galéria megtekintése

Út a kilencedikig

Huszonhét év a hullámvasúton: az 1989 óta eltelt bő negyedszázadban a Magyar Szocialista Párt háromszor volt kormányon és négyszer szenvedett választási vereséget. Ennyi idő alatt elfogyasztottak nyolc pártelnököt is, míg végül az elmúlt hét végén az ötvenöt éves Molnár Gyula került a politikai szervezet élére. Összeállításunkban az idáig vezető hosszú és kanyargós utat vázoljuk fel. Nyerstől Tóbiásig.

1989. október 7. Az állampárt jogutódjaként és ­vagyonának örököseként, a „demokratikus szocializmus” megvalósításának céljával megalakul a Magyar Szocialista Párt. Vezetőinek nagy többsége régi pártkáder, a párttagok 95 százaléka nem lép át az új pártba.

1989 októbere, szakítás a pártállami múlttal: megalakul az MSZP
1989 októbere, szakítás a pártállami múlttal: megalakul az MSZP
Bánhalmi János / Népszabadság/archív

Október 22. Az MDF elnökévé választott Antall József sajtótájékoztatóján kijelenti: „Az MSZP nélkül nincs és nem is lehet stabil, a nemzet érdekeit szol­gáló koalíció.”

 

November 26. A „négyigenes” népszavazás sikerével meghiúsul a szeptemberi Antall–Pozsgay-paktum, amely az egyenlőbb versenyfeltételek kialakulása előtti közvetlen elnökválasztással az MSZP frontemberének, Pozsgay Imrének juttatta volna az államelnöki pozíciót.

Nyers Rezső

1923-ban, Budapesten született szociáldemokrata munkáscsaládba. Eredetileg nyomdász, később közgazdász. Kamaszkorától szociáldemokrata aktivista. 1947–48-ban a pártja megsemmisítéséhez vezető „pártegyesítési” folyamat harcosa. A Rákosi-korszakban fontos pozíciókat tölt be, az 1956-os forradalom miniszterként éri. Részt vesz a forradalom elfojtásában. 1962-től az MSZMP KB titkáraként az állampárt gazdaságpolitikájáért felel, ő irányítja a tervgazdálkodást fellazító gazdasági reformot. A reform után ő is megbukik 1974-ben. A 70-es évek közepétől, igazgatása alatt, az MTA Közgazdaságtudományi Intézete a reformgondolatok és reformerértelmiségiek menedékhelye lesz. A Svenska Dagbladetnek adott 1977-es interjúját, miszerint Magyarországon valaminő egészséges pluralizmus érvényesül, amelynek jövője azonban bizonytalan, a szamizdat butikban árulták. A nyolcvanas évek közepén ismét előrelép. Támogatja a „radikális” reformelképzelések kidolgozását. Kádár bukása után visszatér a párt legfelső vezetésébe, a Németh-kormány államminisztere. 1989 júniusától az MSZMP utolsó, 1989 októberétől az MSZP első elnöke. Úgy határozza meg az utódpártot, mint amely egyszerre képviseli a kommunista és a szocialista gondolat örökségét. Az MSZP elnökeként megszavaztatja, hogy a párt ne vonuljon ki a munkahelyekről. Az 1990-es választási vereség után lemond. Két ciklusban országgyűlési képviselő, 1998-ban visszavonul. (R.. S.)

1990. március 25. Az első szabad választáson az MSZP a szavazatok 10,9 százalékával súlyos vereséget szenved. Ezt az eredményt azóta sem tudta alulmúlni. A választás után Horn Gyula átveszi a párt vezetését. A párt vezetőiben ez év őszéig él a remény, hogy valamilyen formában bevonják őket a kormányzásba. E remény meghiúsulását jelzi, hogy Pozsgay Imre novemberben kilép az MSZP-ből.

1990–1991 Az MSZP a Szocialista Internacionálé stockholmi nyilatkozatának átvételével balközép, a liberalizmussal kompatibilis párttá változik, egyre határozottabb ellenzéki politikát folytat.

