galéria megtekintése

Trükkös pénznyerője van az Orbán-kormánynak

Tavaly decemberben kormányülésen is téma volt, hogy majdnem százmilliárdos, oktatási és egészségügyi fejlesztéseket is érintő uniós pénzt veszíthetünk el. Köpeczi-Bócz Tamás államtitkárnak kellett megmentenie a 60-70 milliárdot – trükközéssel.

Az iskolák zavartalan napi működésének a legfőbb akadálya a pénztelenség, de általában a közoktatás is sok tízmilliárdos forráshiánnyal küzd. A pedagógus-tiltakozáshullám kapcsán is reflektorfénybe került Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) adósságát 30-140 milliárd közé teszik, a kormányinfó sajtótájékoztatón pedig kiderült, Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter sem rendelkezik a pontos összegről megbízható információkkal. Mindeközben viszont olyan hírek jutottak el a Népszabadsághoz, hogy december elején az egyik kormányülésen szóba került: az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) által felügyelt Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP), illetve a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) keretében Magyarország összesen 60-70 milliárd forintos, részben az oktatásra felhasználható uniós forrást veszíthet el.

Köpeczi-Bócz Tamás. Veszélyben voltak a források
Köpeczi-Bócz Tamás. Veszélyben voltak a források
Krizsán Csaba / MTI

A minisztérium érdeklődésünkre azt a választ küldte: „a rendelkezésre álló források maximális felhasználása a Társadalmi Megújulás Operatív Program és a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program tekintetében kiemelt célkitűzés a végrehajtásért szakmailag felelős EMMI számára. A két operatív program keretösszege 1845,3 milliárd forint, amelyet várhatóan teljes mértékben felhasználnak –, az Európai Unió Bizottsága felé elszámolják. Azaz forrásvesztés a két operatív program tekintetében nem várható".

 

A tárca részéről azt is hozzátették: a 2007–13-as időszakban európai uniós forrásból megvalósítottunk többek között olyan egészségügyi, felsőoktatási fejlesztéseket is, amelyek a hazai költségvetésből történő ráfordításból már teljesültek, ám a beruházások az operatív program céljaival összhangban lévő fejlesztések voltak, így beemelték azokat az uniós finanszírozású projektek sorába.

Az ügyben megkerestük Köpeczi-Bócz Tamást, az Emmi uniós fejlesztésekért felelős államtitkárát, aki munkatársunknak elismerte, valóban fennállt a forrásvesztés, az említett kormányülésen viszont már a megoldási javaslatokról volt szó, a tárca válaszában is említett „retrospektív" eljárásokról.

Az államtitkár felidézte, hogy amikor az Emmi 2014-ben átvette a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségtől (NFÜ) a két operatív programot, azt látták, hogy az uniós források 80-86 százalékát tudta csak az NFÜ szerződésekkel lekötni. Az uniós fejlesztési programok felügyelete 2010–2014 között az oktatási, az egészségügyi, a foglalkoztatási államtitkárságok – azaz Hoffmann Rózsa, Szócska Miklós és Czomba Sándor – tervezési felelősségi köréhez tartozott. Az, hogy a szerződések mennyiségével és minőségével is bajok vannak, továbbá a szakmai előkészítetlenség is problémát okozott, a fejlesztéspolitika kormányzati megreformálása során derült ki. Ezért kérték fel az államtitkárt tavaly nyáron a válságmenedzselésre. Köpezci-Bócz Tamás feladatul kapta, hogy olyan módszereket dolgozzon ki, amelyek az átvett programok száz százalékos EU-s lehívását teszik lehetővé, azaz a 60-70 milliárdos várható veszteséget kellett „eltüntetnie".

A pénzmentés módja az Orbán-kormányban egy adminisztrációs és pénzügyi „trükk", amelynek révén a központi költségvetésből már kifizetett programokat és beruházásokat utólag uniós projektté próbálnak minősíttetni, elérve, hogy az EU ezekre is adjon támogatást. Az alapeset a retrospektív eljárás – amikor ténylegesen az állami pénzből korábban kifizetett projekt lezárása után kísérlik meg a megvalósult programot beilleszteni valamelyik operatív programba. Ezzel a megoldással nem csak EU-s pénz mentést hanem konkrét költségvetési bevételt is elérhetnek. Egy másik megoldás –, az úgynevezett „pénzügyi eszköz", amely egyfajta visszatérítendő hitelalap, amiből a későbbiek során folyamatos bevétele származhat az államnak. Mindkét módszer közös jellemzője, hogy Brüsszel ilyenkor az uniós fejlesztési célok mentén közvetlen projektigényeket finanszíroz (a magyar költségvetés helyett).

Most úgy tűnik, hogy a fentebb vázolt „trükk", a retrospektív eljárás – például az Arany János Tehetséggondozó Program, illetve egy MFB-s pályázati keret utólagos uniós elfogadtatása – segítségével sikerült elkerülni a forrásvesztést, és az ösztöndíjprogramokat több mint 40 milliárdos, illetve az egészségügyi és oktatási programokat több mint 25 milliárd értékben a támogatásba emelni. A 2015 szilveszterekor indított 10 milliárdos hitelkeret felhasználásáról még nem tudni részleteket, annak lehívásáról a következő hónapokban születhet döntés.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető