A Fidesz választókerületi elnöke, Becsó Zsolt szerint az MSZP-nek sikerült olyan szavazókat is megnyernie, akik korábban nem vagy csak nagyon ritkán vettek részt a választásokon. A kormánypárt helyi vezetősége úgy látja, olyan szavazókról van szó, akiket az országos, a helyi médiával is nehéz elérni, csakis házról házra járva lehet.
A Jobbik 586 szavazattal kapott kevesebbet, mint két éve, ami átszavazásra utal, de ez magában nem adja ki azt a növekményt, amely a baloldal győzelméhez vezetett. A korábbi időközi választásokkal ellentétben Salgótarjánban nem azért nyert az ellenzék, mert a kiábrándult fideszes szavazók otthon maradtak: a kormánypárt ügyesebben mozgósított, mint 2010-ben és 2014-ben.
Ha figyelembe vesszük, hogy két év alatt csaknem ötszázzal csökkent a választásra jogosultak száma, ráadásul sok salgótarjáni külföldön dolgozik, akkor elmondható: a hivatalosan mért 49 százaléknál is nagyobb volt a részvétel, miközben 2014-ben alig 41 százalék jelent meg az urnáknál. Vagyis a protesthangulat hozhatta tűzbe a szavazókat.
Egy biztos, mindkét párt kiemelten kezelte a salgótarjáni voksolást. A Fidesz bizonyítani akarta, hogy a közvélemény-kutatók mérte fölénye valós, még egy hagyományosan baloldalinak számító városban is tud győzni. Az MSZP veresége igazolta volna: a párt olyan gyenge, hogy Salgótarjánt sem képes hozni, noha 2014 őszén a megyei jogú városok közül csak ott és Szegeden győzött.
Ennek megfelelően mindkét párt országos témákkal kampányolt. A Fidesz azt terjesztette: szocialista győzelem esetén a kormány elfordul a várostól, Salgótarján csődbe megy, az MSZP pedig migránsokat telepítene be. A szocialisták Simon Tibor fejére olvasták, hogy a pedagógusok által gyűlölt Klik főosztályvezetője.
Tóbiás győzelmi beszédében máris országos jelentőséget tulajdonított az eredménynek. Ugyanakkor egy vezető szocialista politikus lapunknak elismerte, az országos központban is találgatják, honnan került elő 2014 óta 2464 új MSZP-szavazó, hiszen a belső használatra készül mérések végig kiegyenlített erőviszonyokat mutattak. Több MSZP-s is úgy véli, a Fidesz „túltolta" a negatív kampányt.
Becsó szerint nem érdemes túlértékelni a salgótarjáni eredményt, hiszen a városban mindig erős volt az MSZP. A Fidesz 2006-ban a baloldal megosztottságának, 2010-ben a jobboldal országos előretörésének köszönhette győzelmét. Huszár Máté MSZP-s kampányfőnök azt mondta, fontos volt az országos politikusaik feltűnése a városban, de legalább ilyen sokat köszönhetnek a helyiek aktivitásának. Ráadásul sokat nyomott a latban, hogy Dóra Ottó egyéves polgármesteri tevékenységét kedvezően értékelték a helyiek.
Azt még a MSZP vezetéséhez tartozó forrásaink is elismerték, a párt országos szervezete továbbra sincs olyan állapotban, hogy 2018-ban a parlamenti választókerületekben megismételjék a mostani eredményt. Viszont a 2014-es ózdi, a 2015-ös veszprémi és tapolcai, illetve a vasárnapi salgótarjáni időközi kirajzol egy országos trendet: megrendült a fideszes centrális erőtér.
Azaz a baloldali és a jobbikos választók szívesen átszavaznak arra a politikai erőre, amely elég erősnek látszik a Fidesszel szemben.