Horn Gyula

A leghosszabb ideig, nyolc éven keresztül (1990–1998) vezette az MSZP-t. A Németh-kormány külügyminisztereként jelentős szerepe volt a kelet-közép-európai szocialista tömb felbomlásában és Németország újraegyesítésében azáltal, hogy a kormány 1989 szeptemberében megnyitotta a magyar–osztrák határt a keletnémet menekültek előtt. Európai megbecsülését csak kismértékben árnyékolta be, hogy a karhatalom tagjaként részt vett az 1956-os forradalom leverésében. Pártelnökként kiemelkedő szerepe volt abban, hogy a rendszerváltás után az MSZP ki tudott törni a pártállami karanténból, az 1994-es parlamenti választásokon nagy arányú győzelmet aratott, s az SZDSZ-szel koalícióra lépve kétharmados parlamenti többségre tett szert. Az ország közelgő pénzügyi csődjének elkerülése érdekében fogadtatta el saját pártjával és a parlamenttel 1995 tavaszán a Bokros-csomagot, amelynek hatására az ország gazdasága viszonylag rövid időn belül növekedési pályára állt. Híres volt ravaszságáról és dörzsöltségéről, saját pártjában a lehetséges riválisait sorra „jégre vitte”, Nagy Sándor MSZOSZ-elnököt például gazdasági miniszternek jelölte, de az SZDSZ ellenállására hivatkozva végül nem nevezte ki a posztra. A koalíciós partnerrel folytatott csatározásai közben azonban nem ismerte fel időben, hogy az 1998-as választások második fordulójában a Fidesz–MDF szövetség összefog a Független Kisgazdapárttal, s így győzik le az MSZP-t. A vereséghez az is hozzájárult, hogy a miniszterelnök-jelölti vitában Orbán Viktor felnőtt Horn Gyulához, s már a döntetlen is a Fidesz elnökének kedvezett. A választási vereséget követően 1998 szep-temberében lemondott a pártelnöki posztról. (B. I.)

1991. szeptember 27. Az Antall-kormány demokráciaromboló lépéseire reakcióként az SZDSZ kezdeményezésére megszületik a demokratikus minimumot rögzítő Demokratikus Charta, amelynek aláírói, majd a chartára épülő mozgalom irányítói között ott vannak az MSZP politikusai és a hozzájuk közel álló értelmiségiek. Az MSZP ezzel kitör a politikai karanténból.

1992 végétől a Fidesz közeledik a kormánypártokhoz, egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy nem leváltani, hanem átmenteni kívánja a népszerűtlen jobboldali koalíciót. A Fidesz támogatottsága ettől ­kezdve folyamatosan csökken, az MSZP-é folyamatosan nő. Az MDF-ben csalódott választók a Fideszen keresztül áramlanak át az MSZP-hez.

1994. május 8–29. Az MSZP 31,3 százalékos listás eredménnyel és sok egyéni győzelemmel abszolút többséget szerez az Országgyűlésben. A következő ciklusban, a 72 százalékos többséggel rendelkező MSZP–SZDSZ-koalíció élén Horn Gyula kormányozza az országot.

Pető és Horn: három kormányon át kitartott a koalíció
Pető és Horn: három kormányon át kitartott a koalíció
Teknős Miklós / Népszabadság

1994–1998 A Horn-kormány visszafordította a demokráciarombolás folyamatát. Egy-két rossz és sok jó példát mutatott a „kétharmados” kormányzásra. (Egyrészt egyoldalúan megváltoztatta az önkormányzatokról és az önkormányzati választásokról szóló törvényt, másrészt lemondott az ellenzék nélküli alkotmányozás lehetőségéről, a közmédiát civil és összpárti kontroll alá helyezte, az ellenzék parlamenti jogosítványait kibővítette, tiszteletben tartotta, az általuk kezdeményezett vizsgálóbizottságok megalakulhattak és működhettek.)

