Tovább csökkent a Fidesz támogatottsága. Az Ipsos legfrissebb felmérése szerint az összes választókorú körében 23,5 százalékon áll a párt, ami 2,8 százalékos visszaesést jelent az előző hónaphoz képest. A biztos pártválasztók körében még nagyobb a kormánypárt népszerűségének csökkenése: az áprilisi 53,7 százalékról 48,3-re esett vissza támogatottsága.

Mindeközben az Ipsos szerint erősíteni tudott az MSZP. Az összes választókorú körében 11,5 százalékos a párt támogatottsága, s ez 0,2 százalékos növekedést jelent áprilishoz képest. A biztos pártválasztók körében bő öt százalékos növekedés után, 25,3 százalékon áll a szocialista párt. Mindez azt jelenti, hogy a biztos pártválasztói körben jelentősen csökkent a Fidesz és az MSZP közötti különbség. A januári 65-17 százalékos Fidesz-MSZP arány májusra 48,3-25,3-ra változott.

Az LMP – 1,6 százalékos növekedés után – a biztos pártválasztóknál 6,7 százalékon áll. A KDNP 0,7 százalékos, a Jobbik pedig némi visszaesés után 15,2 százalékos támogatottságot tudhat maga mögött.

Az Ipsos elemzése: Fidesz-szavazókból bizonytalanok

A múlt hónapban megakadt, a mostaniban folytatódott 2011 jellegzetes tendenciája: a Fidesz táborának csökkenése, a pártoktól elfordulók csoportjának bővülése. A januári 34-ről májusig 24 százalékra fogyatkozott a kormánypárt tábora, azaz a kezdeti 2,7 millió támogatóból mára 1,9 millió maradt. Ezzel együtt hatalmasra duzzadt a pártokkal semmilyen kapcsolatot nem keresők aránya, az év elején a választókorú népesség 43 százaléka tartozott ide, most 53 százalék. Ma Magyarországon több mint négymillió választópolgárnak nincsen pártja.

Rendkívül alacsony az aktivitási szint, mindössze 35 százalék menne el szavazni. A rendszerváltás óta nem voltak ilyen kevesen a biztos  pártválasztók, minden negyedik szavazásra jogosult tartozik ide. Ebben a meglehetősen szűkös körben a Fidesz támogatottsága 54-ről 48 százalékra, az MSZP-é 20-ról 25 százalékra módosult. A Jobbiknak 17-ről 15 százalékra, az LMP-nek 5-ről 7 százalékra változott az eltökélt tábora. - ekként foglalhatók össze és értelmezhetők azok az eredmények, amelyek az IPSOS május elején, az ország felnőtt lakossága körében végzett közvélemény-kutatásából származnak.

A Fidesz ebben az évben elveszítette táborának közel egyharmadát. Az elpártolók azonban mindezidáig nem tűntek fel az ellenzéknél, a bizonytalanok, passzívak amúgy is népes csoportját gyarapítják.

A Fidesz idén mért 34 százalékról 24 százalékra történő visszaesése mellett az MSZP támogatottsága állandó, 11-12 százalékos volt. Az LMP helyzete sem módosult mindvégig a népesség 3-4 százalékának támogatására számíthatott. A Jobbik pozíciói egy hajszállal javultak, eleinte 6 százalékon álltak, utóbb 7-8 százalékot tudtak felmutatni. Ha az ellenzéki pártok szavazókat igazán nem is tudtak összegyűjteni, a változásokból némi előnyt tudtak maguknak kovácsolni. Az MSZP-nek sikerült oldania az elszigeteltségét.

Már tavaly is tapasztalhattuk a velük szembeni markáns ellenérzések gyengülését, s ez idén is folytatódott. A választásokat követően még egyharmadnyian utasították el hevesen a szocialistákat, mostanra ez arány 18 százalékra csökkent. Mindeközben a kormánypárttal szembeni averziók erősödtek, a kezdeti 8 százalékról 15 százalékra emelkedett az arányuk.

Az LMP számára kedvező fejlemények közé tartozik, hogy a többi pártnál mérsékeltebb részvételi hajlandóságuk növekedett. A Lehet Más a Politika nevezhető leginkább a választópolgárok tartalék pártjának. Jelenleg a szavazók 10 százaléka az ökopártot tartja számon másodikként, a Jobbikra 7, a Fideszre 4, az MSZP-re 2 százaléknyian gondolnak ebben a vonatkozásban.

A nemzeti radikális párt szerény mértékben, de profitált a Fidesz visszaeséséből – a félmilliós szimpatizánsi kör tartósan 600 ezresre bővült.

A pártok világától eleve tartózkodók és a Fideszt tavaly nyár óta elhagyók együttesen a magyar társadalom többségét alkotják. A politikából való kivonulás minden rétegben kimagaslóan a legelterjedtebb választói magatartás. Még a politika iránt erős affinitással rendelkező diplomások körében is 45 százaléknyian vannak, akik nem találnak maguknak pártot (a Fidesznek 20, az MSZP-nek 16 százalékos) ebben a körben.

A passzivitásba, hezitálásba hátralépő választópolgárok főképpen a bérből és fizetésből élők, alacsony társadalmi státuszúak, az idősebbek körében találhatók. Éppen ott, ahol a kormánypárt az átlagosnál nagyobb veszteségeket halmozott fel.

Az adatfelvétel ideje: 2011. május 2-9. A megkérdezettek száma: 1500 fô, akik együttesen az ország 18 éves és annál idôsebb lakosságát képviselik.