Mivel Martfű önkormányzata közben létrehozott egy új céget a kommunális hulladék elszállítására, a Tyereskova Lakásszövetkezet tagjai ezzel az új társasággal szerződtek le – csakhogy a Remondis 2014. január 1. és április 18. közötti szemétszállítási díjat kiszámlázta a szövetkezetnek. Holott nem a szövetkezet állt jogviszonyban a céggel, hanem a tagok.
A szolgáltató – amelynek Remondisról időközben NHSZ Zounok Zrt.-re változott a neve – azzal érvel: a hulladékgazdálkodási törvény szerint a lakásszövetkezet az ingatlanhasználó, így a szövetkezetnek kell fizetnie; 3,6 millió forintot követelnek rajtuk. Az abszurd helyzetről Farkas Roland, a lakásszövetkezet elnöke lapunknak azt mondta:
– A szolgáltató azért adta át a NAV-nak behajtásra az összeget, mert az köztartozásnak minősül, ám az adóhatóság által küldött levélben semmilyen határidő, sem jogszabályi hivatkozás, sem jogorvoslati lehetőség nem szerepel. S ha ez még nem volna elég: ráadásul a NAV majdnem százezer forinttal többet követel a lakásszövetkezettől, mint amit a szolgáltató tartozásként nyilvántart.
Azzal kapcsolatban, hogy a szolgáltató a hulladékgazdálkodási törvényre hivatkozik, Farkas Roland közölte: a Kúria egyik 2012-es döntése egyszer és mindenkorra tisztázta, hogy ilyen esetben nem a szövetkezetnek kell fizetnie. Hozzátette, hogy a szövetkezet jogásza megfellebbezte a NAV-tól kapott levelet, s a bíróságnál kérte a végrehajtás törlését vagy felfüggesztését, de ezt mindkét szervezet illetékesség hiányában elutasította.
– Az adóhatóság közölte, hogy a NAV nem vizsgálhatja a szolgáltató követelésének jogszerűségét –mondta Farkas Roland. – Vagyis az ügyünkben maga a jelenség rendkívül félelmetes: ezek szerint mindenki ki van téve annak a veszélynek, hogy amennyiben közszolgáltatást vesz igénybe, a NAV a követelés jogszerűségének vizsgálata nélkül intézkedhet?
Kérdéseinkkel megkerestük az adóhatóságot, s a NAV sajtóirodája azt a választ adta, hogy az adótitokról szóló törvény értelmében a konkrét ügyről nem adhatnak tájékoztatást. Általánosságban azonban elmondták: külső behajtási megkereső által kezdeményezett behajtás esetében a végrehajtható okirat a behajtást kérő megkeresése, tehát az adóhivatal behajtási megkeresések esetén azt vizsgálja, hogy a végrehajtható okiratnak minősülő megkeresés megfelel-e a jogszabályi feltételeknek.
Amennyiben a megkeresés tartalmazza a kötelező tartalmi elemek mindegyikét és a végrehajtási eljárásnak egyéb akadálya nincs, az adóhivatalnak nincs mérlegelési lehetősége, a végrehajtási eljárás megindítása iránt – jogszabályi kötelezettsége alapján – intézkednie kell. A NAV hatáskörébe tehát nem tartozik a feltüntetett adatok, például a tartozás helytállóságának a vizsgálata, az adóhivatalnak nincs lehetősége egy jogvitában állást foglalnia vagy dönteni.
A Tyereskova szövetkezet elnökének kérdésére tehát megvan a válasz: igen, ma Magyarországon fennáll a veszélye annak, hogy az adóhatóság alaptalan és jogszerűtlen követelést hajt be.Mivel a szövetkezet beadvánnyal fordult a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatalhoz, megkerestük a hivatalt, ahol azt a tájékoztatást kaptuk: az ügy a megyei fogyasztóvédelmi felügyelőségre tartozik, ahol „a beadvány vizsgálata még zajlik”.
Az adóhivatal eljárásáról is megkérdeztük a kormányhivatalt, s ez a válasz született: a NAV nem tartozik a hivatal szervezeti rendszerébe, tevékenységéről nem áll módjukban véleményt alkotni.
