A részkoncepció szerint minden frakció egyetértett azzal, hogy az új alkotmány hozza létre a közigazgatási bíróságot, amely az eddig az Alkotmánybíróság által ellátott önkormányzati normakontrollt végezné. A pártok ugyancsak az alaptörvényben rögzítenék a bírósági ítéletek fő szabály szerinti nyilvánosságát és a bírói függetlenség garanciáit. Bekerülne az alkotmányba az is, hogy az igazságszolgáltatás költségeit külön fejezetben biztosítja a büdzsé.

A parlamenti többség több mint kétharmada egyetért azzal, hogy ellenzéki tagja is legyen az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsnak, amelynek munkájában jelenleg csak kormánypárti politikusok vesznek részt. Érdekesség, hogy a vonatkozó javaslatot a Fidesz, az MSZP és a Jobbik képviselői pártolták, a KDNP és az LMP nem.

A frakciók képviselői megállapodtak abban, hogy az Országgyűlésnek az ügyészséget ellenőrző jogkörét bővíteni kell, valamint hogy az új alaptörvénynek a jelenleginél pontosabban szükséges rögzítenie a parlament és a legfőbb ügyész viszonyát. Egyetértés volt abban is, hogy a jogszabályok utólagos ellenőrzését változatlanul bárki kezdeményezhesse az Alkotmánybíróságnál (Ab). Ugyanakkor az MSZP egyedül maradt elképzelésével, hogy az Ab a Legfelsőbb Bíróság jogegységi határozatait is felülvizsgálhassa.

Hasonlóképpen nem támogatta a többi frakció a Jobbik azon javaslatát, amely féléves eljárási időt szabott volna az Ab döntéseinek. Bárándy Gergely, a munkacsoport szocialista vezetője azt indítványozta, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnökét és a legfőbb ügyészt kilenc helyett egyaránt hat évre válassza az Országgyűlés. Az MSZP képviselője - az LMP egyetértésével - kizárná a főbíró, a legfőbb ügyész, az alkotmánybírák és az ombudsmanok újraválaszthatóságát, míg a Lehet Más a Politika a megyei bíróságok és az ítélőtáblák vezetőinek újbóli kinevezését sem engedélyezné. Ezek a javaslatok nem nyerték el a kormánypárti képviselők támogatását.

A kormánypártok nem pártolták az MSZP és az LMP azon kezdeményezését sem, hogy a személyes szabadságot korlátozó kényszerintézkedés csak bírói döntés alapján legyen alkalmazható. A Jobbik a munkacsoportban azzal az előterjesztéssel élt, hogy a bíróságok "a Szent Korona nevében" hirdessenek ítéletet, ezt azonban a többi frakció nem hagyta jóvá. Ahogyan azt sem, hogy "a pártállami személyeket" a bíróságok vezető tisztségeiből távolítsák el.

A munkacsoport nem foglalt állást a bíróságok történeti megnevezésének visszaállításáról, így a járásbíróság, a törvényszék és a kúria elnevezés újbóli használatáról, ellenben rögzítette, hogy a hatályos szabályozással megegyezően maradjon fenn a bírósági szervezeti szintek meghatározása. Minden párt képviselője egyetértett azzal a megállapítással is, hogy az országgyűlési biztosok egyenlők, egymástól függetlenek, ugyanakkor ellentétes ajánlást nem adhatnak ki.