Tavaly csaknem tízezer magyar munkavállaló válaszolt a TÁMOP 5.5.5. projekt keretében arra, hogy módjában áll-e bizonyos keretek között eldönteni, hogy mikor kezdi és mikor fejezi be a munkanapját. A felmérésben arra is kíváncsiak voltak, hogy van-e lehetőségük a heti munkaidő rugalmas kezelésére, például a műszakok beosztásán változtatni, illetve ledolgozhatják-e kevesebb munkanap alatt a heti 40 órát.

A felmérés eredménye szerint a civil szférában dolgozók munkaideje a legrugalmasabb és a közszférában dolgozóké a legkevésbé az. A civil szektorban a megkérdezettek 55 százaláka válaszolta, hogy maga dönthet a munkakezdésről és arról, hogy mikor fejezi be a munkanapot. A közalkalmazottak mindössze 36 százaléka teheti meg ugyanezt. A köztisztviselők és a versenyszférában dolgozók a kettő között helyezkednek el. A civil szfréban a munkavállalók negyede azt is megteheti, hogy kevesebb mint öt munkanap alatt dolgozza le a munkaidejét. Ráadásul közel negyedük otthonról is dolgozhat.

Ami a versenyszférát illeti, itt a leghosszabb a munkaidő, de ezt a hosszú időtartamot viszonylag rugalmasan oszthatják be a munkavállalók. A közszférában jóval ritkábbak a rugalmas megoldások, kivéve az otthoni munkavégzést, amire a köztisztviselőknek egy kicsivel több lehetőségük van, mint a versenyszférában dolgozóknak. (Előbbiek 10, utóbbiak 9 százaléka élhet ezzel a lehetőséggel.)

Összességében azonban kijelenthető, hogy Magyarországon a civil szférán kívül még mindig nem jellemző, hogy a munkavállalók eltérhetnének a klasszikus, heti öt napos, napi nyolc-kilenc órás, munkahelyről és nem otthonról vagy máshonnan végezhető munkától. Simonovits Bori, a kutatás egyik vezetője mégsem tartja rossznak az eredményeket. Szerinte például az, hogy a versenyszférában dolgozók negyven százaléka bizonyos keretek között maga dönthet a munkakezdéséről, bíztató. Egyetlen területen tartja igazán rossznak az adatokat, az otthoni munkavégzés tekintetében. - Ennél azonban fontos megjegyezni, hogy bizonyos feladatokat lehetetlen otthonról ellátni - hangsúlyozza.

Magyarországon egyébként a munkavállalók körében sem túl népszerűek a rugalmas megoldások. A munkahely kiválasztásánál sokkal többet számít a biztonság és a magas jövedelem, mint a rugalmasság. Pedig a rugalmas munkavégzés fontos kérdés, mert ennek elterjedése lehet az egyik megoldás az európai viszonylatban rendkívül alacsony magyar női foglalkoztatottságra. Ez pedig, állítják a demográfusok, a gyerekvállalás egyik kulcsa. Ha egy nőnek módjában áll kisgyerek mellett otthonról vagy rugalmas munkaidőben dolgozni, akkor jóval rövidebb időre esik ki a munkaerőpiacról a szülés után.

Napi tizenkét óra munka