Ez nem csupán egy a vita hevében elejtett véletlen megjegyzés volt, hanem utalás is a következő négy év politikai credójára: az LMP részben azon az alapon határolja el magát a kormányzati tapasztalattal rendelkező pártoktól, hogy azok semmilyen érdemi előrelépést nem tudtak felmutatni a munkahelyteremtésben.
 |
Biztató kilátások?
Teknős Miklós |
Az idei választási eredmények egyik legfontosabb tanulsága az ökopárt szerint az, hogy a számukra legfontosabb társadalmi csoportok – például a fiatalok vagy a vidéki gazdálkodók – szavazataiért nem is elsősorban a Fidesszel vagy a baloldallal, hanem egyre inkább a Jobbikkal szemben kell alternatívát mutatniuk. Figyelmeztető jel lehet, hogy a Jobbik vidéken elsősorban az állami földbotrányok által leginkább érintett térségekben erősödött meg, annak ellenére, hogy a kisemmizett gazdák hangjának fölerősítésére (például a Hortobágy vagy Kishantos kapcsán) az LMP is igyekezett nagy hangsúlyt helyezni.
Ez volt az egyik szempont az országos lista összeállításánál is: nemcsak az agrárvégzettségű és -gyakorlatú (emellett pedig agilis, mozdonyszerűen nyomuló és jól kommunikáló) Sallai R. Benedek került befutó helyre, hanem a kutatói pályát területfejlesztői praxissal kiegészítő Ikotity István is (a sokdiplomás, a felsőoktatási szférában is otthonosan mozgó Ikotityra emellett a hallgatók és a fiatal értelmiségiek megszólításában is fontos szerep hárul majd), jelezve, hogy a földtémát a most induló ciklusban kiemelten kezelik, és ehhez a személyi állományt is hozzárendelik.
– Az elmúlt négy évből hármat elvesztegettünk a belső vitákra. Mostantól ezeket az energiákat az építkezésre és az üzeneteink célba juttatására fogjuk fordítani – mondta lapunknak egy a szervezet belső viszonyaira közvetlenül rálátó vidéki alapító tag.
Fókuszban a témák
A váltásnak az is része lesz, hogy az LMP új hangon és új nyelvezettel fog megszólalni: „Amikor szakmai kérdésekről beszélünk, akkor is mindig világos lesz a politikai tartalom, elsősorban az, hogy hol a hiba, mit és hogyan csinálnánk másképp.”
|
A belső konfliktusok lezárása után az ökopárt újrafogalmazza politikai kínálatát
Máthé Zoltán / MTI |
Az öttagú frakció nem teszi lehetővé azt, amivel az LMP a 2010-ben felállt parlamentben kísérletezett – egészen a frakciószakadásig –, vagyis a teljes szakpolitikai spektrum lefedését témafelelős képviselőkkel.
Ezért inkább arra lehet számítani, hogy olyan fókusztémákra koncentrálnak majd, amelyekben a pártnak a többi politikai erőétől eltérő stratégiai üzenete, hiteles megszólalója és szakmai kompetenciája van. Ilyen lesz mindenekelőtt a paksi atomerőmű bővítésének ügye, amelyben az összes jogi lehetőséget ki fogják használni a beruházás és a hitelszerződés háttéranyagainak nyilvánossá tétele érdekében.
A föld- és agrárkérdésben az „európai utat”, vagyis a családi gazdálkodók megerősítését, az önkéntes szövetkezés segítését, a kis(ebb) ökolábnyomú termelési módok előnyben részesítését, az agrárkörnyezet-védelmi és vidékfejlesztési típusú támogatások súlyának növelését fogják képviselni, szorosan összekapcsolva a szintén előresorolt „zöld-munkahelyteremtéssel”, amelyet nagy valószínűséggel Szél Bernadett képvisel majd.
A zöld-munkahelyteremtés az LMP egyik legkiérleltebb programpontja – az országgyűlési választás előtt külön kiadvány is készült róla –, amely rövid távon az épületenergetikában és hőszigetelésben mintegy 80-100, a megújulóenergia-iparban 50-60, a szociális gazdaságban pedig mintegy 100 ezer új, tartósan megmaradó munkahellyel számol, jórészt olyan projektek révén, amelyekhez külföldi forrásból (EU-támogatásokból, kvótabevételekből stb.) érkezne a pénz.
Schmuck Erzsébet, a Magyar Természetvédők Szövetségének korábbi vezetője személyében egy „őszöld” tagja is van a frakciónak; tőle egyebek között azt remélik, hogy szorosabbra fonja az LMP és a legjelentősebb zöldszervezetek közötti, már az előző ciklusban építeni kezdett kapcsolatokat.
Ez azért lehet fontos, mert a nyugat-európai zöldpártokhoz hasonlóan az LMP is szereti nyílt, a civil zöldek részvételével tartott vitákon megfuttatni a párt szakmai és költségvetési koncepcióit vagy törvénytervezeteit, sőt olyan javaslatokat is szívesen bevisz a parlament elé, amelyek a társadalmi szervezetek különböző műhelyeiben készültek.
