Tovább dagad a Bálna botránya
Újabb perre készül a főváros ellen a CET-ről Bálnává átkeresztelt multifunkciós központ építéséhez hitelt nyújtó MKB, de a bank megtámadja a Kúria ítéletét is. A tét 7,5 milliárd forint.
Új pert indítana CET-ügyben az MKB Bank a fővárosi önkormányzat ellen. A Népszabadság értesülései szerint a pénzintézetnél már javában folynak a 7,5 milliárdos igényérvényesítést célzó bírósági eljárás előkészületei. De eddig sem tétlenkedtek. Az MKB a Kúria márciusi ítélethirdetése után sem hagyott szemernyi kétséget afelől: minden lehetőséget megragad a szájából kiénekelt milliárdok visszaszerzésére. A pénzintézetnél úgy vélik, hogy a Kúria nem tagadta a szerződés érvényességét, csupán a kontraktus egy másik pontját tartotta volna alkalmasnak a fizetési kötelezettség bizonyításához.
Így a Kúria elmarasztaló ítéletével zárult előző pert sem tartják végleg elvesztettnek. A bank jogászai májusban alkotmányjogi panaszt nyújtottak be a Kúria márciusi döntése ellen. A jogorvoslati forma célja, hogy az alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazásából vagy az alaptörvény-ellenes bírói döntésből fakadó jogsérelmet orvosolja. Az MKB úgy véli, hogy esetében két alapjogot is sértett az ítélet: a jogállamiságot és a tulajdonhoz való jogot.
A multifunkcionális központ (CET) története már eddig is meghökkentő kanyarokat írt le. Az MKB 2008 januárjában kötött megállapodást a fővárosi önkormányzattal és a beruházó Porto Investment Hungary Kft.-vel, amelyben rögzítették, hogy a szolgáltatási szerződés felmondása esetén az önkormányzat köteles megfizetni a fennálló adósságot. Erre azért volt szükség, mert az előző városvezetés nem járult hozzá jelzálogjog bejegyzéséhez az ingatlanra, a beruházási költségek 90 százalékát hitelező MKB viszont biztosítékot kért. Ezt szolgálta a különmegállapodás.
A beruházást már ellenzékiként is támadó mai városvezetés sokallta az építés és az üzemeltetés fejében 25 év alatt bérleti díjként kifizetendő 31 milliárdot. A Porto a főváros beruházást akadályozó magatartására hivatkozva 2011 októberében felmondta a szolgáltatói szerződést. Az MKB 2012 elején fogta perbe a fővárost, a 25,4 millió eurós hitel, illetve kamatainak visszafizetését kérte.
A Pécsi Törvényszék tavaly márciusban kimondta: az MKB és a főváros között létrejött megállapodás érvényes. Az önkormányzatnak a Porto tartozásáért vállalt fizetési kötelezettsége fennáll. A főváros ekkor különalkut ajánlott, ám az MKB visszautasította a követelés összegének alig felére vonatkozó javaslatot. A Pécsi Ítélőtábla szeptemberi közbenső ítéletében megerősítette a korábbi döntést: a főváros köteles megfizetni a 7,5 milliárdos adósságot. Az önkormányzat felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához, amely végül a bank ellenében döntött.
Sokak szerint ez várható volt, hiszen a per valódi kérdése az elejétől fogva az volt: hozhat-e egy magyar bíróság olyan ítéletet, amely csődközelbe taszítja Budapestet? A Kúria szerint az MKB Bank nem bizonyította kellően, hogy az önkormányzatnak akkor is ki kell fizetnie az adósságot, ha a CET maga mondja fel a szolgáltatási szerződést. A Kúria ennek alapján semmisítette meg a fentiekkel ellentétes korábbi két ítéletet. Tarlós István főpolgármester többször is élesen bírálta elődjét, aki „egy máltai strandon bejegyzett offshore céget bízott meg a munkával”.
A tízmilliárdos beruházáshoz mindenesetre egy fillért sem adott a főváros. A per idején kötött alkukban viszont 6,5 millió eurót fizetett a Portónak, majd 2,7 millió eurót a generálkivitelezőnek. Később 1,32 milliárd forintot szavaztak meg a befejezésre. Mindebből Budapestnek egyelőre nem sok haszna van. Az időközben Bálnára keresztelt multifunkciós központ azóta is kong az ürességtől. Az üzletek jó része még mindig üres, a meglévő bérlők jelentős díjelmaradást halmoztak fel. A város az alkalmi hasznosításban látja a kiutat.
