Új munka törvénykönyve: az ILO is tiltakozik
A négy együttműködő szakszervezeti konföderáció – az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége, illetve a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma – több mint kilencven pontból álló módosító csomagot készített a munka törvénykönyvének tervezetéhez, amit valamennyi parlamenti képviselőnek megküldenek, és azt a kormány is megkapja – jelentették be az érdekszövetségek vezetői csütörtökön.
Az új munka törvénykönyvének hatályba lépése után a dolgozók kiszolgáltatottabb helyzetbe kerülnek, csökkennek a jövedelmek, a szakszervezetek működését pedig ellehetetlenítik – hangsúlyozta kérdésünkre Borsik János, az Autonómok elnöke. A tervezet hatására egyébként máris tapasztalják, hogy a munkáltatók fel kívánják mondani a kollektív szerződéseket, ami önmagában a juttatások jelentős lefaragásához vezethet.
Megszűnik a délutáni műszakpótlék, a túlórákat pedig a munkaadó saját döntése alapján szabadidővel is megválthatja. Miután a szabadnapokat akár a tárgyévet követő évben is kiadhatják, tartani lehet attól, hogy egyszerűen megfeledkeznek róla – sorolja a kifogásokat Borsik.
Emellett azt is elfogadhatatlannak tartják, hogy csökken a munkajogi védelem eddig megszokott szintje: a törvény helyett vagy tucatnyi kérdésben a munkaadó és a munkavállaló közötti egyezségen múlik majd, hogy a dolgozót milyen feltételek mellett foglalkoztatják. Vagyis: a munkaszerződések megkötésénél elsősorban a polgári jog szabályai lesznek érvényesek. Borsik szerint ettől – hiszen korántsem egyenrangú felekről van szó – még kiszolgáltatottabbá válnak az emberek.
Az érdekképviseletek elleni nyílt fellépésnek tekintik az Országos Érdekegyeztető Tanács „likvidálását”, illetve a helyi szakszervezetek működésének ellehetetlenítését. Az Autonómok elnöke szerint a kormány nem akar erős szakszervezeteket, de állítja: ezt következmények nélkül nem lehet megtenni.
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet is tiltakozik
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) csaknem húsz oldalas memorandumban hívja fel a kormány figyelmét arra, hogy a tervezetet több ponton módosítani kellene. Borsik ennél is fontosabbnak tartja, hogy az ILO szerint a végrehajtó hatalomnak a munkaadókkal és munkavállalókkal konstruktív párbeszéd kellene folytatnia a munka világát érintő szabályok változásáról. Utalt ugyanakkor arra, hogy a kérdéssel már az EU Bizottsága is foglalkozik.
Borsik szerdán végigülte a Parlamentben a munka törvénykönyvéről folytatott általános vitát, és megdöbbenéssel tapasztalta, hogy azon még a képviselők tizede sem vett részt. A házelnöknek pedig figyelmeztetnie kellett arra, hogy biztosítsák a kormányzati jelenlétet. Az illetékes tárcát egyébként többször csak egy helyettes államtitkár képviselte.
A vitában a kormányoldal ismét azt hangoztatta, hogy a rugalmas foglalkoztatás hatására új munkahelyek jönnek létre. Ezzel szemben a szakszervezetek úgy vélik, hogy munkahelyek szűnhetnek meg, hiszen ha a munkaadók „rugalmasabban” szervezhetik tevékenységüket, adott feladatot akár kevesebb emberrel is megoldhatnak.
A Liga Szakszervezetek már korábban kilátásba helyezte: amennyiben a munka törvénykönyvét változatlan formában fogadják el, november végén, december elején többnapos forgalomlassító demonstrációkat szerveznek. A négy együttműködő konföderáció majd a parlamenti zárószavazás után dönt arról, hogy a tiltakozás milyen formáját választják – jelentette ki Borsik.
Arcuk köpik a parlamenti képviselők a munkavállalókat?
A vegyipari ágazati szakszervezet (VDSZ) szerint felháborító, sőt egyenesen a dolgozók arcul köpését jelenti, hogy gyakorlatilag üres teremben, esetenként nagyon gyenge szakmai színvonalon kezdődött meg az egyik legfontosabb alapszabály, a munka törvénykönyve vitája szerdán.
Ugyanakkor már az első napon kiderült, a jogalkotóknak fogalma sincs arról, mi a tétje a tervezett változtatásoknak – állítja a VDSZ.
Székely Tamás elnök megdöbbentőnek tartja a közönyt, és ezért olyan kézikönyv összeállítását fontolgatja, amelyben elmagyaráznák, hogyan illik viselkedniük a képviselőknek a munkavállalókkal.
Felháborító – véli Székely –, hogy miközben az elmúlt héten tízezrek fagyoskodtak a félpályás útlezárásokon, amellyel éppen az öncélú döntéshozói gyakorlat és az új munka törvénykönyve ellen tiltakoztak, a képviselők azzal sem tisztelték meg őket, hogy beüljenek a fűtött ülésterembe, amikor a sorsukat meghatározó jogszabályról döntenek.
