Nem mondhatjuk, hogy a törvény a tolvajt védi, de az biztos, hogy nem segíti azokat, akiknek a lopás megakadályozása, a tolvaj tettenérése és elfogása lenne a feladatuk. A magánbiztonság hazai szabályozása úgy rossz, ahogy van – állítja Valenta László, a szakmai kamara társadalmi elnöke.
A múlt évben, amikor Valenta László nyugalmazott rendőrtábornok, az ORFK egykori gazdasági főigazgatója személyében társadalmi elnököt választott a Személy-, Vagyonőr és Magánnyomozói Szakmai Kamara, a szakma egy része az iparág közelgő államosítását vizionálta. Az első Orbán-kormány idején Pintér Sándor kabinetfőnökeként dolgozó, a tárcavezető bizalmasaként számon tartott Valenta azonban szándéka szerint a szakma lobbistájaként képzeli el a jövőjét a kamara vezetésében.
A kötelező képzés és a minimális rezsióradíj bevezetése szerinte csak az első lépések voltak a vagyonvédelem megújítása felé. A folytatásban szerinte elkerülhetetlen a magánbiztonság átfogó törvényi szintű újraszabályozása, és számos más „kapcsolódó” jogszabály újragondolása is.
– Ma jó esetben csak a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság rosszallását váltják ki például azok a bankok, amelyeknek a kamerái túlságosan nagy területet mutatnak a bank előtti járdaszakaszból – kezdi Valenta. – Adatvédelmi szempontból ezt a hatóság a hatályos jogszabályok alapján joggal kifogásolja. Más kérdés, hogy a kifogásolt kamerák pont azt a közvetlenül a bejárat előtti területet mutatják, ahol a bankrablók magukra húzzák az álarcot, a sísapkát, a parókát.
