– mondta lapunknak a Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség (MAOIH) elnöke. Deblinger Eduard felvette a kapcsolatot az amerikai családdal, elutazott Nyíregyházára is. A Wieder família szerint a rabbi 1941-ben, felesége halálakor több sírhelyet kiváltott a maga és családja számára. Erről rendelkezésükre áll Wieder Sálom egykori titkárának nyilatkozata. A temetőt gondozó Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) helyi szervezete szerint a sírhely kiváltásáról hivatalos dokumentum nincs, így a holokausztot túlélt Krausz család 1988-ban jogszerűen vásárolta meg a sírhelyet. Deblinger úgy véli, megoldás lehet, hogy a sírkövet arrébb helyezik, hogy felhúzhassák a rabbi emlékhelyét.
A vita felszínre hozta a zsidó felekezetek közti nézeteltéréseket. Az ügy azután pattant ki, hogy Oberlander Báruch rabbi állásfoglalást adott ki, kérve az ortodox temetkezési szokások tiszteletben tartását. Oberlander nem kötődik hivatalosan a Köves Slomó nevével fémjelzett Egységes Magyarországi Izraelita Hitközséghez (EMIH), de a hazai zsidó közéletben Köves támogatójának tartják. Az EMIH az 1877-ben elismert status quo ante felekezet utódjának tekinti magát, ám Nyíregyházán ebből a közösségből már 1904-ben kivált az ortodox hitközség, amelynek Wieder volt a rabbija. Az ortodoxokat manapság a MAOIH képviseli, de a temető történelmi okok miatt a Mazsihisz tulajdonában van. Viszont a Wieder család azért kereste fel Oberlandert, mert jól ismerik a rabbit, aki 1989-ig maga is az USA-ban élt.
Közben a temetőfelújítási program is csúszik. A kormány tavaly ősszel döntötte el, hogy pályázati forrást biztosít a régi izraelita temetők felújítására, erre a jövő évi költségvetésből egymilliárd forintot különítenek el. Az 1600 temetőből csaknem 1400 a Mazsihisz, a többi az önkormányzatok tulajdonában van. Gondozásukért a Mazsihisz felel, ehhez 38 milliós állami támogatást kap, ami a szervezet szerint töredéke a szükségesnek.
Arra hivatkozva, hogy a két világháború között minden hitközségnek önálló temetője volt, az ortodox felekezet szeretné visszakapni a sírkertek egy részét. Viszont a Mazsihisz szerint az ortodoxoknak nincs országos szervezetük, nem tudnának megbirkózni a feladattal. Végül a Mazsihisz felajánlotta 24 temető kezelői jogát, hogy kiderüljön, képes-e a MAOIH forrásokat biztosítani a fenntartásukhoz. A MAOIH vezetői elégedetlenek, tulajdonjogot szeretnének, amihez a Mazsihisz hozzájárulása kell.
Bár a Wieder-ügy rendeződhet, a felekezetek közötti vita folytatódik. A Mazsihisz két hete közleményben hangsúlyozta, az EMIH azzal, hogy az Oroszországban szárba szökkent haszid mozgalmat hozta be a rendszerváltás után, nem tekinthető a status quo ante hitközség utódjának. A MAOIH pedig leszögezte, Oberlander nincs kapcsolatban az ortodox felekezettel. Viszont a rabbi kiváló viszonyt ápol az észak-magyarországi sírokhoz zarándoklatot szervező – így a hazai turizmusnak fontos – amerikai haszidokkal.
Történelmi háttér
A három zsidó felekezet 1868 után jött létre. Akkor ültek össze a hazai zsidóság vezetői, hogy kialakítsák az országos szervezeti formát. Ám nem tudtak megállapodni arról, hogy öltözködésben, szokásokban követni kell-e a polgárosodó többséget, így szakadt három részre a hazai zsidóság. A neológok voltak az újítók, az ortodoxok a régi hagyományokhoz való visszatérést javasolták, míg a status quo közösségek a gyűlés előtti szabályok mellett álltak ki. A holokausztot főként a fővárosi neológok élték túl, míg a vidéki ortodoxok jelentős részét elhurcolták a haláltáborokba. Sok túlélő nem tért vissza Magyarországra, kivándorolt. A Rákosi-diktatúra 1950-ben egyetlen szervezetbe kényszerítette az összes hitközséget. A rendszerváltás után ennek átszervezéséből jött létre a Mazsihisz, ezért tartozik hozzá a zsidó temetők zöme. Az új egyházi törvény 2012-ben ismét önálló egyházként ismerte el a Mazsihisz mellett az EMIH-et és a MAOIH-ot is.
