Az Eurostat adatai szerint, mondta, 2008-hoz képest 28,8-ról 31,7 százalékra romlott a szegénységnek és a kirekesztettségnek kitett emberek száma az országban, és a hatalom a közmunkát tekinti a jövő alapjának. Ez ott, ahol a gyerekek 30 százaléka éhezik, elfogadhatatlan.
Szombathy Károly közmunkás arra kérte a hallgatóságot, tegye fel a kezét, aki úgy gondolja, hogy Magyarország jobban teljesít. Kállai Szilvia négygyermekes roma polgárjogi aktivista arról beszélt, megerősödött, amikor a szélsőjobb utat nyert, és a tanulásban látja a romák felemelkedésének módját.
Lakatosné Jutka, az AVM hajléktalan aktivistája annak adott hangot, hogy Magyarországon lakhatási válság van, egyre több család szívességi alapon húzza meg magát valahol, a rezsitartozás a háztartások negyedére kiterjedt, és miközben az önkormányzati lakások mindössze 3 százaléka szociális bérlakás, 40 ezer hajlék áll üresen, ennek pedig a lakáskorrupció az oka.
|
Koncz György / Népszabadság |
– A kormány és számtalan önkormányzat felelőtlenül gazdálkodik a lakásokkal – mondta –, sok helyütt az a cél, hogy a házak összedőljenek, és a telkeket jó áron el lehessen adni.
Többen kitértek arra, hogy a Józsefvárosban különösen aggasztó a helyzet, szaporodnak a kilakoltatások, a cél pedig az, hogy a szegény családokat jobb módú középosztálybeliekre cseréljék. Az AVM felelős lakáspolitikát követelt, és azt, hogy mindenhol az országban növeljék a szociális bérlakások számát.
|
Koncz György / Népszabadság |
A szervezet szerint a hajléktalanválság megoldása nem az lenne, hogy lakhatatlan, „élősködőktől fertőzött tömegszállásokra” zsúfolják össze a szegény sorsú embereket, az értelmes cél a lakáshoz jutás lehetne. A számítások szerint két együtt költöző hajléktalan esetében félmillió forintos megtakarítást jelentene az államnak a lakhatás támogatása.
A szervezet közérdekű adatigénylésének eredménye azt mutatja, hogy jelenleg 40 ezret meghaladó önkormányzati lakás van Budapesten, minden tizedik lakás üresen áll, ezek java része kiadható lenne. Az üres és a biztosan elpazarolt lakások aránya feltűnően magas (23 és 22 százalék). Abból a pénzből, amit az üres lakások fenntartására költenek (évi 200 millió forint), havi 20 ezer forinttal számolva 800 család lakhatási támogatását meg lehetne oldani.
A fővárosi kiadott lakások felét (53,7 százalék) adják ki szociális alapon, de ez a Józsefvárosban és a Terézvárosban a legalacsonyabb (9-9 százalék). A legfőbb gond, hogy miközben új lakások nem épülnek, az elmúlt másfél évben 400 önkormányzati lakás szűnt meg.
|
Koncz György / Népszabadság |
A lakásgazdálkodási anomáliát jól tükrözi, hogy a Józsefvárosban 2014 januárja és 2015 júliusa között 454 végrehajtási és 305 lakáskiürítési eljárást kezdeményeztek, a mindennapos kilakoltatások következtében 100 család vált hajléktalanná – ezért is rendezték itt az Üres Lakások Menetét.
Jöttek hajléktalanok Miskolcról és az ország más részeiből is. Révész József (54) Pécsről érkezett, ahol nemrég szervezték újjá a hajléktalan-érdekvédelmet. – Egy lánynál húzom most meg magam – mondta Révész József, aki azelőtt gipszkartonozással foglalkozott, de nyolc kilót lefogyott, ma már nem tud nehéz fizikai munkát vállalni. – Hatvanezret fizetünk az albérletért, amiből én a 22800 forintos segélyemből húszat állok, a maradékból cigit és kávét veszek, Fedél Nélkült árulok, abból csurran-cseppen valami. Esélyem sincs rá, hogy kitörjek. Ez az ország nem az a hely, ahol könnyen talpra lehetne állni.