Kónya Péter, a Szolidaritás elnöke szerint mivel az Együtt gyakorlatilag már a kampányban alakult meg, érthető, hogy szervezete rendkívül központosított. Ez – mivel sokszor gyorsan kellett dönteni – eddig elfogadható volt, a jövőben viszont új működési modellre lesz szükség – mondta a Népszabadságnak. Csak a Szolidaritás körül százas nagyságrendben vannak ugyanis, akik belépnének a pártba, de eddig nem tehették.
Emellett azt szeretnék, hogy a párt alulról építkezzen, a döntéseket a tagság véleményének figyelembevételével és közreműködésével hozzák meg. Kónya szerint a Szolidaritás erőssége, hogy széles a bázisa, ismeri az általa képviselt társadalmi csoportok véleményét, problémáit, de ezt eddig párton belül nem sikerült eléggé érvényre juttatniuk.
„Ha ezen tudunk változtatni, akkor van értelme a stratégiai együttműködés folytatásának az Együtt-tel” – mondta Kónya, hozzátéve: a jelenleg egyesületként működő Szolidaritás felépítése a pártokéra emlékeztet, így ellenkező esetben készek arra, hogy párttá alakuljanak. Az a meggyőződésük viszont nem változott, hogy a Fidesz leváltásához széles ellenzéki együttműködésre van szükség.
Lapunk mindazonáltal úgy tudja, a Szolidaritáson belül felerősödtek azok a hangok, hogy hiba volt a másfél éve frissen létrejövő Bajnai-párthoz csatlakozni: többet érhettek volna el, ha előbb párttá alakulnak, és csak utána kötnek szövetséget, akár Bajnaiékkal, akár a Demokratikus Koalícióval. Sokan azt is nehezen emésztették meg, hogy a tavaly őszi szobordöntés után Kónya Péter háttérbe szorult a nyilvános szerepléseken. Az Együtt–PM több vezetője, köztük Bajnai, elhatárolódott, ha nem is az akciótól, de az azután történtektől: az Orbán Viktort mintázó (a Sztálin-szoborhoz hasonlóan ledöntött) szobor fejének rugdosásától, cipelésétől. A Szolidaritásban viszont – amely főként az Orbán-kormány által megalázott egykori rendvédelmiekből, bányászokból, nyugdíjuktól megfosztott rokkantakból verbuválódott – a legtöbben azóta is úgy tartják, az volt a legerősebb ellenzéki akció a kampányban.
Úgy tudjuk, a Szolidaritásban azzal is elégedetlenek, hogy nincs kellő szavuk a párt irányításában. Sérelmük, hogy nem kaptak befutó helyet az Együtt–PM EP-listáján. Jelöltjüknek, Krasztev Péter irodalomtörténésznek, a pozsonyi Magyar Kulturális Intézet egykori vezetőjének a harmadik hely nézett ki a listavezető, ám itthon maradó Bajnai és Jávor Benedek PM-társelnök mögött, vagyis a remélt két mandátum megszerzése esetén kijutott volna Brüsszelbe. De a választási vereség után újratervezték a listát, a harmadik Szelényi Zsuzsanna, Bajnai favoritja lett – ha nem lesz EP-képviselő, ő váltja a volt miniszterelnököt a magyar parlamentben –, Krasztev pedig visszacsúszott egy helyet, így tízszázalékos eredménynél sem szerez mandátumot.
A többiek – még ha különösen hangzik is e vereség után – azzal érveltek: a Szolidaritás „túlnyerte magát”, hiszen az Együtt–PM négy parlamenti képviselőjének felét adja. A vereség nagysága miatt a közös ellenzéki listán a top ötben lévő Bajnai és a PM-társelnök Szabó Tímea mellett csak Kónya lett képviselő, egyéniben pedig kizárólag a csepeli győztes Szabó Szabolcs, aki szintén a Szolidaritáshoz tartozik. A „szolisok” szerint viszont ennek ellenére sem volt éppen elegáns átírni a korábbi EP-megállapodást. Arról is lehet hallani, hogy a szintén frakció nélkül maradt DK megkörnyékezte Kónyát: csatlakozzon. Tudható, hogy a Szolidaritásnak, szemben Bajnaival, nem volt kifogása az ellen, hogy Gyurcsány Ferenc az összefogás része legyen. A Népszabadság úgy tudja, informális beszélgetésekben szóba került ez a lehetőség, de komoly megkeresés nem volt, és Kónya sem tartotta időszerűnek a kérdést.
