galéria megtekintése

Valaki biztosan többet fog fizetni a menzáért

Az írás a Népszabadság
2014. 08. 12. számában
jelent meg.


Danó Anna
Népszabadság

Váratlan fordulatként jelentették, hogy a kormány elhalasztja a közkonyhákon egészségesebb ételeket garantáló úgynevezett menzarendelet életbeléptetését. Az ok az önkormányzati választásokban keresendő: az egészségesebb étel drágább, a szülőket meg nem most akarják szembesíteni az akár 20-25 százalékos díjemeléssel.

Váratlan fordulatként jelentette be Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának családügyi államtitkára, hogy a kormány elhalasztja a közkonyhákon egészségesebb ételeket garantáló úgynevezett menzarendelet életbeléptetését. Az indoklás szerint a konyhaüzemeltetőknek nem volt elég idejük felkészülni az egészségesebb menük összeállítására. Annak ellenére sem, hogy a rendelet alapjául szolgáló szakmai ajánlások már több mint egy éve ismertek, az erről szóló jogszabályt is több hónapja kihirdették, miután az Európai Unió is hosszasan vizsgálta.

Nicsak, mit rejt?
Nicsak, mit rejt?
M. Schmidt János / Népszabadság

Mindenesetre életszerűbbnek tűnik, hogy a kormány valójában nem akarja az önkormányzati választás előtt bőszíteni a szülőket, ezért késlelteti a rendszer bevezetését, ami így szeptembertől januárra csúszik. Merthogy a szolgáltatók szerint igencsak jelentős áremelkedéssel járhat az egészséges életmód az iskolai és a kórházi konyhákon. Ennek ellenére az államtitkár szerint mindent meg lehet főzni ugyanannyiból, mint amennyibe most kerül, így nem várható a menzai díjak emelkedése.

 

– A jobb minőségű ételt nem lehet a jelenlegi konyhapénzből kihozni – állította lapunknak Tettinger Antal, a Magyar Közétkeztetők Szövetségének elnöke, aki szerint 20-25 százalékkal is drágulhat az új szabályok nyomán a közétkeztetés. A szakember szerint ennek az a magyarázata, hogy a rendelet előírásainak teljesítéséhez jobb alapanyagokra, új konyhatechnológiai eljárásokra és egyes alapanyagokból (hús, tej) a korábbitól eltérő mennyiségekre van szükség. A bölcsődékben például naponta négy deciliter tejet mindenképpen adni kell, legalább egyszer nyers zöldségnek és gyümölcsnek, valamint kétadagnyi gabonaalapú ételnek a tányérra kell kerülnie. Hároméves kor alatt csak zsíros tejet lehet kínálni, és erősen korlátozza a jogszabály az ételek só-, cukor- és szénhidráttartalmát.

Tettinger Antal hozzátette: a gyermek-közétkeztetés költségeinek körülbelül a felét már most is az állam fizeti, a maradék összegen a szülők és a helyi önkormányzatok osztoznak. S miután még kerületenként is eltérő, hogy ki mennyiből hozza ki az „ebédpénzt”, nehéz megmondani, hogy a változással járó többletköltséget ki fogja megfizetni.

A Népszabadság által megkérdezett budapesti szülők átlagosan naponta 300-350 forint ebédpénzt fizetnek. Ebben az összegben a tízórai, az ebéd és az uzsonna is benne lehet, de van olyan gimnázium, ahol csak az ebédért kérnek ennyit.

A közétkeztetésben 1,2 millió gyermek vesz részt a bölcsődétől a középiskoláig, ezenkívül ebbe a kategóriába tartozik a kórházi étkeztetés, a szociális intézményekben élők és az egész napos szociális ellátásban részesülők, valamint az állami, önkormányzati táborokban pihenők étkezése is.

A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége (MDOSZ) éppen egy éve hozta nyilvánosságra saját felmérését a kórházi koszt költségeiről. E szerint átlagosan nagyjából 500 forintot költenek az intézmények egy beteg napi élelmezésére. Ugyanakkor akad olyan intézmény is, ahol ez a norma még a 400 forintot sem éri el. A Medicalonline tudósítása szerint a most készülő közétkeztetési rendelet viszont azt célozza meg, hogy a napi étkezési költség mindenhol érje el a 700 forintot betegenként.

Velkey György, a Magyar Kórházszövetség elnöke lapunknak azt mondta: valószínűleg dotáció nélkül nem képzelhető el a rendelet bevezetése a kórházakban.

Menza: panasz panasz hátán

A kép dermesztő: ha a desszert az étlap szerint őszibarackkompót, akkor a gyerekek már ki sem kérik a második fogást. Előre tudják: a főfogás mellé odadobják a tányérra a fél barackot, s az egész alatt-körött úszik a cukros lé. A panírozott hal/hús valójában zsíros, a vastag zsemlemorzsabunda belső felére ragadt puha, azonosíthatatlan cafat. Az asztalok közepére kitett leveses tálakba egy idő után mindenféle ételmaradék kerül, bele se merítik a kanalat. Akadt már kukacos főzelék is. A közszemlére kitett menü és a tányérba kerülő étel köszönő viszonyban sincs egymással. Repeta sosincs. A kisebbeknek szánt tízórai a legolcsóbb joghurt, furcsa „krémes” kenyér, rohadt alma.

Vélhetőleg minden szülő hallott már számos menzasztorit. Azt viszont talán nem mindegyikőjük sejti, hogy a felsősök, illetve gimnazisták egy része be sem fizeti az iskolai étkezésre otthon kapott pénzt. Inkább a suliból hazafelé esznek valamit belőle, amíg tart. Utána jön az osztálytárs uzsija vagy az éhkopp. Mások befizetik ugyan a pénzt, de nem esznek egy falatot sem.

A szülői értekezleteken visszatérő téma a menza. Akadnak iskolák, ahol évente váltják a szolgáltatót. Próbaebédeket rendeznek, versenyeztetnek. Úgy tűnik, ez sem segít. A gyerekek zöme a különféle reformok ellenére egész nap éhes, miközben a szülők egyre többet, szeptembertől átlag négy-hatezer forintot fizetnek az étkezésért havonta. (Szalai Anna)

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.