A fideszes parlamenti többség által elfogadott új alaptörvény egyik „jogi résén” keresztül próbál fogást találni a saját parlamenti frakció megalakításához a Demokratikus Koalíció (DK). Mint ismert, Gyurcsány Ferenc volt kormányfő tavaly októberben jelentette be, hogy saját pártot és új parlamenti frakciót is alakít a szükséges létszámmal. A házszabálynak megfelelően, mivel a DK-sok kiléptek az MSZP-ből (bár Gyurcsányék ezt a megfogalmazást is kifogásolták, épp a mielőbbi frakcióalapítás miatt), ezért hat hónapot kényszerűen függetlenként kellett eltölteniük. Ez a határidő épp most jár le, a Fidesz viszont menet közben úgy módosította a házszabályt, hogy csak olyan pártok alakíthassanak saját frakciót, amelyek az előző általános választáson országos listát állítottak és mandátumot is szereztek. Ráadásul felemelték a szükséges létszámot is: tízről tizenkettőre; a DK-sok pedig most épp tízen vannak. A fideszes többség által elfogadott módosítás – mivel visszamenőleges hatályú –, így a Demokratikus Koalícióra is vonatkozik, azaz Gyurcsányék formálisan nem alakíthatnak, illetve alakíthatnának frakciót.

Molnár Csaba, a DK alelnöke és kijelölt frakcióvezetője viszont bejelentette: rést találtak a pajzson. A féléves moratórium ugyanis hétfőn jár le, és a hatályos szabályok szerint ezzel a DK megalakíthatja, illetve megalakíthatná saját képviselőcsoportját. A fideszesek által elfogadott házszabály-módosítás pedig addig a DK-sok jogértelmezése szerint nem léphet életbe, mivel Gyurcsányék, élve – szerintük az új alaptörvény által is – biztosított jogukkal: népszavazást kezdeményeztek az ügyben. És amíg erről az Országgyűlés nem dönt, addig a házelnök nem terjesztheti a csomagot az államfő elé sem (akinek jogait most Kövér László gyakorolja), hogy aláírja a törvényt. Molnár hangsúlyozta: tudják, hogy a fideszes többség nem fogja támogatni a népszavazási kezdeményezésüket, viszont ezzel technikailag épp annyi időt nyernek (mivel az elutasításról a plenárisnak kell döntenie, ezt viszont legkorábban csak hétfőn tehetik meg), hogy addigra lejár a moratórium, és az új szabályozás ezzel rájuk már nem vonatkozik. „Ha a Fidesz trükközik, akkor mi is trükközni fogunk” – tette hozzá Molnár Csaba.

Lezsák Sándor, az Országgyűlés elnöki jogkörét ellátó házalelnök Molnár bejelentésére azt mondta: a DK kezdeményezésének nincs alkotmányos alapja. Szerinte az alaptörvény meghatározza, hogy népszavazás kezdeményezésére a köztársasági elnök, a kormány, valamint meghatározott számú választópolgár jogosult. Lezsák szerint az országgyűlési képviselőket az új alaptörvény értelmében nem illeti meg a népszavazási kezdeményezés joga.

Molnár Csaba erre válaszul közölte: függetlenül attól, hogy mi Lezsák Sándor álláspontja ebben a kérdésben, az ügyben a hatályos szabályok szerint csak az Országgyűlés mondhatja ki a végső szót, Lezsáknak „csupán annyi a feladata, hogy a kezdeményezést beterjessze a Parlament ülésére”. Molnárék értelmezése szerint a házelnöki jogokat ellátó alelnök egymaga nem foglalhat állást, mondván az nyílt törvénysértés lenne. Az ügy végére várhatóan csak jövő hétfőn kerülhet pont.

Varju László, a Demokratikus Koalíció pártigazgatója a Népszabadság kérdésére azt mondta: a tíz képviselőjük formálisan ma is közös frakcióként működik, de függetlenként a bizottsági és képviselői munkafeltételekben hátrányt szenvednek; a parlamenti megszólalásaik lehetősége is jóval korlátozottabb. Ha nincs frakció, anyagilag is jóval rosszabbul járnak a DK-sok, több tízmillió forinttól esnek el. "Láthatóan ridegtartáson vagyunk, de ez a hozzáállásunkat és munkánkat nem fogja befolyásolni. Ha a Parlamentben nem lehet hozzászólni a jövőben sem, akkor folytatjuk azt a gyakorlatot, hogy sajtótájékoztatók keretében fejtjük ki véleményünket" – fogalmazott lapunknak Varju.