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság három tagját és legalább két póttagot az országgyűlési egyéni választókerület székhelye szerinti település képviselő-testülete az országgyűlési képviselők általános választásának kitűzését követően, legkésőbb a szavazás napja előtti negyvenkettedik napon választja meg; személyükre az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda vezetője tesz indítványt. Ezekbe a testületekbe a választókerületben induló független jelöltek és pártok, valamint nemzetiségek ugyancsak delegálhatják saját képviselőiket, és ha mindannyian élnek ezzel a lehetőséggel, lehetnek majd olyan testületek, amelyek létszáma megközelíthetné az ötvenet.
A szavazatszámláló bizottságok három tagját és szükséges számban póttagokat a települési önkormányzat képviselő-testülete az országgyűlési képviselők általános választásának kitűzését követően, legkésőbb a szavazás napja előtti huszadik napon választja meg; személyükre a helyi választási iroda vezetője tesz indítványt. Ezeknek a testületeknek a munkájában ugyancsak részt vehetnek a független jelöltek és a helyben érdekelt pártok, valamint kisebbségek képviselői – jelöltenként, illetve szervezetenként akár két-két fő is. Amennyiben minden arra jogosult jelen akarna lenni, egyes helyeken akár nyolcvan-száz főt számlálna ez a bizottság.
A jelöltek, illetve pártok, valamint a nemzetiségek által delegáltak száma tehát összességében igen nagy lehetne, ehhez képest egy-egy szavazatszámláló bizottságban csak hárman lesznek, miközben többször ennyien nyertek jogosultságot a közreműködésre, hiszen körzetenként átlagosan tizennégy egyéni jelölt indul, s a 13 kisebbségi listára is sok helyütt lehet voksolni. Vagyis: a több mint tízezer szavazókörben akár két-háromszázezren is részt vehetnének a szavazatok összesítésében.
Szavazólapok
Az áprilisi parlamenti választáson az egyes körzetekben 106 különféle egyéni szavazólap lesz, míg az országos listát állító pártokra és a nemzetiségekre mindenütt ugyanolyan nyomtatványon lehet voksolni. A szavazat érvényes, ha az egyéni jelöltek neve melletti, illetve a listák esetében a jelölő szervezetek megnevezése feletti körbe a választó ikszet vagy keresztet rajzol. Ha azonban valaki más módon fejezik ki az akaratát, például bekarikázza egy jelölt nevét, esetleg több körbe is jelet tesz, a voks érvénytelen.
Szavazás itthon
A magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok az állandó lakóhelyük szerinti országgyűlési egyéni választókerületben a lakóhelyük szerinti szavazókörben adhatják le a voksukat. Ennek pontos helyéről mindenkit tájékoztattak, aki szerepel a választói névjegyzékben. A szavazáson való részvétel feltétele, hogy a választó rendelkezzék érvényes személyazonosító okmánnyal – személyi igazolvánnyal, útlevéllel, vezetői engedéllyel, illetve kártya formátumú ideiglenes személyazonosító igazolvánnyal – és lakcímkártyával. Érdemes arra is ügyelni, hogy akinek valamilyen okból – például házasságkötés vagy válás miatt – megváltozott a neve, csak akkor szavazhat, ha rendelkezik az új nevére kiállított okmánnyal.
A szavazókörökben mindenki két szavazólapot kap, és az egyiken választókerülete egyéni képviselőjelöltjére, a másikon az országos listát állító pártokra voksolhat. Akit nemzetiségi választópolgárként vettek nyilvántartásba, az a pártlisták helyett a nemzetiségi listát állító 13 kisebbség valamelyikére szavazhat.
Szavazás átjelentkezés esetén Magyarországon
Aki a választás napján nem tartózkodik az állandó lakóhelyén, és a megadott határidőig kérte, bármely másik magyarországi településen is leadhatja a voksát, de csak abban a szavazókörben, ahol választóként nyilvántartásba vették. Ebben az esetben is mindenki saját választókerülete egyéni képviselőjelöltjeire – és természetesen a pártok vagy a nemzetiségek országos listájára – szavazhat. A részvétel feltétele az érvényes személyazonosító okmány és a lakcímkártya bemutatása.
Szavazás átjelentkezés esetén a külképviseleteken
Aki rendelkezik magyarországi lakcímmel, de a választás napján külföldön tartózkodik, mintegy száz magyar külképviseleten is leadhatja a voksát, ha ezt időben jelezte. Ilyenkor szintén mindenki saját választókerülete egyéni képviselőjelöltjeire – és a pártok vagy a nemzetiségek országos listájára – szavazhat. A részvétel feltétele érvényes személyazonosító igazolvány, útlevél vagy vezetői engedély bemutatása, de a lakcímkártyát ebben az esetben senkitől nem kérik.
Szavazás levélben
Azok a határon túli magyarok, akik nem rendelkeznek magyarországi lakóhellyel, levélben szavazhatnak, és ehhez egy levélcsomagot kapnak kézhez. Ők egyébként kizárólag a pártok országos listájára szavazhatnak, így az egyéni országgyűlési mandátumok sorsába nem szólhatnak bele.
