Büki a legelképesztőbbnek a balassagyarmati blokád tiltásáról szóló döntés indokolását tartja.
Abban az szerepel, hogy az autósok a forgalomterelés miatt számukra ismeretlen útvonal használatára kényszerülnének, s miután a helyi sajátosságokat nem ismerik, a közlekedésbiztonsági kockázatok szintje megnőne.
Fura éveléssel a BRFK is előállt: ők a tranzitforgalomban okozott fennakadás nemzetgazdasági következményeire hivatkoztak.
A szervező nehezményezi azt is, hogy minden határozat szinte szó szerint ugyanazt tartalmazza. Ebből azt a következtetést vonja le, hogy a három illetékes rendőri szervnél érdemben nem is vizsgálták a bejelentéseket, hanem valahol a központban dönthettek a tiltásról. Azt sem nagyon érti, hogyan hivatkozhattak olyan szempontokra – például a munkához és a vállalkozáshoz való jog –, amelyek tiltásra okot adó körülményként a hatályos jogszabályokban nem is szerepelnek.
Büki tiltakozó akciójával azt szeretné elérni, hogy töröljék el az útdíjat a városokat elkerülő autópályákon. Emellett azt is követeli, hogy a kormány számoljon el a magánnyugdíjpénztárak háromezermilliárdnyi államosított vagyonával, illetve hozza nyilvánosságra az 1990 óta kötött valamennyi szerződést, amelyben közpénzekről van szó. Céljai elérése érdekében 25-30 helyre szervezne blokádot március 1-jétől – először csak két hétre.
Arra is van azonban forgatókönyv, ha a kezdeményezés végképp elakad, és a bírói út is bezárul – állítja Büki. Ebben az esetben a nagyobb városokban autókonvojokat szerveznek, amelyek lépésben, de a KRESZ szabályait betartva járják majd a főutakat. Önmagában azért, mert valaki egyes autópálya-szakaszokon szeretne tüntetni, biztosan nem lehet egy demonstrációt megakadályozni – állítja Hegyi Szabolcs, a Társaság a Szabadságjogokért gyülekezési jogi programjának felelőse. A tiltásra kizárólag az adhat okot, ha a közlekedés más útvonalon nem biztosítható, és ezt a rendőrségnek szakvéleménnyel kell alátámasztania.
Azt ugyan elképzelhetőnek tartja, hogy a hatóságok olyan információkkal rendelkeznek, amelyek alapján jogszerű lehet a döntés – fogalmazott –, ezt azonban majd a bíróságnak kell megítélnie. Ha ugyanannak a helyszínnek a lezárását korábban már engedélyezték, akkor a bíróságnak ezzel a körülménnyel is számolnia kell, azzal együtt természetesen, hogy egy félnapos és egy kéthetes lezárás nem egyforma súllyal esik latba.
Egyes autópályák és hidak lezárása esetén a jogvédő szerint tényleg előfordulhat, hogy nincs ésszerű alternatíva, a jogalkotó azonban egyértelművé tette: a gyülekezés szabadsága csak akkor korlátozható, ha nincs semmilyen elkerülő útvonal. Hegyi szerint a rendőrség a két alapjog, a gyülekezési és a mozgásszabadság egymáshoz való viszonyát nem értelmezheti ettől eltérően.
Azt pedig különösen nem teheti meg, hogy a tiltást a gyülekezési törvényben nem szereplő okokkal indokolja. A határozat hivatkozik ugyanis egyebek mellett arra, hogy a blokád a helyváltoztatáshoz való jog mellett sérti a munkához való jogot, a vállalkozás szabadságát és ezeken keresztül az emberi méltóságot is. A szakértő úgy véli, ez szinte biztosan törvénysértő érvelés. Jelezte ugyanakkor, hogy a hatályos szabályozás szerint a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével. Ha ez mégis bekövetkezne, a rendőrség a rendezvényt feloszlatja. Csakhogy ez kizárólag akkor derülhet ki, ha a demonstrációt ténylegesen megtarthatják. Vélelmezett jogsértésre alapozva viszont nem lehet előzetesen tiltó határozatot hozni – hangsúlyozza a jogvédő.
Maga egyébként azt tapasztalja, hogy 2006 óta a rendőrség rendkívül visszafogottan jár el, amikor folyamatban levő tüntetés helyszínén kell intézkedni, és látványosan tartózkodnak a legkisebb erőszaktól is. Ám amikor csak lehet – árnyalta a képet –, adminisztratív eszközökkel, kreatív jogértelmezéssel igyekeznek elejét venni annak, hogy az emberek utcára vonuljanak. Nem tartja kizártnak, hogy most is erről lehet szó.
|
Van forgatókönyv, ha a kezdeményezés végképp elakad
Veres Viktor / Népszabadság |
Ezt látszik alátámasztani – mondta –, hogy amikor a rendőrség egy bejelentés kapcsán azt észleli, hogy valamilyen tiltási ok áll fenn, köteles egyeztetni a szervezővel esetleges alternatív helyszínekről és időpontokról. A jogvédő úgy tudja, hogy ebben az esetben ez nem történt meg, tehát a tisztességes eljárás elve sem érvényesült.
Arra a kérdésünkre, hogy meddig tartható fenn a blokád, Hegyi Szabolcs nem tudott határozott választ adni, mert a törvény nem határozza meg a tüntetések maximális időtartamát. Utalt azonban az Alkotmánybíróság egy korábbi, a 2006-os Kossuth téri tüntetés kapcsán hozott döntésére, amely szerint folyamatosan, időbeli korlát nélkül biztosan nem lehet közterületen gyülekezni. Ezt azonban ki lehet kerülni azzal, ha a demonstrációt időszakonként ismét bejelentik, esetleg az akció naponta csak meghatározott ideig tart.
