A Népszabadság megbízható forrásból úgy értesült, hogy az idén legfeljebb 95 ezren adták be a jelentkezési lapjukat valamelyik felsőoktatási intézménybe. Ezzel folytatódik a továbbtanulásra jelentkezők számának tavaly kezdődött meredek zuhanása. 2011-ben még 141 ezren adták be a jelentkezési lapot, tavaly már csak 110 ezren. Az idei újabb, nagyjából 20 százalékos csökkenés összességében azt jelenti, hogy két év alatt közel 50 ezren maradtak távol a magyar felsőoktatástól. Értesüléseink szerint az újabb adat a minisztérium illetékeseit is meglepte. Ugyanakkor a jelentkezők számának drasztikus csökkenése lehet a végső csapás a felsőoktatási intézmények gazdálkodására.

– Ez várható volt, egyáltalán nem meglepő, hogy sokan így döntöttek –így kommentálta lapunknak Radó Péter oktatáskutató-szociológus az adatot. Hozzáteszi, egyelőre nem lehet ismerni az okokat. – Nem tudjuk, ki választott inkább külföldi alap-, illetve mesterképzést, ki halasztotta el a jelentkezését, mint ahogy azt sem, a csökkenésből mekkora részt magyaráz a demográfiai apály – fogalmaz. Miközben egyre több magyar hallgatónak kellene egyre többet fizetnie a kormány tervei szerint a felsőoktatásban, egy, a lapunk birtokában lévő előterjesztés szerint külföldi diákok magyarországi tanulmányait közpénzből fizetnék. A kormánynak készített előterjesztés szemeszterenként egy hallgató után 1 millió 250 ezer forint kiadással számol. „Hároméves felmenő rendszerben 900 fő esetén ez hozzávetőlegesen 4,5 milliárd forint költségvetési kiadást jelent a 2013–2016-os évekre” – áll a tervezetben.

Külföldi diákok idecsábítását már a korábbi kormányok is fontos célnak jelölték meg, igaz, ők fizetős diákokban gondolkodtak, akik nem pénzbe kerülnének a magyar költségvetésnek, hanem bevételt hoznának. A hallgatónkénti egy és negyedmillió forint tartalmazná a felvett szak képzési díját, havi 40 ezer forintos ösztöndíjat (doktori képzés esetén havi 100 ezrest), a diákigazolvány díját, a kollégiumi vagy albérleti díjat, az egészségbiztosítást s a tankönyvek költségeit. Az emberi erőforrások minisztere, valamint a külügyminiszter előterjesztésében készített anyag megjelöli a programmal megcélzott preferált régiókat és partnerországokat, amelyeket „a globális nyitás politikájának figyelembevételével” határoztak meg. Ez a következő országokat jelenti: Afrikából Dél-Szudán, Etiópia, Nigéria; Ázsiából India, Kazahsztán, Kína, Mongólia, Srí Lanka, Brunei, Fülöp-szigetek, Indonézia, Kambodzsa, Laosz, Malajzia, Mianmar, Szingapúr, Thaiföld, Vietnam – ez utóbbival a napokban már oktatási kormányközi megállapodást írt alá Balog Zoltán humánminiszter – diákjait várná Magyarország. Magyar állami ösztöndíjakat kaphatnának azeri, grúz és örmény hallgatók is.