Az új magyar választójogi törvényt vizsgálták szakértők egy nemzetközi konferencián csütörtökön. Szigetvári Viktor, a Haza és Haladás Alapítvány kuratóriumi tagja szerint a jobboldalnak kedvező, "egyértelműen manipulált rendszer" jött létre, míg Halász Iván, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense arról beszélt, hogy a választójog kiterjesztése a határon túli magyarokra nemzetpolitikai szempontból azért kedvezőtlen, mert így "átpolitizálttá" válik a határon túliak ügye.

A Friedrich Ebert Alapítvány és a Political Capital Intézet által rendezett konferencián Szigetvári Viktor azt mondta, a választójogi reform legitim, a kormánypártnak jogában állt megtenni, hiszen nagy győzelmet aratott a legutóbbi választásokon. A Fidesz-KDNP azonban nem vette figyelembe a reform koncepciójáról szóló véleményeket, politikai egyeztetés nélkül szavazott az új jogszabályról – jelentette ki.

Az új rendszer véleménye szerint ugyan kiegyenlíti az elmúlt 20 év demográfiai változásaiból adódó aránytalanságokat, de összességében inkább a jobboldalnak kedvező struktúra jött létre. "Egyértelműen manipulált rendszert" hoztak létre, mivel több választókerületet politikai szándékkal változattak meg – mondta.
Kifejtette, az "egypárti reform" eredményeként nehezebb mandátumhoz jutniuk a baloldali pártoknak, mert gyakran többfelé vágták az ingatag választókerületeket, és azokat a jobboldalhoz hű kerületekkel "kombinálták". Egységes elvekre lenne szükség a "térképrajzolásban", hogy ne tűnjön úgy, politikai motiváció alapján alakították ki a választókerületeket – tette hozzá.

Halász Iván, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense kiemelte: az európai országok többségében a szavazati jog az állampolgársághoz kötött, az országok kisebb részében pedig az állampolgársághoz és a lakhelyhez. Így Magyarország a többségi modell átvételével, az új választójogi törvénnyel az európai trendet követi – mutatott rá.

Véleménye szerint ugyanakkor nemzetpolitikai szempontból kedvezőtlen a változás, hiszen a pártok között eddig konszenzus volt abban, hogy a határon túli magyarok érdekeiért ki kell állniuk, így azonban ez a kérdés "átpolitizálttá" vált. A szakértő hangsúlyozta, "indokolt és arányos" a korlátozás, hogy a határon túliak "fél szavazatot" kapnak, azaz csak az országos pártlistákra szavazhatnak, hiszen ha valaki nem Magyarországon él, nem érintik az állami szervek politikai döntéseinek következményei.

Arról is beszélt, hogy még el kell dönteni, milyen módon adhatják le voksukat a határon túliak. Halász Iván úgy vélte, több megoldást kellene együttesen alkalmazni, hogy a szavazatokat postai úton is el lehessen juttatni, és egy magyarországi szavazókörben személyesen is lehessen voksolni.

Heinz Albert Huthmacher, a Friedrich Ebert Alapítvány budapesti irodájának vezetője hangsúlyozta, a magyar választójogi törvény megítélésénél az a fő kérdés, mennyire demokratikus rendszert hoz létre. Objektív vitát csak akkor lehet folytatni a témában, ha minden politikai párt részt vesz a párbeszédben – vélekedett, hozzáfűzve: Magyarországon több politikai párbeszédre van szükség a demokrácia erősítéséért.

Guido Tintori, a holland Leideni Egyetem kutatója a külföldön élő olaszok szavazati jogáról tartott előadásában kifejtette, az állam nagyon "bőkezűen" adja az állampolgárságot, a kivándorolt olaszok leszármazottai azt automatikusan megkapják, így 2011-ben 4 millió olasz állampolgár élt külföldön, ez az összes állampolgár hét százalékát jelenti.

Míg az 1948-as alkotmány azt írta elő, hogy a voksoláshoz mindenképpen vissza kell térni Olaszországba, a 2001-es választójogi törvény lehetővé tette a külföldi szavazást, négy külföldi szavazókört létrehozva. Ez a megoldás problémát okozhat, ha a választások végeredménye éppen a külföldiek által eldöntött mandátumokon múlik, ahogyan a 2006-os választást is jelentősen befolyásolták a külföldről érkezett szavazatok – idézte fel.

Ewa Poplawska, a Lengyel Tudományos Akadémia jogtudományi intézetének tudományos főmunkatársa országa választási rendszerét bemutatva azt mondta, a külföldön élő lengyelek a parlament mindkét házának képviselőire, az önkormányzati és az európai parlamenti képviselőkre és az államfőre is szavazhatnak. Az új választójogi törvényt 2011 januárjában fogadták el, és tavaly augusztusban már ennek alapján tartották a választásokat – emlékeztetett. Mint kiemelte, sikerrel rendezték meg a választást az új jogszabály alapján, az új rendszert nem érte súlyos kritika.