1995. március 12. Bevezették a Bokros-csomagot, mely visszarántotta az országot a csőd széléről, és megalapozta a fenntartható gazdasági növekedést.

1996. szeptember 19. Kirobban a Tocsik-botrány. Az ÁPV Rt. kormánypárti vezetői biztos és jelentős sikerdíjhoz juttatták Tocsik Márta ügyvédet, s ennek jókora részét a két kormánypártnak kellett (volna) visszacsorgatni.

1998. január 1. Életbe lép a nyugdíjreform, mely fokozatosan biztosítási alapra helyezte (volna) a nyugdíjrendszert.

Kovács és a párton kívüli Medgyessy
Kovács és a párton kívüli Medgyessy
Sopronyi Gyula / Népszabadság/archív

Május 10–24. A választásokon az MSZP listán még az 1994-esnél is jobb eredményt, 32,2 százalékot ért el, viszont az SZDSZ összezsugorodása és az egyéni kerületek nagy részének elbukása miatt elvesztette a kormányzó hatalmat. Meghiúsult Horn Gyula terve, hogy az SZDSZ mellőzésével egyedül kormányozhasson. 1998 szeptemberétől Kovács lászló az MSZP elnöke. A tisztséget 2004 októberéig tölti be.

2002. április 7–21. Az MSZP „jóléti rendszerváltást”, pénzesőt ígérő populista kampány után megszerezte a szavazatok 42 százalékát, de így sem volt abszolút többsége. Medgyessy Péter az SZDSZ-szel alakított koalíciós kormányt.

Kovács László

1998 szeptemberében vette át a pártelnöki posztot Horn Gyulától. A rutinos külügyér feladata volt stabilizálni az MSZP-t a sokkszerű parlamenti választási vereség után. Az MSZP és az SZDSZ már az őszi önkormányzati választásokra talpra állt. Kovács csak rövid ideig dédelgette azt az álmot, hogy a 2002-es választásokon ő legyen Orbán Viktor kihívója, végül átadta a helyét Medgyessy Péternek, és kettejük tandeme sikerre vezette az MSZP-t. A választások végkimenetele azonban az utolsó pillanatig kétséges volt, az összes közvélemény-kutatás a Fidesz győzelmét jósolta. Ebben a környezetben, a választások első fordulójának éjszakáján hangzott el Kovács örök érvényű mondata: „mi nem közvélemény-kutatást akarunk nyerni, hanem választást”.  A Medgyessy-, majd az első Gyurcsány-kormányban külügyminiszterként dolgozott, 2004-ben, az EP-választási vereség után mondott le a pártelnöki posztról, amikor az Európai Bizottság adó- és vámügyi biztosává nevezték ki. Hazatérése után még visszatért az MSZP vezetésébe, de a Mesterházy-korszakban kiszorult onnan, előfordult, hogy már a jelölőbizottság sem támogatta indulását, így nem is szavazhattak rá a kongresszuson. (B. I.)

2002. június 18. A Magyar Nemzet nyilvános­ságra hozza, hogy Medgyessy Péter az állampárti ­diktatúra D-209. számú szigorúan titkos elhárító tisztje volt, amit elhallgatott a választók elől. Az SZDSZ frakciója lemondásra szólítja fel, de másnap ezt már nem tekintik a további közös kormányzás feltéte­lének.

2002. május 27.–2004. szeptember 29. Medgyessy Péter a megalapozatlan választási ­ígéreteit nagyrészt beváltotta, a kormány nagyarányú béremeléseket hajtott végre a közszférában, és a Fidesz-kormánynak az egyenlőtlenséget növelő, a jobb módúakat pártoló újraelosztási lépéseit sem vonta vissza. A költségvetés hiánya, az adósságállomány jelentősen nőtt, a reformok elmaradtak. A kormánypárt népszerűsége kezdetben nőtt, aztán csökkent. Medgyessy lemondásra kényszerült.

