Megdöbbent a szakma, pénz meg nincs az új kórházra
Egyéb információ híján Velkey György, a kórházszövetség elnöke is csak annyit fűzhetett hozzá a hírhez: pozitív üzenetként értékeli a politikai szándékot, s reméli, hogy az új kórház jól megközelíthető helyen lesz a fővárosiaknak éppúgy, mint az agglomerációban élőknek. Legutóbb 1980-ban épült kórház a fővárosban: a Jahn Ferencről elnevezett intézmény felhúzása óta eltelt 30 évben volt néhány felújítás, de az érdemi rekonstrukciókból a főváros rendre kimaradt.
 |
| Állapota: kritikus. A budapesti kórházak egyike Kurucz Árpád / Népszabadság |
A lapunknak nyilatkozó szakemberek szerint most sem látszik forrás a hirtelen ötlet megvalósítására. Hogy mennyi pénzre lehet szükség, azt érzékelteti: legutóbb a Semmelweis Egyetem Korányi-projektje keretében épülő tömbre, ami csak kiegészítő funkciókra készült, elköltöttek 15 milliárd forintot. Ebből az összegből felépítették az épületet, de új műszerre, berendezésre nem futotta. Olyan egészségpolitikai kormányzati program sincs, amelynek ezzel a bejelentéssel kellett volna utat nyitni.
A lapunknak nyilatkozó szakember szerint az új kórház építésének ötlete ebben a formában csak arra jó, hogy elvegye a kórházi szolgáltatások most folyó újraosztásával felszínre kerülő krízisek politikai élét. Mint emlékezetes: a kórházak finanszírozásának áprilisra olyanná kellene válnia, hogy ne kerüljön többe a működtetésük, mint amennyit a büdzsében erre a célra előirányoztak. Ehhez a kórházvezetőknek például a párhuzamosságok felszámolásáról is meg kellene állapodniuk.
A kórházi férőhelyek újraosztásában a legnagyobb feszültség a fővárosban várható, ahol csak azok az intézmények maradhatnak teljes jogú kórházak, amelyek a nap 24 órájában képesek sürgősségi feladatokat ellátni, illetve legalább egy megyei kórház kvalitásaival rendelkeznek. Ez itt azért is nehéz, mert szinte alig van olyan intézménye Budapestnek, amely teljes szakmai palettát tart fenn. Az elavult épületekkel megvert intézményeknek most még szolgáltatásokat is kellene csereberélniük egymás közt úgy, hogy nullszaldós maradjon a költségvetésük.
A feladatot nehezíti az is, hogy az egészségbiztosító úgy változtatott a finanszírozási feltételeken, hogy a tavalyi évhez képest eleve 13 milliárd forinttal kevesebbet költene az idén a fővárosi intézményekben kezelt betegekre. Az intézményvezetők szerint a feladat megoldhatatlan. A heti sűrűségű egyeztető fórumokon viszont már senki nem mer se kérdezni, se szólni. Ahhoz, hogy a budapesti feladványt az új kórház segíthessen megoldani, két hónapon belül kellene felépülnie, hogy valóban javíthasson az ellátás hatékonyságán. Ám a beruházás legjobb esetben is évekig tarthat.
Lapunk úgy tudja, hogy a kórházterv támogatóinak szeme előtt a bécsi Általános Kórház (AKH) példája lebeg. Ez az intézmény elvégzi az osztrák főváros betegellátásának nagyobb részét. Ám e modellhez hozzátartozik, hogy a városban működik több tucat olyan sürgősségi ellátóhely, amelyek mindegyike jól felszerelt diagnosztikával, így első körben ezek vizsgálják ki, készítik elő az AKH ellátására szoruló betegeket. A kórház építéséről érdemes felidézni: 1957-ben határozták el, hogy megépítik, a munkálatokat 1964-ben kezdték el.
A hivatalos átadást 1994-ben ünnepelték. A beruházás több milliárd euróba került. Jelenleg 345 ezer négyzetméteren működik, 2200 ágya van. Így egyebek mellett a Bécsi Egyetem 27 klinikájának, 10 intézményének, 42 részlegének, 62 általános rendelőnek, 330 szakrendelőnek, 82 ápolási osztálynak, 21 intenzív osztálynak, 51 műtőnek ad helyet, és további 21 kisebb beavatkozások elvégzésére alkalmas helyisége van. Tízezer embert foglalkoztat, közülük több mint másfél ezren orvosok, körülbelül négy és fél ezren ápolók vagy egyéb egészségügyi dolgozók.
