galéria megtekintése

Újabb uniós megrovás

Az írás a Népszabadság
2014. 06. 27. számában
jelent meg.


Ónody Molnár Dóra
Népszabadság

Egyre aggasztóbb a korai iskolaelhagyók arányának három éve tartó növekedése, és nem csak a képzetlenek számának növekedése miatt. Magyarország uniós vállalása az arány csökkentése, de mivel ennek az ellenkezője történik, fejlesztési pénzeket is bukhatunk. Úgy tűnik, a kormánynak nincs stratégiája.

Egyre aggasztóbb a korai iskolaelhagyók arányának három éve tartó növekedése: a 2010-es 10,5 százalékról 2013-ra 11,8 százalékra nőtt az Európai Unióban használatos arányszám. Ezzel a teljes korosztályon belül azon 18–24 éves fiatalok arányát mérik, akik nem rendelkeznek sem szakmunkás végzettséggel, sem érettségivel, és a kérdezést megelőző négy hétben nem is vettek részt semmilyen oktatásban.

Teknős Miklós / Népszabadság

Azt önmagában nem nehéz belátni, miért fontos, hogy egy fiatal szakmához, érettségihez jusson: a képzetlenek szinte bizonyosan kihullanak a munkaerőpiacról, a tartós munkanélküliség vége a mélyszegénység. Nem véletlen, hogy az EU 2020-as stratégiájában azt a célt tűzte ki, hogy a korai iskolaelhagyók aránya közösségi szinten tíz százalék alá csökkenjen. Minden ország saját maga tehetett ehhez vállalást, 2011-ben az Orbán-kormány azt ígérte, hogy a 2010-es 10,5 százalékos arányt tíz százalékra csökkenti 2020-ig.

 

2010-ig ez a folyamat úgy tűnt, hogy jó úton halad. Aztán bekövetkezett a kedvezőtlen fordulat. Lehet persze erre azt mondani, hogy még így is hozzuk az uniós átlagot, hiszen valamelyest még jobb is az arány nálunk, csakhogy ez nem lenne igaz. A helyzet ugyanis az, hogy az uniós átlagot jelenleg öt ország (Málta, Spanyolország, Portugália, Olaszország és Románia) gyenge mutatója rontja le – derül ki a Tempus Közalapítvány Végzettséget mindenkinek! című kiadványából, melyet partnereivel, a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft.-vel és az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézettel közösen készített az Európai Bizottság és a humántárca támogatásával megvalósult egyéves projekt zárásaként.

– Ezekben az országokban más a középfokú oktatás szerkezete, ráadásul a képzetlen munkaerőt a turizmus, illetve a családi gazdaságra alapuló mezőgazdaság fel tudja szívni. Magyarországon ez nem így van, vagyis az alulképzett fiatalok nem kerülnek be a munkaerőpiacra – magyarázza Szegedi Eszter, a közalapítvány csoportvezetője, rámutatva, hogy az unióban az elmúlt három évben – Magyarországgal ellentétben – szinte mindenhol csökkent a korai iskolaelhagyók aránya.

– Az Eurostat 2013-as adatai szerint az alulképzett fiatalok körében nagyon alacsony a foglalkoztatási arány: uniós átlagban 43,4 százalék, hazánkban pedig 25,3 százalék, és – középfokú végzettség hiányában – életük során sem várható jelentős javulás, ami végső soron a társadalmi egyenlőtlenségek átörökítését okozza – teszi hozzá a projektvezető.

Bár a 2020-as stratégiában – Balog Zoltán humánminiszter aláírásával – Magyarország azt is vállalta, hogy félmillióval csökkenti a szegénységben élők számát, ehhez képest minden adat a szegénység nagyarányú növekedését jelzi. Miként az is látszik az OECD vizsgálataiból, hogy a szegregáció szélsőséges, a családi helyzet pedig alapvetően meghatározza az iskolai karriert. Magyarul: a szegénység újratermelődésének színtere lett az iskola.

2014-től az EU-ban új költségvetési ciklus indul, a brüsszeli fejlesztési források azonban csak akkor lesznek elérhetők, ha a tagállamok hasznosítják az Európai Bizottság által 2011 óta évenként megfogalmazott országspecifikus ajánlásokat. Brüsszel már 2012 nyarán jelezte a magyar kormánynak, hogy a korai iskolaelhagyás csökkentésével kapcsolatban volna dolga.

A tét nagy: ha a szigorú monitoringrendszeren keresztül Magyarország nem tudja igazolni, hogy ebben az ügyben tesz erőfeszítéseket, és nem képes némi javulást produkálni, akkor 2016-ban az Európai Bizottság szankcionálhat, és bukhatjuk a magyar fejlesztési pénzeket.

„Emelkedőben van a korai iskolaelhagyók aránya, és a korai iskolaelhagyás megelőzésére irányuló stratégia elfogadását több alkalommal elhalasztották” – olvasható a bizottság 2014-es ajánlásában, amely bár diplomáciai virágnyelven íródott, de súlyos bírálat. A kormánynak persze lenne mire támaszkodnia, ha valóban komolyan venné a problémát.

A Népszabadság megkereste Balog Zoltán minisztériumát azzal, hogy van-e már erre vonatkozó stratégia. Ez azért is fontos lenne, mert e koncepció elkészítését tavaly tavasszal a kormány határozatban írta elő. Nem kaptunk választ, amit kénytelenek vagyunk úgy értelmezni, hogy nincs.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.