galéria megtekintése

Ha ez így átmegy, húsz évre minden eldőlhet

Az írás a Népszabadság
2015. 06. 30. számában
jelent meg.


Hargitai Miklós
Népszabadság

Új vadászati törvény koncepcióján dolgozik a kormány, amelynek – ha törvény születik belőle – a legfontosabb következménye az lehet, hogy 20 éves időtávra újraosztják a vadászterületeket. A jövőben a vadászat még inkább a gazdagok kedvtelése lesz.

Az új vadászati koncepció deklarált célja, hogy „a vadászatra jogosultak terhei ne növekedjenek” – a sorokból kiolvasható valódi szándék viszont inkább a vadásztársadalom szelektálása az anyagi erő alapján, illetve annak biztosítása, hogy a földtulajdonosok ne kérhessenek az eddiginél több pénzt a vadászati jog átengedéséért. A jelenlegi szabályok szerint a vad az állam tulajdona, a vadászati jog pedig a földtulajdonhoz kötődik – ez a jövőben is így marad, de előírják, hogy a vadászati jogosultságot csak haszonbérlet formájában lehet továbbadni. A haszonbérletről a földtulajdonosok gyűlése dönt, ami jól hangzik, de a díjaknak az agrártárca által kiadott ajánláshoz kell illeszkedniük – amihez talán az Alkotmánybíróságnak is lesz egy-két szava.

Újrarajzolt területek

A koncepció további részletei azt is megmagyarázzák, hogy miért kell a képviseletet kormányközelbe vonni. Újra fogják rajzolni a vadászterületeket: egy-egy egységnek továbbra is legalább 3000 hektárosnak kell lennie, de az országot „tudományos alapon kialakított” tájegységekre osztják, és egy-egy vadászterület nem nyúlhat át a tájegység határain. Ez arra is elegendő ok lesz, hogy az átszabott területeket újraosszák; a minisztérium által ajánlott bérleti díjakkal új szerződéseket kell majd kötni, méghozzá – szintén „tudományos alapon” –húsz évre, igazodva a vadászati tervezés most bevezetendő húszéves üzemtervi időszakához. (A hosszú távú tervezés az általunk megkérdezett szakértők szerint önmagában nem feltétlenül rossz ötlet, ám ebben a szabályrendszerben könnyen a vadászterületek einstandjának eszközévé válhat.)

 
Aki most vadászati jogot szerez, két évtizedig kedvére lövöldözhet
Aki most vadászati jogot szerez, két évtizedig kedvére lövöldözhet
Kurucz Árpád / Archív

Túlzott vadkárigények?

A új vadászati törvény 2016. januári hatálybalépése után kötelező lesz úgynevezett tájegységi fővadászt alkalmazni. Ő várhatóan olyan állami alkalmazott lesz, akit a vadászok fizetnek. Emellett 3000 hektáronként egy főállású hivatásos vadász fölvételét is előírják. Mindez nyilvánvalóan megdrágítja majd a vadászatot, ugyanakkor látszólag a vadászoknak kedveskednek a koncepció készítői „a fegyveres vadászathoz kapcsolódó mindennapi felesleges adminisztratív terhek” csökkentésének tervével. Tényszerűen egyébként a vadászathoz nem kapcsolódik túl sok adminisztráció – egyes információk szerint a vadászati naplókkal kapcsolatos szabályokat igyekeznek majd fellazítani, ami főleg az állami vadászterületeket ingyen használó politikaközeli puskásoknak jöhet jól (és megnehezít mindenfajta felelősségre vonást, akkor is, ha például baleset történik).

Újragondolják a vadkárok rendezésének kérdését, még inkább eltávolodva attól az elvtől, hogy a vadak által okozott kárért a vadászati jog jogosultja felel.

Ez egy friss törvénymódosítás nyomán a közúti vadelütések esetén már ma is csak az esetek kisebbségében van így, most pedig ahhoz is fogódzót nyújtanak, hogy a mezőgazdasági vadkárokat nehezebb legyen a vadászokra terhelni („meg kell szüntetni a vadászatra jogosultaktól követelt túlzott kárigények érvényesítésének gyakorlatát”).

Átalakítják a trófeabírálat gyakorlatát is, aminek következtében könnyebb lesz megúszni a hibás kilövést: nem az egyes eseteket büntetik, hanem a folyamatot nézik, bizonyos százaléknyi hiba után a vadásztársaság fizet majd, ami a kocavadászoknak kedvez a társaságok kárára.

Ajándék kocavadászoknak

A koncepció visszahozza azt a nagyjából 150 éve túlhaladott szemléletet, hogy az apróvad (például a mezei nyúl és a fogoly) megfogyatkozásának oka a túl sok ragadozó.

A probléma orvoslására előírja a kötelező ragadozógyérítést, ami – annak az időről időre felbukkanó információnak a fényében, amely szerint hamarosan bővül a vadászható fajok listája a barna rétihéjával, a (hörcsögnél kisebb állatokra „vadászó”) egerészölyvvel, a nyuszttal és a menyéttel – leginkább a minden mozgó célpontra tüzelni kívánó, hiányos természetismeretű alkalmi vadászoknak adott ajándékként értelmezhető.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.