A teljes választási rendszernek része az új népszavazási törvény is, amit a kormány 2011 júliusában beterjesztett ugyan, de két évig nem történt semmi. A múlt héten azonban megnyitották a részletes vitát, s annak ellenére, hogy az alkotmányügyi bizottság szinte órákkal a napirendi pont tárgyalása előtt igen terjedelmes módosító javaslatot nyújtott be, azt villámgyorsan le is zárták.

Igaz, a jókora csomag zömében pontosításokat tartalmaz – ezekről a héten szavaz a Ház –, de van több érdemi változás is. Például kimondanák: párt a továbbiakban nem kezdeményezhet referendumot. A bizottság fontosnak tartja azt is törvénybe foglalni, hogy a „népszavazásra bocsátandó kérdés nem tartalmazhat szeméremsértő vagy más módon megbotránkoztató kifejezést”.

Érdekes az is, hogy az előterjesztőnek csak most jutott eszébe meghatározni a referendum eljárási szabályait. A szavazásra egyébként alapvetően a már hatályos választási eljárási törvény megfelelő rendelkezéseit alkalmaznák, beleértve a levélben történő voksolás lehetőségét is. A kampányszabályokat ugyancsak az egyéb választáson érvényes rendelkezésekhez igazítják, azzal a kitétellel, hogy politikai reklámok közzétételénél az EP-választásra vonatkozó pontok az irányadók.

A Nemzeti Választási Bizottságnak a népszavazási kezdeményezést elutasító határozata ellen korábban az Alkotmánybírósághoz (Ab) lehetett fordulni, mára azonban a felülvizsgálat a Kúria hatásköre. A mostani javaslat az alkotmánybíráktól teljes egészében megvonná a referendummal kapcsolatos jogköröket, mert azt is kizárná, hogy az Ab a parlament népszavazást elrendelő vagy elutasító határozata ellen benyújtott kifogást felülvizsgálja.

Az már korábban kiderült, hogy a jelenlegi kormány a népi kezdeményezés intézményét – tehát a véleménynyilvánító népszavazást – elveti. Egyszerűsítenék ugyanakkor az eljárást az alkotmányos célokkal „nyilvánvalóan ellentétes” kérdés esetén: azt a Nemzeti Választási Iroda elnöke saját hatáskörben elutasíthatná. De a közvetlen demokráciát azzal is igyekeznek korlátozni, hogy változnak majd a referendum érvényességének szabályai.

Ötvenszázalékos részvétel alatt a népszavazás mindenképpen eredménytelen lesz, míg eddig csak az volt a feltétel, hogy a választásra jogosultak legalább negyede a feltett kérdésre ugyanazt a választ adja. Ez azt jelenti, hogy a kezdeményezést minimálisan kétmillió helyett legalább két és fél millió embernek kell támogatnia, miközben a részvételnek el kell érnie a négymilliót. Ilyen feltételek mellett például a NATO- vagy az EU-csatlakozásról szóló referendum sem lett volna érvényes.