Erre erősített rá az az Indexben megjelent írás, amely egy belső kormányzati dokumentumot ismertetett. Ebben új elemként a gyógyszer-nagykereskedelem államosítása is fölbukkan, lapunk úgy tudja, ez a terv egyelőre „csak” a kórházi gyógyszerellátást érintené.
Kórházak
Az új rendszer lényege, hogy az ellátás szervezésében és a finanszírozás elosztásában központi szerephez juthatnak a megyei kórházak. A közigazgatási területen lévő intézmények lényegében egy gazdálkodási egységet alkotnának. Minden megyében egy gigaintézmény maradna, a megyék között pedig felosztanák az OEP ellátási keretét, s helyben kellene megküzdeni a gyógyítási kapacitások szűkítésével, ugyanis egyebek mellett ettől az átalakítástól remélik, hogy a kórházrendszer majd nem termel közel százmilliárdos hiányt évente. Az államtitkár korábban azt is mondta: kórházbezárás nem lesz. Ám, hogy a feladatok és a finanszírozás megyei szintű újraosztása pontosan mivel jár majd, koherens, leírt program híján egyelőre a rendszer elemzői is csak találgatják.
Kórházi adósságok
A már csaknem 100 milliárdnyi kórházi adósságot jövő áprilisig központosíthatják, és a kötelezettség nyilvántartása átkerülhet a kórházfenntartó hivatalhoz, a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézethez (GYEMSZI). A terv az, ha a megyei szintű ellátórendszer már kialakult, utána rendezhető a tartozás is.
|
Az ígéret szerint a rolót sehol nem kell lehúzni
Fotó: Bócsi Krisztián / Népszabadság |
A kormányzat piacellenes politikai attitűdjének már voltak jelei október végén. Az államtitkár konferencián jelentette be, hogy közkórházban nem lehet majd magán-egészségügyi szolgáltatást végezni, illetve magánszolgáltatást sem lehet majd közpénzből finanszírozni. Úgy magyarázta, nem engedik, hogy a magánszolgáltatóknak kimazsolázzák az olcsón, egyszerűen ellátható eseteket, és a súlyos, drágán gyógyíthatókat ráhagyják a társadalombiztosításra. Ezzel ugyan egy valóban létező folyamatra reagálnak, de ha meg is valósítják, egyúttal erősen kétségessé teszik, hogy egyáltalán lesz-e magánellátás: a fennmaradó méretekben működtethetőek-e egyáltalán gazdaságosan ilyen egészségügyi szolgáltatások.
Fizetések
Zombor Gábor november elején az orvosi életpályamodell bevezetését ígérte. Az orvospótlás eszközeként pedig valamennyi friss diplomás rezidensösztöndíjat kapna, a szakvizsga után pedig szakorvosi minimálbért vezetnének be. Az államtitkár maga is elismerte, hogy ez biztosan bérfeszültséget okoz majd a rendszerben.
Alapellátás
A tervek közt nincs szó, hogy mi történik majd a járóbeteg-ellátó helyekkel, miközben a kormánynak nagy tervei vannak az alapellátással. Ott a finanszírozás átalakításával nagyobb jövedelemhez juthatnak a háziorvosok. A praxisok döntő bevételét jelentő kártyapénz kizárólag a praxis jövedelme maradna, viszont a vállalkozás terheiből a rendelő rezsijét, az eszköz pótlását, a körzeti nővér bérét az önkormányzat vagy állam átvállalná, illetve támogatás formájában adná oda.
Szűrés
Az Index által megszerzett dokumentum szerint kötelező szűrőprogramokat vezetnének be, mindenkinek az életkorára és az egészségügyi állapotára is figyelve. A tervekben az szerepel, hogy aki ezeket elmulasztja, „nem részesülhet egészségügyi ellátásban”. Zombor Gábor az Indexnek ugyanakkor azt mondta, az állam által szervezett és a jövőben szervezendő szűrések továbbra is ingyenesek és önkéntesek lesznek. Közölte: a részvételi arányt pozitív ösztönzőkkel tervezik javítani, az ellátás igénybevételét ez nem befolyásolja a jövőben sem.
