November elsején történt Érden az a kettős gyilkosság, amely később ürügyet szolgáltatott a Csikós (és hatósági kapcsolatai) elleni akcióhoz.
Csikós Klaudia más újságírókkal együtt járt a helyszínen. Kérdezősködött, közben beszélt egyik rendőrségi kapcsolatával, aki mondott pár szót az ügyről, bár az újságírónő szerint több volt benne a dezinformáció, mint a konkrétum. Ennek ellenére az ügy később ürügyül szolgált a hírforrásai elleni büntetőeljárásra.
A dokumentumokból azonban az ügyvéd arra következtet, hogy rajta kívül még legalább öt embert hallgathattak le Csikós Klaudia hatósági kapcsolatai közül.
– Egy ideje már vadásztak rám, illetve forrásaimra – mondta lapunknak Csikós. – Nem bírják elviselni, ha a Blikkben nem csak a rendőrség semmitmondó közleményei jelentek meg. Forrásaim egy ideje már óvatosságra intettek. Többeket közülük „zaklattak” a feletteseik, kóstolgattak, hogy mikor beszéltek velem, és miről. Kirúgással, áthelyezéssel, leváltással is megfenyegették őket.
Csikós ekkor ügyvédi tanácsra (hogy kiugrassza a nyulat a bokorból) feljelentést tett a Központi Nyomozó Főügyészségen a feltételezése szerint a sérelmére elkövetett jogosulatlan titkos adatgyűjtés gyanújával. Feljelentését ugyanaz az ügyész utasította el tudomása szerint, aki a forrásai után nyomozott, és aki tudta, hogy őt lehallgatták. (Ezt az újságíró onnan tudta meg, hogy elszólta magát az ügyész.) Még nem tudni, hogy ennek lesznek-e jogi következményei.
|
Csikós Klaudia munka közben. Nem tűrik, ha a sajtóban több jelenik meg
Pozsonyi Zita / Blikk |
Csikós Klaudia telefonját (amelynek egyébként a Blikk kiadója az előfizetője) 2015. november 6. és 2016. február 3. között folyamatosan lehallgatták. Nyilvánvaló, hogy ez idő alatt nemcsak rendőrségi ügyekkel foglalkozott, és nemcsak rendőrségi forrásaival beszélgetett. A lehallgatási dokumentumok tanúsága szerint Csikóst a hangja alapján azonosították.
– Még csak tanúként sem hallgattak ki az ügyben – mondta lapunknak –, és egyszer sem hívtak be, hogy „hangmintát vegyenek tőlem”. Elképzelni sem tudom, hogy egy büntetőeljárásban milyen alapon állítják ezek után, hogy a gyanúsított velem beszélt?
Friedman Róbert szerint egyértelmű, hogy ügyfelét az újságírónő elleni titkos adatgyűjtés alapján gyanúsították meg. Szerinte azonban az újságírónő lehallgatása törvénysértő volt, s ilyetén az egész eljárás is az. Indítványozta, hogy a Csikós Klaudiára vonatkozó, valamennyi titkosan begyűjtött információt hozzák nyilvánosságra.
Nem fogják. Ezt egy rendőrségi forrás közölte lapunkkal. Hozzátéve, hogy az újságírónő sem örülne annak, ha eleget tennének az ügyvédi indítványnak. Részletekbe nem bocsátkozott, ám szavai sejtetni engedték, hogy van még a hatóság tarsolyában pár hangfelvétel. De vajon azokat mire kívánják felhasználni, ha a Csikóst állítólag hivatali hatalmával visszaélve a kettős gyilkosság részleteiről jogosulatlanul tájékoztató rendőr ellen már befejeződött a vizsgálat?
A Központi Nyomozó Főügyészség hivatalosan csak annyit közölt, hogy a Nemzeti Védelmi Szolgálat feljelenése nyomán hivatali visszaélés gyanújával eljárást folytat egy rendőrtiszt ellen. Az illető jogosulatlanul tájékoztatta személyes ismerősét egy súlyos bűncselekmény részleteiről, ezzel jogtalan előnyhöz juttatva őt már újságírókkal szemben.
A hatóságok kitartanak amellett, hogy ők nem az újságírónőt, hanem a hivatali visszaélést elkövetett rendőröket hallgatták le. Csikós néhány beszélgetése úgy kerülhetett szalagra, hogy az újságírónő épp azokkal a rendőrökkel beszélgetett. Csikós és Friedman szerint azonban a dokumentumok nem ezt a verziót támasztják alá.
A Társaság A Szabadságjogokért (TASZ) szakmai igazgatója szerint a magyar jogrendszerben az úgynevezett „újságírói források” védelmet élveznek, hiszen csak így lehet hozzájutni bizonyos, a társadalom szempontjából fontos információkhoz. – Az informátor és az újságíró között fennálló bizalmi viszony védelemre tarthat számot. A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény szerint az újságíró jogosult a számára az újságírói tevékenységével összefüggésben információt átadó személy, vagyis a forrás kilétét a bírósági és hatósági eljárások során titokban tartani. Az újságírót lehallgatni csak akkor lehet, ha vele szemben a terhelt ellen folyamatban lévő üggyel összefüggő bűncselekmény gyanúja merült fel – mondta Szabó Máté Dániel a Blikknek.