A csomagot a megadott tetszőleges értesítési címre postai úton kézbesíthetik, vagy a küldemény átvehető egyes külképviseleteken és a kijelölt határ menti magyarországi településeken is. A csomag tartalmazza a szavazólapot, a személy azonosításához szükséges nyilatkozatot, a voks elhelyezésére szolgáló belső borítékot, egy válaszborítékot – ami Magyarországon bélyeg nélkül feladható –, valamint a szavazás módjáról szóló tájékoztatást. A borítékot postán és személyesen is visszajuttathatják, de ügyelni kell arra, hogy az legkésőbb április 5-ig beérkezzék a Nemzeti Választási Bizottsághoz.
A szavazat érvényességének feltétele, hogy a választó pontosan kitöltse az adatlapot, illetve az, hogy a szavazólapot a lezárt belső borítékban helyezze el. A választás titkosságát csak így lehet szavatolni, hiszen ezeket a borítékokat külön urnába helyezik, és csak később bontják ki, amikor a szavazópolgár már nem azonosítható.
Akadálymentesítés
A fogyatékossággal élő választópolgár a következő segítséget igényelheti választójogának gyakorlása érdekében: Braille-írással készült értesítő, valamint könnyített formában megírt tájékoztató anyag megküldése, Braille-írással ellátott szavazósablon alkalmazása a szavazóhelyiségben és a mozgóurnás szavazás során, továbbá akadálymentes szavazóhelyiség kijelölése. Arról, hogy a szavazókör mozgássérültek számára is megközelíthető-e, a névjegyzékbe vételről szóló korábbi értesítésben mindenkit tájékoztattak, és aki kéri, másutt is voksolhat, ha a számára kijelölt hely megközelítése a fogyatékossággal élők számára nem biztosított.
Mozgóurnát április 4-ig a lakóhelyük szerinti helyi választási irodánál igényelhetnek mindazok, akik a mozgásukban korlátozva vannak például azért, mert betegek, esetleg fogvatartottak. Aki azonban saját választókörzetében vált ágyhoz kötött beteggé, a szavazás napján délután három óráig jelezheti a szavazatszámláló bizottságnál, hogy mozgóurnát kér, tehát saját lakásában kíván szavazni.
Egyéni mandátumok
Az egyfordulós rendszerben a 106 egyéni országgyűlési mandátum valamelyikét az a jelölt nyeri el, akire a legtöbben voksoltak. Korábban az első körben az egyéni képviselői hely megszerzésének feltétele az ötven százalék feletti – tehát abszolút többséget jelentő – szavazatarány volt, most viszont elég a relatív többség, amihez egyetlen szavazatnyi különbség is elég. A 106 választókerület mindegyikében átlagosan 14-en versengenek a képviselői helyért, így valaki elvileg – ha a jelöltek nagyjából azonos támogatottságot élveznek – nyolc százalék körüli támogatottság mellett is győzhetne.
Ez persze csak fikció, hiszen az utóbbi néhány választás tapasztalatai alapján az ismeretlen szervezetek jelöltjei, illetve a függetlenek – az ő számuk alig haladja meg a kilencvenet – gyakorlatilag esélytelenek arra, hogy nyerjenek. Ezért az egyéni körzetekben nemigen lehet kiegyensúlyozott erőviszonyokra számítani, tehát a versenybe a Fidesz-KDNP mellett a baloldali kormányváltók, a Jobbik és – vélhetően kisebb részben – az LMP szólhat bele.
Országos lista
Az országos listáról a pártok 93 képviselői helyet szerezhetnek. A mandátumszerzés feltétele politikai szervezetek esetében, hogy a pártlistákra és a nemzetiségi listákra leadott összes érvényes szavazat legalább öt százalékát megszerezzék. Ha két szervezet együtt indul – ilyen a Fidesz és a KDNP –, a küszöb tíz százalék. A baloldali összefogásban viszont öt szervezet van, és ekkor már a szavazatok 15 százaléka a listás mandátumhoz jutás feltétele.
A szabályok ennél azonban bonyolultabbak, bár az a szervezet, amely teljesíti a fenti feltételeket, biztosan parlamenti párt lesz a következő ciklusban. Az országos listán szereplő pártokra leadott voksok mellett azonban a végeredmény megállapításakor figyelembe kell venni a töredékszavazatokat is, tehát az egyéni körzetben vesztes jelöltre leadott voksokat, illetve a mandátumot szerző – tehát nyertes – jelölt szavazataiból a második legeredményesebb induló eggyel növelt szavazatainak kivonása után fennmaradó szavazatszámot is. Egyszerűbben fogalmazva: ha például a Fidesz jelöltje egy választókerületben negyvenezer vokssal nyer, és a második helyezettre húszezren szavaztak, 19.999 voksot a kormánypártnak az országos listán jóváírnak. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a jobboldal a 106 egyéni választókerület felében kis különbséggel veszítene, míg a másik felében nagy arányban nyerne, s az országos listára leadott szavazatok többségét is az ellenzék kapná, attól még a szokatlan kompenzációs rendszer – a győztesek után járó töredékszavazatok – miatt akár a Fidesz is győzhetne.