Hiller István

Az első MSZP-elnök, aki 1956 után született, és máig az utolsó, akivel választást nyertek a szocialisták. Ezek jó identitásképző elemek a múlt héten a választmány élére megválasztott Hiller Istvánnak, noha hároméves elnöki periódusára mindenki a Gyurcsány-korszak részeként tekint. Miniszteri kinevezése után előzékenyen át is adta a párt vezetését a valódi hatalmat birtokló kormányfőnek.
A civilben barokk kori diplomáciatörténettel foglalkozó történész – akit a kevéssé populáris téma ellenére az év oktatójának is megválasztottak az ELTE bölcsészkarán – tagja volt az állampártnak, igaz, a pártelnökök sorában elsőként mint mezei tagkönyvbirtokos. 2004 októberében Szekeres Imrével szemben választották elnökké, csaknem egy évtizedig ez volt az utolsó párharc az MSZP vezetéséért. Ma már aligha érzi magáénak az ő idejében lezajlott 2004. decemberi, a kettős állampolgárságról szóló népszavazás kampányát, kivált, hogy nemzetpolitikai érzékenységét nemrég Orbán Viktor is megdicsérte. A 2006-os győzelemhez vezető korteskedést pedig egyértelműen Gyurcsány vezényelte – igaz, a választást követő népszerűségesésért sem Hillert okolják. Az egykori másodhegedűs Hiller és Gyurcsány útjai utóbb elváltak, a volt oktatási miniszter ma már nem számít a DK-val való együttműködés elszánt hívének. Csaknem tíz év elteltével pedig ismét az MSZP egyik csúcsvezetője lett. (B. D.)

 

2004. szeptember 29.–2006. június 9. Gyurcsány Ferencet a pártvezetés szinte egységes akarata ellenére jelölték a küldöttek Medgyessy utódjának. A 2002-es populista kampány főrendezője ekkor már a liberális, prokapitalista, Nyugaton sikeres „harmadik utat” képviselte, és igyekezett elszakítani az MSZP-t a kádári örökségtől. A kormányfő azonban
a szükséges lépéseket a győzelem érdekében a következő ciklusra halasztotta, noha tisztában volt a késedelem súlyos következményeivel. 2004-ben a párt Szekeres Imre ellenében Hiller Istvánt választja meg elnöknek. Hiller 2007-ig marad az MSZP élén.

2004. december 5. Az ellenzék számára sikertelen népszavazást tartottak a határon túli magyarok állampolgárságáról. A kormány a kampányban az emberek önzésére és xenofóbiájára építő elemeket is bevetett.

2006. április 9–23. Az MSZP történetének legjobb listás eredményével, 43,2 százalékkal megnyerte a választásokat, de nem szerzett abszolút többséget, és Gyurcsány Ferenc az SZDSZ-szel folytatta a kormányzást. Ez a kétpártrendszer évtizede volt. A 2002-es és 2006-os választáson a két nagy párt kapta a listás szavazatok 83-85 százalékát.

Gyurcsány Ferenc

Ünnepelt vezető, kiátkozott szakadár, a baloldal reménye, a baloldal sírásója, újrázó miniszterelnök, népszerűtlenségi csúcsok ostromlója – a legellentmondásosabb karriert Gyurcsány Ferenc futotta be az MSZP elnökei közül. Igaz, pártvezérként kevés örömben volt része, elnöki periódusának kezdetén már zuhanó pályán voltak a szocialisták. 2007-es megválasztásakor a küldöttek 89 százaléka voksolt rá a versenytárs nélküli „versenyben”. Ennek előzménye, hogy megfenyegette pártját: csak akkor folytatja miniszterelnökként, ha legalább 75 százaléknyian támogatják. Ez sikerült neki, a bukást elkerülnie viszont nem. Két évvel később távozott a kormányfői posztról, és bár pártelnöknek újraválasztották, egy héttel később lemondott. Képviselőként folytatta, a 2010-es választások után híveivel megalakította a Demokratikus Koalíció Platformot, és tett még egy kísérletet az MSZP meghódítására. Nem járt sikerrel, ahogy népszerűsége csúcsán sem tudta kicsavarni a pártot a „bölények” kezéből. 2011 őszén viharos jelenetek közepette kilépett a szocialista pártból, amelynek egyes vezetőit azóta is árulással vádolja. Másnap megalapította a Demokratikus Koalíciót, amelyben személyi konfliktusoktól már nem kell tartania. (P. P.)

