galéria megtekintése

Ugyanúgy rettegnek a magyar hatóságoktól, mint a bántalmazóiktól

2 komment

Danó Anna

Hiába vet valaki véget bántalmazó kapcsolatának, az agressziótól, az attól való félelmétől nem szabadulhat, és mindettől a gyerekét sem tudja megvédeni – ez az egyik tanulsága a kényszerláthatás gyerekre gyakorolt hatásairól készülő kutatásnak.

A vizsgálatot még nem fejezte be Galántai Júlia és Ligeti Anna Sára, de előzetes eredményeiről már beszéltek a NANE és a Patent Egyesület „16 akciónap a nők elleni erőszak ellen" rendezvénysorozat szerdai szakmai konferenciáján.

A témakörben átfogó kutatás eddig még nem készült Magyarországon, maga a „kényszerláthatás” is új kifejezés a krízishelyzetben lévőkkel foglalkozó civilek fogalomtárában. Definíciójuk szerint a

kényszerláthatás az, amikor a gyereket és az őt nevelő szülők egyikét arra kényszerítik, hogy bántalmazó apjával vagy anyjával találkozzon, időt töltsön.


A szakirodalom szerint a gyerekekre leselkedő veszély megnő, amikor a bántalmazott nő megpróbálja elhagyni a bántalmazó társát. Ugyan az erőszak elsősorban a partnerre irányul, de eközben a gyerekek is közvetlen bántalmazásnak vannak kitéve, ahol az anyát verik, ott a gyereknek is kijut néhány pofon.

 

Ligeti Anna Sára szerint a bántalmazó kapcsolatból kilépő szülőnek gyakorlatilag esélye sincs a békés megegyezésre a gyerek felügyeletéről, neveléséről. A kutatók által vizsgált esetek 61 százalékában a bántalmazók a válás, külön költözés után sem hagynak föl a zaklatással, erőszakos viselkedésükkel.

Nem vizsgálják, hogy mekkora veszélyt jelent a gyerekre vagy anyára a külön élő apa
Nem vizsgálják, hogy mekkora veszélyt jelent a gyerekre vagy anyára a külön élő apa
Kocsis Zoltán / Népszabadság/archív

Kutatótársa, Galántai Júlia az intézményi hatásokról beszélve arról számolt be, hogy a mélyinterjúkban a bántalmazott szülők gyakran teljesen azonos viselkedésűnek élik meg a bántalmazó partnert és a hatóságokat, intézményrendszert. Ennek tipikus példája – mondták –, amikor az elmaradt a láthatást automatikusan és mechanikusan a gyerekkel együtt élő anya hibájának minősítik, nem vizsgálva azt, hogy mekkora veszélyt jelent a gyerekre vagy anyára a külön élő apa.

Egy asszonyt például azért büntettek meg a hatóságok, mert mint mondta: „nem voltam hajlandó a síró, félelemtől reszkető gyereket a kocsiba erőszakkal betuszkolni". A nőket gyakran fenyegetik azzal, ha nem tartják be a láthatás szabályait, elveszik és az apánál helyezik el a gyereket.

Az áldozatok jog- és igazságérzete erősen sérül, amikor megtapasztalják az intézményi védelem teljes hiányát – erről Sándor Beáta Judit beszélt, aki a PATENT Jogvédő Egyesület bíróságok munkájáról gyűjtött tapasztalatait ismertette. Mint mondta: a bíróságfigyelő önkéntesek sokszor nem jutnak be a tárgyalásokra, mert a bántalmazó zárt tárgyalást kér, vagy a bíró nem engedi be őket.

Tóth Györgyi, Galántai Júlia, Ligeti Anna Sára, dr. Sándor Beáta Judit és Cserháti Éva
Tóth Györgyi, Galántai Júlia, Ligeti Anna Sára, dr. Sándor Beáta Judit és Cserháti Éva
Földi D. Attila

Ha bejutnak, akkor gyakran megalázó bánásmódot és áldozathibáztató attitűdöt tapasztalnak a bírók részéről. A laikus „bírósági őrszemei" szerint

a tárgyalások során gyakori az áldozatok hibáztatása,

az emberi méltóságot sértő bánásmód velük szemben.

Colleen Bell amerikai nagykövet is ott volt
Colleen Bell amerikai nagykövet is ott volt
Földi D. Attila

„A bíró inkább lekezelő, a legfontosabb információkat nem diktálja a jegyzőkönyvbe. Félbeszakítják a bántalmazottakat, amikor azok elmesélnék a történetüket.

Volt olyan bírónő, aki azt találta mondani, nyilván a nő a hibás, ha tudta, hogy milyen a párja, minek szült négy gyereket.

Volt olyan is, aki azt mondta: szerinte minden azért történt, mert a feleség provokálta a párját. Gyakran maga az ügyvéd beszéli le védencét, hogy beszéljen a bántalmazásról, mondván, a családi szennyes kiteregetése nem viszi előbbre az ügyet.

NOL Piactér
Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.