A rátermettség tekintetében országos szinten is sokat tanulhatna Kósától az ellenzék. A polgármestert nem vádolhatjuk azzal, hogy ne lett volna határozott elképzelése a várospolitika mibenlétéről, s ne lett volna bátorsága döntést hozni, hiszen végtére is a döntéshozatal egy első számú vezető legfőbb feladata.
Ha csak a Kósa által kezdeményezett városi beruházásokat nézzük, a fejlesztések meghaladják a százmilliárd forintot
Első polgármesteri ciklusa, 1998 és 2002 között felmérte, hol tart Debrecen, mik a város hiányosságai, és a holtpontról vajon hogyan lendíthető tovább. Imponáló határozottságával példát mutatott: tudta, hogy honnét, hová és milyen eszközökkel akarja a várost eljuttatni. Ez nem kevés, ha tekintetbe vesszük, hogy az ország számos városát olyan polgármester irányította, akinek vagy nem volt víziója, vagy nem volt lélekereje a radikális átalakítás útjára lépni.
|
Csak a tömegközlekedés fejlesztésére jutott harmincmilliárd
Konyhás István / Fotó |
Nem így Kósa, aki nem riadt vissza a feladattól. Ha csak az építkezéseit nézzük, először is teljes mértékben átszabta a belvárost, teraszos, kiülős sétálóövezeteket hozott létre, s kialakított egy főteret, mert tisztában volt vele, hogy egy 210 ezres város nem nélkülözhet egy nagyrendezvények megtartására alkalmas közteret.
 |
Az NI beruházását tekinti meg Kósa Lajos és kormányzati vendége
Konyhás István / Fotó |
Aztán következtek azok a kulturális és sportlétesítmények – összesen több tízmilliárd forintos értékben –, amelyektől Kósa a város vonzerejének növelését remélte. Felépült a Főnix sportcsarnok, a Kölcsey Konferencia Központ, a Modem galéria, az új színházépület, a jégcsarnok, a verseny uszoda, az új labdarúgó-stadion, s teljesen megújult a Nagyerdő.
A fejlesztések harmadik nagy hullámának a közösségi közlekedés teljes átformálása tekinthető. Kósa kirúgta Debrecenből az állami Volán-céget, a város saját közlekedési társaságát bízta meg új beszerzésű autóbuszok üzemeltetésével, majd megépíttette a 2-es villamosvonalat, s új villamosokat szerzett be Spanyolországból. A helyi közlekedés fejlesztésére a város legkevesebb harmincmilliárd forintot költött.
Az elmúlt tizenhat év várospolitikájának pénzügyi volumene döbbenetes mértékű: ha csak a Kósa által kezdeményezett városi beruházásokat nézzük, a fejlesztések meghaladják a százmilliárd forintot.
A híres beruházások nem hozzák a pénzt
Ám Kósa Lajos látványos uralkodásáért Debrecen súlyos árat fizetett politikai, anyagi és morális értelemben. Politikailag azért, mert a város irányításában, a közügyek intézésében, a néphatalom képviseleti gyakorlásában a demokratikus, kezdeményező, alulról építkező, szabad polgári mentalitásnak nyoma sincs. Ami van, az nem politikai kultúra, hanem politikai kulturálatlanság. Ezért elsősorban Kósa Lajost terheli a személyes felelősség.
|
A teljes debreceni nyilvánosság, a tágan vett döntéshozatali kör és az összes számottevő véleményformáló egy képen
Konyhás István / Fotó |
A polgármester a városi közgyűlés Fidesz-frakcióját bólogatójánosok gyülekezetévé süllyesztette, a frakció egyetlen feladatává a megfelelő szavazat leadását tette. A közgyűléseken az a tudósító érzése, hogy a Fidesz-frakció tagjai nem a választóik, hanem Kósa Lajos és a párt érdekeit képviselik. A képviselők mintha nem volnának tudatában annak, hogy egyéni mandátummal rendelkeznek, és így a politikai felelősségük is óriási.
A Kósa-éra öröksége anyagilag is nyomasztó. 2006 után meglódult a város adósságállománya: megközelítette a harmincmilliárd forintot. Ha ehhez hozzáadjuk az önkormányzati cégeket tömörítő vagyonkezelő holding tízmilliárdot meghaladó hitelét, akkor könnyen arra a következtetésre jutunk, hogy Kósa vabankra fejlesztett, mintha ez lett volna a jelszava: utánam az özönvíz.
Feltételezhető, hogy a Fidesz felső köreibe tartozó Kósa Lajos a 2010-es kormányváltás előtt tudott Orbán Viktor azon tervéről, hogy hatalomra jutva az állam kontójára átvállalja az önkormányzatok adósságát. Ha ez így van, akkor vérlázítóan cinikus dolog, hogy a debreceni városvezetés 2009–2010-ben annak tudatában vett fel hiteleket, hogy azokat az országgal fogja megfizettetni.
A híres beruházások ugyanis nem hozzák a pénzt: a közlekedés átalakítása milliárdos veszteséget okozott, a Főnixben alig vannak rendezvények, a Kölcseyt nem bombázza a konferenciaturizmus, és megjósolható, hogy a 12 milliárdos állami pénzből felépült új stadion sem hozza, hanem nyeli majd a pénzt.
S végül szóljunk Kósa Lajos örökségének morális vonzatairól, mert nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a polgármester egy olyan várost hagy hátra, amelynek meggyöngítette a demokratikus „immunrendszerét”.
A városi cégek stratégiai irányítását kivonta a közgyűlés demokratikus kontrollja alól, a városi beruházások rendszerét egy szűk befektetői, vállalkozói kör játékszerévé silányította. A közpénzből fenntartott városi médiát Kósa a Fidesz szócsövévé züllesztette, így a helyi sajtó képtelen ellátni a legfőbb feladatát: a hatalom ellenőrzését.
|
Változás jön Debrecenben (Kósa 2006-os plakátja az országgyűlési választásokra)
Kovalovszky Dániel / Népszabadság/archív |
A legfontosabb intézmények élére szervilis bábokat ültetett, e körben az utóbbi évek legfájdalmasabb lépése a Debreceni Egyetem „bedarálása” volt a Fidesz-hű rektor kinevezésével, akit informálisan már a városházáról irányítanak. Ahogyan Orbán Viktor rátelepedett a Fideszre és lassan Magyarország egészére, úgy nehezedett rá Kósa Lajos a saját hűbérbirtokának tekintett Debrecen mindennapi életére.
Ők indulnak a városvezetői posztért
Debrecenben a Fidesz Papp Lászlót indítja a párt polgármesterjelöltjeként az őszi helyhatósági választáson. A korábban ügyvédként dolgozó Papp László immár második ciklusát tölti a városvezetésben alpolgármesterként, korábban pedig a Fidesz–KDNP városi frakcióvezetője volt. Az MSZP még nem nevezte meg a polgármesterjelöltjét, s az sem ismert, hogy az Együtt–PM kit indít a városvezetői posztra. Az ellenzéki szervezetek közül eddig ketten jelentették be a jelöltjük nevét: a DISZ Dobrossy István ügyvédet indítja, a Jobbik pedig Kőszeghy Csanád Ábelt, a párt debreceni elnökét. Mindketten városi önkormányzati képviselők.