 

2006. május 26. Gyurcsány Ferenc Őszödön a párt képviselői előtt drasztikus szavakkal feltárja, milyen súlyos a helyzet, mennyire elkerülhetetlenek azok a fájdalmas lépések, amelyek megtételét addig elszabotálták, és mennyire nem mondtak erről igazat a választások előtt.

2006. június 9. A második Gyurcsány-kormány hivatalba lép, a kormányfő súlyos megszorító intézkedéseket jelent be, amelyek váratlanul érik és sokkolják az embereket. A kormánytábor a nyár végéig elveszíti támogatóinak harmadát.

Lendvai Ildikó

LENDVAI ILDIKÓ „Afféle muszáj Herkules szerep volt, herkulesi képességek és lehetőségek nélkül” – így jellemezte egy évig tartó elnökségét Lendvai Ildikó. Bár 2009-es megválasztásakor ért pártkarrierje csúcsára, tudhatta, hogy elnöki tevékenysége igazából epizódszerep lesz az MSZP történetében. Amikor az addigi frakcióvezető átvette a megyei elnökök által lemondatott Gyurcsány Ferenctől a párt vezetését, már nem az volt a kérdés, hogy az MSZP képes-e fordítani 2010-ben, hanem az, hogy meg tudja-e akadályozni a Fidesz kétharmadát. Az MSZP elnöke akkor úgy döntött, hogy a párt maradék baloldali karakterét kockáztatva beáll a megszorításokkal válságot kezelő Bajnai Gordon kormánya mögé, hogy időt nyerjen a pártnak. Ez azonban nem jött be. A politikában 1974 óta jelen lévő Lendvai elnöksége idején – kihasználva az ­MSZP-n belüli népszerűségét, tekintélyét – integrátorként lépett fel. 2010 után fő szorgalmazója volt a generációváltásnak, ám támogatottjai, Mesterházy Attila, majd Tóbiás József nem voltak képesek talpra állítani az MSZP-t. Mi több, 2011-ben Gyurcsány kiválásával a pártegység is odalett. Lendvai a párt nagy öregjeivel szemben maga döntött úgy, hogy a 2014-es választáson már nem indul, de a párton belül továbbra is hallatja a hangját. (M. L. F.)

 

2006. szeptember 17. Nyilvánosságra kerül az őszödi beszéd. A jobbszéli csőcselék megostromolja a köztelevízió székházát. A következő hetekben rendszeresen randalíroznak, gyújtogatnak a fővárosban, a Kossuth téren szélsőséges csoportok permanens tüntetése folyik a Fidesz aktív részvételével és támogatásával. A rendőrség a tüntetések és rendbontások kezelésében hibákat követ el, és súlyosan bántalmaz megtorló jelleggel védtelen és ártalmatlan embereket is. Gyurcsány Ferenc a rendkívül erőteljes követelések ellenére sem mond le, az Országgyűlésben a kormánypártok képviselői bizalmat szavaznak neki. Az önkormányzati választáson az ellenzék tarol. Az MSZP legjobb választási eredményét elérő Gyurcsány a rendszerváltás utáni legnépszerűtlenebb kormányfő lett.

Hiller és Gyurcsány: előttem az utódom
Móricz-Sabján Simon / Népszabadság

2008. március 9. A Fidesz ­kezdeményezésére népszavazást rendeztek a vizitdíj, a kórházi napidíj és a képzési díj eltörléséről. 50,5 százalékos részvétel mellett a szavazók 82 százaléka az eltörlést támogatta.

