Juhász Gábor titokminiszter eskütételével kezdi munkáját jövő heti kétnapos ülését hétfőn az Országgyűlés, amely várhatóan dönt az új polgári törvénykönyvről (Ptk.) is. Juhász Gábor Ficsor Ádámot váltja a polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszteri poszton. Ficsor Ádám azért távozott, mert az MSZP választási kampányában, a jelöltek felkészítésében vállalt feladatot.

A tervek szerint szavaz a Ház az új polgári törvénykönyvről, ezt a zárószavazást hétfőn tolták el egy héttel. Az elképzelések szerint újból megnyitják a záróvitát, hogy az esetlegesen még beérkező módosító javaslatokat is meg lehessen indokolni. Az új Ptk. 1.200 paragrafusából áll, ezzel legterjedelmesebb és legösszetettebb magyar jogszabály lesz. A tervek szerint 2010. május 1-jén lép hatályba. A javaslatot az MSZP és az SZDSZ támogatja, a Fidesz és a KDNP nem - utóbbi két ellenzéki párt kifogásolta a kormány által, a múlt hétre időzített zárószavazás előtt benyújtott több mint 300 módosító indítványt is.

Az Országgyűlés szavaz a Gazdasági Versenyhivatal 2008-as tevékenységéről szóló jelentésről is, a hivatal ebben egyebek mellett kitér a villamos energia-, földgáz-, vasútáruszállítási piac megnyitására.

Döntenek a képviselők az afganisztáni misszió időtartamának meghosszabbításáról szóló kormánydöntés beszámolójáról: az Afganisztánban ténykedő, úgynevezett tartományi újjáépítési csoport (PRT) feladatait jövő októberig, a Magyar-Amerikai Harcászati Összekötő és Támogató Csoport (OMLT), az afgán hadsereg kiképzésében és felkészítésében résztvevő magyar katonák munkáját pedig 2010 augusztus végéig hosszabbítja meg a kabinet.

Hétfőn a határozathozatalok után több előterjesztés részletes vitája mellett lefolytatják a helyi önkormányzatokról szóló törvényt módosító javaslat általános vitáját. A kétharmados támogatást igénylő jogszabály-módosítás szerint az önkormányzatok törvényességi ellenőrzését a kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének illetékes szervezeti egységeiként működő közigazgatási hivatalok látják el. Nem először fut neki az Országgyűlés e probléma rendezésének, hiszen legutóbb tavaly decemberben bukott el a kormány kezdeményezéssel, amivel rendezte volna az alkotmányos mulasztást.

Kedden kezdi meg a magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló törvényjavaslat általános vitáját a parlament. A törvény célja a magyar jelnyelv nyelvi státuszának elismerése, és annak biztosítása, hogy a hallássérült és siketvak személyek a magyar jelnyelvet, illetve a speciális kommunikációs rendszereket használhassák és az állam által finanszírozott jelnyelvi tolmácsszolgáltatást igénybe vehessék.

Lefolytatják a Szülőföld Alap 2008-as tevékenységéről és működéséről szóló beszámoló, és az annak elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitáját. A 2005-ben létrehozott alapból a múlt évben körülbelül kétmilliárd forintos összegben osztottak ki támogatásokat, az alaphoz mintegy háromezer pályázat érkezett, ennek mintegy felét ítélték támogatandónak.

A képviselők megvitatják az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) 2008-as tevékenységéről szóló beszámolót, és az annak elfogásáról szóló országgyűlési határozati javaslatot is. Az ORTT a számára külön törvényben biztosított 1.038 milliárd forintos keret mellett 476 millió forint rendkívüli pénzügyi támogatást volt kénytelen felhasználni az elkülönített pénzalapként a felügyelete alatt működő Műsorszolgáltatási Alap forrásaiból.
Folytatódik az Idősügyi Nemzeti Stratégiáról és a Nemzeti Ifjúsági Stratégiáról szóló országgyűlési határozati javaslatok általános vitája is.

Kapcsolódó cikkek: 'Gondos gazda' lenne a katonai elhárítás új vezetője | Jelnyelven szólalt fel a parlamentben Kósa Ádám | Lamperth rosszul lett a 13. havi nyugdíj eltörlése előtt | Fodor: Bokrosra itthon van szükség, nem Brüsszelben | Leszavazták a legfőbb ügyészt