„Útelágazáshoz ért a magyar–amerikai viszony”

A budapesti amerikai nagykövet beszédére visszatérve Németh Zsolt úgy látja, hogy amerikai részről nem látják, hogy az egyházügyi vagy a választójogi törvény kapcsán milyen változások vannak előkészületben. Problémát jelent persze, hogy hiányoznak a magas szintű kapcsolatok, s mivel a kommunikáció sem mindig megfelelő, nehéz elmagyarázni, hogy mi történik. – Sarkos megfogalmazás – mondta arra a felvetésre, ahogy a külgazdasági és külügyi tárca vezetője visszaszólt Bellnek, emlékeztetve, hogy Magyarország nem az USA, hanem az Európai Unió tagállama. Németh szerint a jogállamisághoz vagy az alapjogok érvényesüléséhez olyan érzékenységgel kell nyúlni, ahogy azt az Európai Unió az alapjogi mechanizmus kereteiben tette, ami nem jelenti azt, hogy az EU-val kialakult eljárásrend mellett ne tájékoztatnánk más szövetségesünket is.

A Budapest–Varsó viszonylatban Németh szerint a bizalomépítés az elkövetkező korszak legfontosabb feladata. A Jaroslaw Kaczynski mögött felsorakozó, abszolút többséget szerzett Jog és Igazságosság (PiS) és a Fidesz eltérő módon ítéli meg Oroszországot, de a különbség nem filozófiai, hanem a gazdasági-energetikai függőségből ered. Míg Magyarország számára a diverzifikációs erőfeszítések ellenére változatlanul döntőek az orosz földgázszállítások, Lengyelországban, ­Szczecin közelében 2016-ban üzemelni fog a cseppfolyós földgázszállítmányokat fogadó terminál.

A migrációs válság kapcsán Németh szerint magyar oldalról és az érintett szomszédoktól is elhangzottak átgondolatlan, elhamarkodott nyilatkozatok. Horvátország esetében a helyzetet súlyosbította az ottani választási kampány: merőben ellentétes nyilatkozatokat tett a különböző politika színeket képviselő államfő, illetve miniszterelnök. Szerbia kapcsán ­Németh fontosnak nevezte, hogy a határkerítés ne állítsa meg a történelmi megbékélést, Magyarország változatlanul szószólója Szerbia és a nyugat-balkáni államok európai integrációjának. Németországot illetően úgy látja: a CDU és a CSU közötti megállapodás számos ponton tükrözi a migrációs válság magyar megközelítését. – A külső határok védelme magyar brand, abból nem szabad engedni – hangoztatta a fideszes politikus, aki kulcsfontosságúnak nevezte, hogy Európa és a világ pénzügyileg is segítse Törökországot. Tarthatatlan, hogy Ankara állja a török földre menekült több mint kétmillió ember ellátása költségeinek 95 százalékát.