2008. április 30. Lezárult a második Gyurcsány-kormány koalíciós szakasza. Ebben a szakaszban súlyos megszorító intézkedésekkel ideiglenesen megszüntették a gazdasági vészhelyzetet. Az egészségügyi reformot a heves koalíciós viták és a szükséghelyzetek eltorzították és elnyújtották. A népszavazás után Gyurcsány reformellenes retorikára váltott át, egyeztetés nélkül menesztette a szabad demokrata egészségügyi minisztert, mire az SZDSZ kivonult
a kormányból, de kívülről továbbra is támogatta azt.

Mesterházy Attila

2010 júliusában lett az MSZP elnöke – ez járt neki, miután elvállalta, hogy miniszterelnök-jelöltként az eleve bukásra ítélt kampány élére áll. Gyurcsány Ferencék levegőben lógó kiválása miatt akkor sokan biztosra vették az MSZP szétesését. Mesterházyról viszont hamar kiderült, hogy jó hatalomtechnikus: a szocialisták túlélték a DK 2011 októberéig húzódó kiválását, s közben a pártelnök – az eleinte őt támogató régi gárda nagy meglepetésére – háttéralkukkal és saját embereinek helyzetbe hozásával fokozatosan maga alá gyűrte az MSZP-t. A 2012. tavaszi kongresszuson, amikor Szanyi Tiborral szemben újraválasztották, még jobban megszilárdította hatalmát: az elnökség az általa támogatottakból állt, a megyéket szövetségesei vezették, és a párt pénzügyeit is bizalmasához, Velez Árpádhoz delegálta. Mesterházyt a kiszorulók bírálták, mondván, erősen hierarchikus, a belső vitákat elfojtó, központosított struktúrát épített ki. Erejét a Bajnai Gordonnal szembeni miniszterelnök-jelölti hadakozásban is demonstrálta. Az összefogás kudarcát még átvészelte, lemondását az kényszerítette ki, hogy az MSZP a 2014-es EP választáson siralmasan szerepelt. Ekkor már addigi szövetségesei közül is többen ellene fordultak. Mesterházy a háttérbe vonult, ­kivár, de a múlt heti tisztújítás bizonyította: informális hatalma változatlanul nagy. K. T. A. TÓBIÁS JÓZSEF A 2014-es választási bukta után egy olyan politikus vette át a párt vezetését, akit az MSZP „nevelt fel”. Tóbiás József másfél évvel az érettségi után csatlakozott a párt utánpótlását adó Baloldali Ifjúsági Társuláshoz, azóta számtalan poszton megfordult. Két éve a kongresszusi küldöttek azt gondolhatták, hogy végre találtak valakit, aki jó szervező, a rendszerváltás után kezdte a karrierjét, nem vállalt szerepet a Gyurcsány-kormányban, ugyanakkor ismeri a párt történetét, a tagság mentalitását. Ám Tóbiás nem elnökként, sokkal inkább egyfajta titkárként állt a dolgokhoz. A kiadásokat csökkentve kiköltözött a székházból, próbálta felrázni az aktivistákat, újjászervezni a helyi közösségeket. Azonban szürkének, rossz debattőrnek bizonyult, kerülte is a médiaszereplést. Hiába ért el az MSZP jó eredményeket időközi választásokon, a közvélemény-kutatások szerint egy országos megméretésen még megszorítani sem lenne képes a Fideszt, támogatottsága két év alatt nem nőtt. Ráadásul szövetségese, a 2018-as miniszterelnök-jelöltnek szánt Botka László továbbra is csak lebegtette, vállal­ná-e ezt a szerepet. Tóbiás alábecsülte a nála jobb intrikusnak bizonyuló Mesterházyt, aki ellene hangolta a belső ellenzéket, ráadásul a két éve még őt támogató régi pártvezetők bizalmát is elveszítette. (M. L. F.)

