Minden menekülőt rács mögé dughatnának

A bevándorlási hivataltól szerettük volna megtudni, hogy az új szabályokat valóban nem alkalmazzák-e, de kérdésünkre csak későbbre ígértek választ. Elvileg egyébként több ezer olyan ügy lehet, amelyet már az ünnepek előtt le kellett volna zárni, hiszen július utolsó, illetve augusz­tus első néhány napján a rendőrség adatai szerint Szerbiából tízezernél is többen érkeztek, és jelentős részük bizonyosan benyújtotta a menedékjog iránti kérelmet. Aki ezt augusztus 1-je és 4-e között tette meg, azzal már határozatban kellett volna közölni a beadvány elfogadhatatlanságának tényét, mert a 15 napos határidő legkésőbb a múlt szerdán lejárt.

A görög - macedón határon szombaton több ezer migráns tört át YANNIS BEHRAKIS / Reuters

A törvénymódosítás a korábbinál szélesebb körben teszi lehetővé a menedékkérők őrizetbe vételét is, de a hatóságok ezzel sem élnek. Pedig

mindenkit becsukhatnának, akinek a személyazonossága nem tisztázott, s akinek a szökésétől tartani kell. Tehát gyakorlatilag valamennyi menekülőt rács mögé dughatnák, de ennek nyilvánvaló korlátja, hogy az e célra rendelkezésre álló férőhelyek száma legfeljebb néhány száz.

Gyorsított eljárásnak egyébként számos más esetben is helye van, és ugyancsak 15 nap alatt kell dönteni például akkor, ha valaki jogellenesen lépett az ország területére, hamis iratot mutatott be, illetve úti okmányát „feltételezhetően rosszhiszeműen megsemmisítette, vagy eldobta". Ebből is az következik, hogy Szerbia felől nagyjából egyetlen olyan menedékkérő sem érkezhet, akinek az ügyével a magyar hatóságok érdemben foglalkozni kívánnának.

Ha pedig valaki az uniós tagállam Romániából, Horvátországból és Szlovéniából – valamint bizonyíthatóan Görögországot érintve – jönne, annak esetében az eljárást a dublini rendelet alapján fel kell függeszteni, és a kérelmezőt vissza kell küldeni oda, ahol először lépett az EU területére.

Pardavi Márta szerint a helyzet ennél bonyolultabb. Az ENSZ menekültügyi egyezménye alapján például, aki a zöldhatáron vagy a közforgalom számára megnyitott átkelőkön kér menekültstátust, azt be kell bocsátani. Ugyanez a helyzet, ha valaki a magyar területen épített kerítés szerb oldalán jelzi, hogy üldözöttként védelmet kér nálunk. Az ilyen személyt így vagy úgy – egy határállomáson, esetleg a műszaki záron kiépített kapukon keresztül –

muszáj beengedni.

Más kérdés, hogy a civilek szerint a menekülők jogai az új szabályozás szerint csak formálisan érvényesülnek Magyarországon, amiből az következhet – mondta Pardavi Márta –, hogy az unió más tagállamai senkit nem küldenek majd vissza hozzánk, mert itt nem remélhetik ügyük tisztességes elbírálását.