E törvénymódosítás részleteiről a magyar kormány még az év elején állapodott meg az Európa Tanáccsal (ET), amely több mint két éve napirenden tartja a médiatörvénnyel kapcsolatos kifogásait. A parlament tavaly nyáron az Alkotmánybíróság elmarasztaló határozatára reagálva ugyan több ponton módosította a törvényt, de nem vette figyelembe az ET állásfoglalását. A tanács két legfontosabb javaslata az volt, hogy a kétharmados szabály helyett inkább többpárti támogatást írjanak elő a médiaszabályozás elfogadásához, módosításához, illetve változtassák meg az NMHH elnökének jelölési és kinevezési rendszerét. A törvény alapján ugyanis 2010-ben Orbán Viktor miniszterelnök 9 évre nevezte ki az NMHH elnökének Szalai Annamáriát, a Fidesz egykori parlamenti képviselőjét és médiaszakértőjét.

Az új szabályozás értelmében az NMHH elnökét már nem a miniszterelnök nevezi ki, hanem a kormányfő javaslatára az államfő. A miniszterelnöknek a jelölés előtt egyeztetnie kell szakmai szervezetekkel. E szervezetek között nevesíti a törvény a Közszolgálati Testületet, a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsot, valamint a hírközlési szolgáltatók, a médiatartalom-szolgáltatók, a műsorterjesztők és az újságírók országos működési területű, legalább öt éve működő szakmai, érdek-képviseleti és önszabályozó szervezeteit. A miniszterelnök ezeket a szervezeteket kéri fel, hogy tegyenek javaslatot az elnök személyére.

A másik lényeges módosítás, hogy az NMHH elnökét és a Médiatanács tagjait kilencéves mandátumuk lejárta után nem lehet újraválasztani.

A törvény elfogadása előtt az ellenzéki pártok képviselői megerősítették korábban is többször hangoztatott álláspontjukat, hogy a médiapluralizmus akkor lenne biztosítható, ha a Médiatanács nemcsak a Fidesz jelöltjeiből állna, hanem a testületbe az összes parlamenti párt frakciója is tagot delegálhatna.