 

2008. szeptember Kitör a gazdasági világválság, és megpecsételi a kormány sorsát.

2009. március 21. Gyurcsány Ferenc lemond.

2009. április 16.–2010. május 29. Bajnai Gordont konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal kormányfővé választják. A Bajnai-kormány választási szempontoktól nem befolyásolt, fájdalmas, népszerűtlen, de bátor, szakszerű és hatékony válságkezelő programot hajtott végre, amellyel megteremtette  a válságból való kilábalás és a fenntartható növekedés feltételeit. Ezt nemcsak a külvilág ismerte el,  de a külföldnek szóló helyzetjelentéseiben az Orbán-kormány is.

Tóbiás József

A 2014-es választási bukta után egy olyan politikus vette át a párt vezetését, akit az MSZP „nevelt fel”. Tóbiás József másfél évvel az érettségi után csatlakozott a párt utánpótlását adó Baloldali Ifjúsági Társuláshoz, azóta számtalan poszton megfordult. Két éve a kongresszusi küldöttek azt gondolhatták, hogy végre találtak valakit, aki jó szervező, a rendszerváltás után kezdte a karrierjét, nem vállalt szerepet a Gyurcsány-kormányban, ugyanakkor ismeri a párt történetét, a tagság mentalitását. Ám Tóbiás nem elnökként, sokkal inkább egyfajta titkárként állt a dolgokhoz. A kiadásokat csökkentve kiköltözött a székházból, próbálta felrázni az aktivistákat, újjászervezni a helyi közösségeket. Azonban szürkének, rossz debattőrnek bizonyult, kerülte is a médiaszereplést. Hiába ért el az MSZP jó eredményeket időközi választásokon, a közvélemény-kutatások szerint egy országos megméretésen még megszorítani sem lenne képes a Fideszt, támogatottsága két év alatt nem nőtt. Ráadásul szövetségese, a 2018-as miniszterelnök-jelöltnek szánt Botka László továbbra is csak lebegtette, vállal­ná-e ezt a szerepet. Tóbiás alábecsülte a nála jobb intrikusnak bizonyuló Mesterházyt, aki ellene hangolta a belső ellenzéket, ráadásul a két éve még őt támogató régi pártvezetők bizalmát is elveszítette. (M. L. F.)

 

2010. április 11–25.

A Fidesz–KDNP a listás szavazatok 52,7 százalékával és három híján valamennyi egyéni kerület megnyerésével megszerezte a mandátumok 68 százalékát. Az MSZP a szavazatok 19,3 százalékát kapta, nagyságrendileg egy szintre került a Jobbikkal.

2010. július 10. Lendvai Ildikó utódjaként Mesterházy Attilát választják meg az MSZP elnökének.

2011. november 6. Az MSZP-ből kivált politi­kusok Gyurcsány Ferenc vezetésével létrehozzák a Demokratikus Koalíciót. Sokan úgy vélték, ez tiszta helyzetet teremt, és lehetővé teszi az MSZP számára a markáns útválasztást. Ez azonban azóta sem történt meg, noha mindenki folyamatosan sürgeti. Az antikapitalista és antiliberális rendszerkritika ugyanis nem EU-kompatibilis, ami pedig az, nem elégíti ki a rendszerkritikus indulatokat.

Molnár és Tóbiás: kanyargós úton
Molnár és Tóbiás: kanyargós úton
Bruzák Noémi / MTI

2014. január 14. Hosszú és kínos alkudozások után Összefogás néven választási pártszövetség jön létre az MSZP, a DK, az Együtt, a Magyar Liberális Párt és a Párbeszéd Magyarországért részvételével. A pártszövetség miniszterelnök-jelöltje Mesterházy Attila

2014. április 6. Az Összefogás a szavazatok 26,2 százalékát szerezte meg. A választási szövetség felbomlott.

2014. július 9. Tóbiás József lett a párt elnöke.

2016. június 25. Molnár Gyulát választották meg a párt elnökének.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.