galéria megtekintése

Tovább erősítik a frusztrációt az amúgy is elgyötört egészségügyben

4 komment


Danó Anna

Az egészségügyben egy elgyötört, túlfeszített ágazatra engedik rá az újabb intézményátszervezést, amely csak növelni fogja az ágazatban a feszültségeket – állították lapunknak szakemberek.

A pénteken megismert kormányzati terv szerint szinte csak az állami kórházi fenntartó, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK), és talán az Országos Mentőszolgálat őrizhetné meg önállóságát, az OMSZ esetében fölmerült, hogy a katasztrófavédelemhez csaphatják. Két intézmény – az Országos Közegészségügyi Központ és az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ jogutód nélkül megszűnne.

Az Országos Közegészségügyi Központ főosztályaként működött eddig az önállóságától már korábban megfosztott Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutatóintézet, amely eddig hatósági és vezető szakértői hatáskörrel rendelkezett. Tavaly év végén jelent meg az új kormányrendelet, amely a teljes hazai sugárvédelmi szervezetet (beleértve a legnagyobb szférát, az egészségügyet) az Országos Atomenergia Hivatal alá rendelte. Csak e változás miatt az egész országban áll a több milliárd forintos uniós pénzekből zajló műszertelepítések engedélyezése (CT-k, röntgenek, sugárterápiás eszközök).

Éjjel-nappal krízis
Éjjel-nappal krízis
Teknős Miklós / Népszabadság

 

További hét háttérintézmény – köztük az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, a gyógyszerügyi hatóság, az Országos Tisztiorvosi Hivatal – önállóságát vesztve a szakminisztériumhoz kerülne.

Az, hogy az átszervezés előkészítése meglehetősen elnagyolt volt, abból is látszik, hogy például az Országos Vérellátó Szolgálat jogutódjaként a kórházfenntartó hivatalt nevezték meg, csakhogy a vérellátó már tavaly óta ott van. Egy évvel ezelőtt ugyanis az egészségügyben már lezajlott egy hasonló nagy átszervezés. Akkor az Államháztartási reform 2.0 projekt végrehajtása közben az ágazat 17 háttérintézményéből csupán az Országos Mentőszolgálatot és az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központot hagyták érintetlenül. A többi 15 átszabásra ítélt intézményből mintegy 100-150 embert bocsátottak el, és az intézkedéstől mintegy félmilliárdos megtakarítást reméltek. (Hogy ez utóbbi teljesült-e, arról máig senki nem számolt be.)

Úgy tudjuk: a kormányülésen a miniszterek többségét, köztük Balog Zoltán humán erőforrás minisztert is váratlanul érte a javaslat. Volt olyan kormánytag, aki puccsnak nevezte a történteket. Az előterjesztésről nem is sikerült azonnal döntést hozni, azt február közepére halasztották. Sőt a humántárca vezetője elérte azt is, hogy maga, illetve szaktárcája készítsen a területét érintő háttérintézményekről alternatív javaslatot. Információink szerint a finanszírozás, a mentés, a kórházfenntartás és a hatóságként működő (gyógyszerhatóság, tisztiorvosi és tisztigyógyszerészet) önállóságának a megtartásához ragaszkodna az ágazat.

Életmentésre szorul az egészségügy (illusztráció)
Nyikos Péter / MTI

Lapuknak több rendszerelemző is átgondolatlan, elnagyolt koncepcióként jellemezte a kormány egészségügyet érintő bürokráciacsökkentő programját.

Volt, aki kifejezett ostobaságnak ítélte egy olyan helyzetben az orvosi nyilvántartással, képzéssel foglalkozó hivatal megszüntetését, amikor ekkora probléma az ágazatban az emberhiány.

Mint azt egyikük megjegyezte: attól, hogy valami beolvad egy minisztériumba, még nem lesz olcsóbb a működtetése, mert a tárcáknál a bérbeállás eleve magasabb.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető