2010-ig ez a folyamat úgy tűnt, hogy jó úton halad. Aztán bekövetkezett a kedvezőtlen fordulat. Lehet persze erre azt mondani, hogy még így is hozzuk az uniós átlagot, hiszen valamelyest még jobb is az arány nálunk, csakhogy ez nem lenne igaz. A helyzet ugyanis az, hogy az uniós átlagot jelenleg öt ország (Málta, Spanyolország, Portugália, Olaszország és Románia) gyenge mutatója rontja le – derül ki a Tempus Közalapítvány Végzettséget mindenkinek! című kiadványából, melyet partnereivel, a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft.-vel és az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézettel közösen készített az Európai Bizottság és a humántárca támogatásával megvalósult egyéves projekt zárásaként.
– Ezekben az országokban más a középfokú oktatás szerkezete, ráadásul a képzetlen munkaerőt a turizmus, illetve a családi gazdaságra alapuló mezőgazdaság fel tudja szívni. Magyarországon ez nem így van, vagyis az alulképzett fiatalok nem kerülnek be a munkaerőpiacra – magyarázza Szegedi Eszter, a közalapítvány csoportvezetője, rámutatva, hogy az unióban az elmúlt három évben – Magyarországgal ellentétben – szinte mindenhol csökkent a korai iskolaelhagyók aránya.
– Az Eurostat 2013-as adatai szerint az alulképzett fiatalok körében nagyon alacsony a foglalkoztatási arány: uniós átlagban 43,4 százalék, hazánkban pedig 25,3 százalék, és – középfokú végzettség hiányában – életük során sem várható jelentős javulás, ami végső soron a társadalmi egyenlőtlenségek átörökítését okozza – teszi hozzá a projektvezető.
Bár a 2020-as stratégiában – Balog Zoltán humánminiszter aláírásával – Magyarország azt is vállalta, hogy félmillióval csökkenti a szegénységben élők számát, ehhez képest minden adat a szegénység nagyarányú növekedését jelzi. Miként az is látszik az OECD vizsgálataiból, hogy a szegregáció szélsőséges, a családi helyzet pedig alapvetően meghatározza az iskolai karriert. Magyarul: a szegénység újratermelődésének színtere lett az iskola.
2014-től az EU-ban új költségvetési ciklus indul, a brüsszeli fejlesztési források azonban csak akkor lesznek elérhetők, ha a tagállamok hasznosítják az Európai Bizottság által 2011 óta évenként megfogalmazott országspecifikus ajánlásokat. Brüsszel már 2012 nyarán jelezte a magyar kormánynak, hogy a korai iskolaelhagyás csökkentésével kapcsolatban volna dolga.
A tét nagy: ha a szigorú monitoringrendszeren keresztül Magyarország nem tudja igazolni, hogy ebben az ügyben tesz erőfeszítéseket, és nem képes némi javulást produkálni, akkor 2016-ban az Európai Bizottság szankcionálhat, és bukhatjuk a magyar fejlesztési pénzeket.
„Emelkedőben van a korai iskolaelhagyók aránya, és a korai iskolaelhagyás megelőzésére irányuló stratégia elfogadását több alkalommal elhalasztották” – olvasható a bizottság 2014-es ajánlásában, amely bár diplomáciai virágnyelven íródott, de súlyos bírálat. A kormánynak persze lenne mire támaszkodnia, ha valóban komolyan venné a problémát.
A Népszabadság megkereste Balog Zoltán minisztériumát azzal, hogy van-e már erre vonatkozó stratégia. Ez azért is fontos lenne, mert e koncepció elkészítését tavaly tavasszal a kormány határozatban írta elő. Nem kaptunk választ, amit kénytelenek vagyunk úgy értelmezni, hogy nincs.