A határon túliak voksai
A magyarországi lakóhellyel nem rendelkező határon túliak kizárólag a pártlistákra voksolhatnak, így csak korlátozottan befolyásolhatják a választás kimenetelét. A becslések szerint nagyjából kétszázezren dönthetnek egy képviselői hely sorsáról, de csak akkor, ha zömében egy pártot támogatnak. A Political Capital mandátumkalkulátora alapján a Fidesz egy helyet nyerhet, ha több mint kétszázezer külhoni választó 85 százaléka a kormányoldalra szavaz. Félmillió voks körül a jobboldal már két többletmandátumhoz juthatna.
De ez nem igaz akkor, ha a külhoni magyarok pártpreferenciái a hazai választókéhoz hasonlóan alakulnak: amennyiben ez így lenne, az eredményt gyakorlatilag nem befolyásolnák. Ha ugyanis a kormánypártok támogatottsága a határon túliak körében hatvan százalék körül alakulna, már több mint félmillió külföldről érkezett szavazatra lenne szükség ahhoz, hogy egy plusz képviselői helyet biztosítsanak a Fidesznek.
A külhoni magyarok voksai tehát csak kivételes helyzetben számítanak igazán: akkor, ha egy-két mandátumon múlna a Fidesz abszolút többsége – tehát a kormányalakítás –, illetve a parlamenti kétharmad. Ez utóbbi azért érdekes, mert a sarkalatos törvények – és az alaptörvény – újabb módosításához minősített többségre van szükség.
Nemzetiségi lista
A hatályos szabályozás szerint a kedvezményes nemzetiségi képviselői hely megszerzéséhez szükséges voksok számát úgy határozzák meg, hogy az összes országos listás szavazatot osztják kilencvenhárommal, majd még néggyel, és az a kisebbség, amely legalább az e művelet eredményeként adódó számnak megfelelő voksot szerzett, egy mandátumhoz jut. A nemzetiségi listát állító szervezetek – ezek tizenhárman vannak – viszont szavazati joggal nem rendelkező szószólójukat a választás eredményétől függetlenül delegálhatják majd az országgyűlésbe.
Az országos listás szavazatok számát az új választási szabályok szerint szinte becsülni sem lehet, mert voksok sorát kell figyelembe venni. A Magyarországon lakóhellyel rendelkezők, illetve a határon túliak is közvetlenül szavazhatnak majd a pártlistákra, a kisebbségek pedig a nemzetiségi listákra. Emellett azok a szavazatok is az országos listára kerülnek, amelyeket az egyéni körzetekben vesztes képviselőjelöltekre adtak le, feltéve, hogy az őket jelölő párt átlépte az öt- – két szervezet esetén a tíz-, de a baloldali választási szövetség esetén, amely öt pártból áll, a 15 – százalékos küszöböt.
A rendszer azonban még ennél is bonyolultabb. Töredékszavazatként veszik majd számításba azokat a voksokat is, amelyekre az egyéni jelölteknek már nem volt szüksége a győzelemhez. Vagyis: ha valaki negyvenezer szavazattal nyer, és a második helyezettet csak húszezren támogatták, a győztes pártjának országos listáján egy híján húszezer voksot még jóváírnak. Így a Fidesz – amely a pillanatnyi állás szerint az egyéni körzetek jelentős részében nagy többséggel viheti el a mandátumot –, valamint a Jobbik és a baloldal egyenként is sok százezernyi, sőt akár milliós nagyságrendű töredékszavazatot könyvelhet el, és akkor még a bejutási küszöb határán táncoló LMP-vel nem számoltunk.
Hatvanszázalékos részvétel mellett körülbelül ötmilliónyian voksolnak majd itthon és külföldről a pártlistákra, legfeljebb 35-40 ezren a nemzetiségi listákra, és óvatos becslések szerint is keletkezhet legalább két, két és fél milliónyi töredékszavazat. Ha összesen csak hétmillió vokssal számolunk, akkor is 19 ezer kisebbségi szavazatra lenne szükség egy kedvezményes nemzetiségi mandátum elnyeréséhez. Amennyiben a részvételi arány magasabb lesz – eléri a 65 százalékot –, már csak húszezernél több szavazat hozhat egy helyet a kisebbségeknek.
A romák állnak a legközelebb ahhoz, hogy saját képviselőt juttassanak be az országgyűlésbe, de a nem egészen húszezer nemzetiségi választóként regisztrált személy kevésnek tűnik ahhoz, hogy valóban parlamenti tényezővé váljanak. Ráadásul korántsem biztos, hogy mindenki tényleg szavazni fog, miközben a biztos mandátumhoz inkább 21-22 ezer voksra lenne szükség.
