A kisebbségi választások után a hazai román és ukrán nemzetiségi közösségek körében jelentős támogatással bíró civil szervezetek arról tájékoztatták a magyar kormányt és anyaországaik képviselőit, hogy a most megalakult kisebbségi önkormányzatok tagjai között nagy számban szereztek mandátumot olyanok, akik nem tartoznak a hagyományos közösségekhez, nem beszélik az általuk képviselt nemzetiség anyanyelvét és nem ismerik kulturális hagyományaikat. A szervezetek attól tartanak, hogy az etnobiznisznek nevezett jelenség ellehetetleníti közösségi jogaik gyakorlását, veszélybe sodorja intézményeik működését és kulturális autonómiájukat.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetiségekért is felelős államtitkársága közleményben hangsúlyozza: a kisebbségi önkormányzati rendszer alapjaiban jól működik, ugyanakkor a kormányzat határozottan fel kíván lépni a kisebbségek közösségi jogaival való visszaélés, az „etnobiznisz" bármilyen megjelenési formája ellen.

A kormány olyan jogi környezetet akar teremteni, amely biztosíthatja, hogy a kisebbségi választásokon valóban az érintett közösséghez tartozók vehessenek részt. A probléma kezelése nem egyszerű feladat - jegyzi meg a közlemény. Az egyik megkerülhetetlen kérdés az, hogy lehetséges-e valamely választópolgár kisebbségi identitását ellenőrizni. Vannak-e olyan - objektívnek tekinthető, jogorvoslati úton, bíróság által is ellenőrizhető - ismérvek, amelyek alapján egyértelműen eldönthető, hogy valaki az adott kisebbséghez tartozik-e vagy sem?

A kormány tavaly decemberben rendeletet alkotott: ez alapján a kisebbségi önkormányzatok költségvetési támogatásának feltétele annak vizsgálata, hogy az adott kisebbségi önkormányzat végez-e valós oktatási vagy kulturális tevékenységet, használja-e a közösség anyanyelvét. A közpénzek felhasználásának átláthatósága érdekében 2011-től kezdődően csökken a kisebbségi önkormányzatok általános alaptámogatása. A differenciált támogatás révén jelentős mértékben nőhet azon kisebbségi önkormányzatok költségvetési támogatása, amelyek valós és érdemi munkát végeznek.

Az államtitkárság ezzel együtt elismeri, hogy „a kisebbségi önkormányzati rendszer működésében jelentkező negatív jelenségek kiküszöbölésére" további lépésekre van szükség. Igaz, a konkrétumokkal egyelőre adós marad. A közleményből csak annyi derül ki, hogy a tervezett lépéseket „egyesek minden bizonnyal szigorításként értékelik majd". Az államtitkárság hozzáteszi: számít a kisebbségek tapasztalataira, javaslataira és együttműködésére.