A kettős állampolgárság veszélyezteti a fennmaradást

– A határon túli magyarok elvándorlásának okai elsősorban gazdasági jellegűek, a szülőföldön maradáshoz gazdasági ösztönzőkre van szükség, és épp ezek azok, amelyeket a határokon túl legnehezebben tudunk biztosítani – nyilatkozta lapunknak Potápi Árpád János.

A Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkárának felvetettük, egyes magyar közösségek távlati fennmaradását furcsa módon az Orbán-kormány egyik legelső és legfontosabb szimbolikus intézkedése, a magyar állampolgárság egyszerűsített megszerzésének lehetősége veszélyeztetheti, mégpedig azzal, hogy az Európai Unión kívül rekedt magyarok számára egyfajta belépőjegyet is ígér az EU-ba.

Potápi: Az uniós források esélyt kínálnak
Potápi: Az uniós források esélyt kínálnak
Rosta Tibor / MTI

Potápi hangsúlyozta, hogy a tömeges elvándorlás már a 90-es években, a háborúk időszakában megkezdődött a Vajdaságban, és az ottani mobilitásnak komoly hagyományai vannak: a jugoszláv időkben is sok magyar ment Nyugatra. „Ezt a folyamatot a kettős állampolgárság valóban nem mérsékelte, de nem is segíti elő, ugyanakkor az ottani magyarok biztonságérzetét növeli, hogy baj, háborúság esetén van hová jönniük” – érvelt Potápi.

A határ menti térségekben élő magyarok számára kiemelkedő lehetőséget kínál, hogy ezek fejlesztésére bizonyos uniós forrásokat is fel lehet használni, mondja Potápi, aki szerint ugyanakkor nagy kérdés, lesz-e mód ezt kiterjeszteni a határtól távolabb fekvő területekre – elsősorban a Székelyföldre – is. Vannak a határ közelében is olyan nagy infrastrukturális beruházások, amelyek kivitelezéséről, úgy tűnik, le kell mondanunk: ilyen például a tervezett Szabadkai Egyetem, amelynek ügye lekerült a napirendről, mivel a mindössze bő negyedmilliós vajdasági magyarság létszáma nem indokolja létrehozását. Ráadásul – jegyzi meg Potápi – Szabadka közvetlen közelében van Szeged, amely jó részben kielégítheti a magyar felsőoktatás iránti vajdasági igényeket. Kárpátalján azért lehetett értelme létrehozni egy magyar főiskolát, mert az ottani népesség kevésbé volt mobilis, de még a szlovákiai magyar nyelvű Selye János Egyetem is komoly létszámgondokkal küzd.

A kulturális áruforgalom évtizedes akadozásának problémáját (a kisebbségi magyarság kiadói által nyomott könyvek alig jutnak be Magyarországra, az itt nyomott könyvek alig jutnak el a kisebbségi közösségekhez) Potápi is sürgősen kezelendőnek nevezte, mert „sok helyütt a határok évekkel ezelőtt átjárhatóvá váltak”, és csak bürokratikus akadályai vannak annak, hogy ez az áldatlan helyzet megszűnjön. „Bár évek óta beszélünk arról, hogy ebben a kérdésben a bürokráciát csökkenteni kell, érezhető sikereket egyelőre nem tudtunk elérni.”

Azt a sűrűn tárgyalt kérdést, hogy szabad-e a magyar kormánynak a kisebbségi magyar pártok versenyébe beleavatkoznia valamelyik oldalon, nem látja aktuálisnak. „Tavaly volt a választások éve Kárpát-medence-szerte”, amelynek kapcsán az államtitkár jelezte: Felvidéken változatlan a helyzet, a magyar kormány stratégiai partnere továbbra is a Magyar Közösség Pártja, de a Romániai Magyar Demokrata Szövetség és a Vajdasági Magyar Szövetség is világossá tudta tenni, hogy ők képviselik a magyar választók elsöprő többségét.

Ami a Kőrösi Csoma Sándor Programot illeti, az államtitkár elmondta: 2013-ban 47 és immár második éve 100 ösztöndíjast küldünk a különböző magyar diaszpóraközösségekbe. Ezt kiegészítendő célszerűnek tűnt egy másik programot is indítani olyan magyar közösségek számára, amelyek a szomszédos országokban élnek. „Ezek elsősorban az egykori Jugoszlávia és Csehszlovákia belső migrációs mozgásainak következtében alakultak ki, távol a magyar etnikai tömböktől, és jobban ki vannak téve az asszimilációs hatásoknak, de az identitásvesztésnek azon a fokán állnak, ami még visszafordítható” – mondta az államtitkár.

A tervek szerint augusztustól, feltehetőleg 9 hónapos időtartamra osztanak ki ösztöndíjakat hozzávetőleg 50 sikeres pályázó részére: a jelenlegi kalkulációk szerint 350 millió forint lesz a program költségvetése. Az ösztöndíjasok feladata a szórványközösségek és az anyaország kapcsolatának erősítése lesz, egyebek mellett néptáncoktatással, a magyar nyelvű könyvtári állomány digitalizációjával, a helyi közösség történetének évkönyvszerű feldolgozásával.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.