Tovább titkolja a kormány a paksi számokat
A politikus egy nappal az aláírást követően kérte ki a dokumentumokat a tárcától, ám a minisztérium azzal utasította el a kérést, hogy a döntés megalapozását szolgáló anyagok tíz évig nem nyilvánosak. Schiffer András (Szél Bernadett jogi képviselője) keresetében azzal érvelt, hogy a döntés az egyezmény aláírásával megtörtént, így a továbbiakban nem lehet döntéselőkészítő anyagokról beszélni.
A jogalkotási törvény szerint a törvényben kihirdetett egyezményhez hatástanulmányt kellett volna készíteni és az a parlamenti szavazás előtt nyilvánosságra kellett volna hozni, vagyis a kérdéses dokumentumok már csak ezért sem lehetnek titkosak. Ráadásul a környezetvédelmi törvény, illetve a Magyarország által elfogadott Aarhusi Egyezmény szerint is joga van a közvéleménynek az atomerőmű-építés környezeti hatásait értékelő tanulmányok megismeréséhez.
A kormány részéről senki sem jelent meg. A tárcát képviselő ügyvéd szerint az adatigénylés időpontjában még nem született meg a döntés (az ugyanis szerinte nem az egyezmény aláírásához, hanem a parlamenti elfogadáshoz kapcsolódik), így jogosan tagadták meg az adatok kiadását.
Hogy a jogalkotási törvényben előírt hatástanulmányok miért nem készültek el és miért nem váltak nyilvánossá – lehetetlenné téve többek között azt is, hogy a parlament megalapozottan dönthessen az egyezményről –, arra a jogi képviselő sem válaszolt érdemben.
A szóban forgó per már a sokadik ellenzéki jogi kezdeményezés annak érdekében, hogy a képviselők a közvéleménnyel együtt megismerhessék az Orbán-Putyin megállapodás pénzügyi, környezetvédelmi és energiapiaci háttérdokumentumait. Ezek bemutatására az Orbán-kormány illetékesei többször ígéretet tettek (legutóbb a fenntartható fejlődési bizottság márciusi ülésén), ám eddig egyetlen számmal, megtérülési számítással vagy hatásvizsgálattal sem álltak elő a több mint tízmilliárd eurós nettó árú beruházással kapcsolatban.
