A menekültválságra a Fidesz-kormány kétségkívül sajátos – unortodox – válaszokat adott.
Júliusban alig két hét elegendő volt arra, hogy az ideiglenes – fizikai – határzár létesítéséről, valamint a migrációval összefüggő egyes törvények módosításáról szóló előterjesztést a parlament megvitassa, megszavazza, majd a köztársasági elnök aláírja. A jogszabályváltozások augusztus 1-jén léptek hatályba, ezt azonban a kormány képtelen volt kivárni, mert a magyar-szerb határ mentén a kerítés építését már előbb megkezdték.
Brüsszelt ez persze nem érdekli, az viszont annál inkább, hogy a törvénymódosítással nagyjából kiüresítették a menedékkérők jogorvoslathoz való jogát. Mindenkivel szemben gyorsított eljárást kell ugyanis lefolytatni, aki valamely biztonságos harmadik országon keresztül érkezett Magyarországra. A menedékkérelem elfogadhatóságáról, valamint arról, hogy fennállnak-e az elismerés feltételei, azóta 15 napon belül határozni kell. Az érintettek ezt követően három napot kapnak arra, hogy fellebbezzenek, míg a bíróságnak nyolc napja van a beadvány értékelésére. Ez az idő érdemi felülvizsgálatra édeskevés.
Az új szabályok szerint a hatóságok a kérelmezők jelentős részét az eljárás idejére akár be is csukhatják, amit szintén nem szeretnek az unióban. Az őrizetbe vétel oka önmagában akár az is lehet, ha az érintett személyazonossága nem ismert, és az esetek jelentős részében ez a helyzet. Amúgy túl sokszor nem éltek ezzel a lehetőséggel, mert augusztus második felétől a migránsokat hatósági segítséggel csak átutaztatták az országon. Ezért annak sincs különösebb jelentősége, hogy a nyitott befogadóállomásokon elhelyezett embereknek – akiknek a száma ma már az ezret sem éri el – dolgozniuk kell bármely, a közfoglalkoztató által meghatározott munkahelyen.
