az állam nem egyeztet, hatalmi szóval dönti el, hol lehet iskola és hol nem, megszabja, hogy a tanárok miből és hogyan taníthatnak, a zűrzavaros rendszerben mindenki elvesztette az önállóságát. A tanárnő hozzátette: sokaknak ez nem is hiányzik.
A Pedagógus Szakszervezet Budapesten a Szakszervezetek Házában a Magyar Közoktatás Napja alkalmából tartotta rendezvényét, melynek alcíme ez volt: Az igazság pillanata – Hogy érzed magad? Galló Istvánné, a PSZ elnöke bevezetőjében arról beszélt, ünnepelni kellene, de nincs rá ok.
A Hogy érzed magad?-kérdésre azért igyekeztek a pedagógusok válaszolni, mert az oktatási államtitkár nemrég azt nyilatkozta: jó a hangulat az iskolákban, a pedagógusok jól érzik magukat. – Mi ezt nem így látjuk – jelentette ki Gallóné, és arra biztatta kollégáit, meséljék el, hogyan élik meg a gyerekekkel a két éve kezdett köznevelési reformot.
A pályán 38 évet eltöltött miskolci Csabalik Zsuzsanna úgy fogalmazott:
nyomorultul érzi magát, nem szeretne gyerek lenni ott, ahol két hét alatt hordták össze a Nemzeti Alaptantervet,
és a kémiaoktatást a DNS-sel kell kezdeni. Járai Attila a "mindennapos éneklés áldásos hatását" illusztrálva furulyán "szólalt fel", és A csitári hegyek alatt című népdalnak ezt a részét hangsúlyozta: "Kitörted a kezedet, mivel ölelsz engemet?" Tormainé Bagi Magdolna azt mondta, köszöni szépen, jól van, ha a gyerekek között lehet.
– Elvárják tőlem, hogy a 21. századnak megfelelően készüljek fel, de nem tudják, milyen a 21. századi gyerek.
KLIK, PÖCS és egyebek: már a nevüket is szégyellem. Ezek írnak nekem Etikai Kódexet? Láttak ezek valaha gyereket? – kérdezte a tanárnő, és hozzátette, most is van olyan tanítványa, akinek még mindig nincs tankönyve. Pedig azt mondták: a központi tankönyv mindenre megoldás.
Kovácsné Balázs Éva óvónő úgy fogalmazott, "fáradt és szomorú vagyok". És felhívta a figyelmet arra, hogy a gyalázatos 80 ezer forintos fizetésből élő óvodai segítők csak akkor maradnak betegen otthon, ha már nem tudnak kikelni az ágyból. De a fenntartót ez nem érdekli. Az a lényeg, hogy ugyanazt a nevelési dokumentumot három helyre le kelljen írni.
Mások is panaszkodtak az elképesztő bürokráciára. – Beteggé tesz bennünket – jegyezte meg Ligeti Zsuzsa Budapestről. – Amikor ezt szóvá tettük a klikes főnöknek, azt felelte, napi 22 órát dolgozik, és lám, bírja. A szakmai önállóság eltűnt, csupa rossz intézkedést kényszerítenek ránk.
|
Veres Viktor |
A veszprémi Bár Mihály rövid hozzászólásában azt jelentette be: felmérésük szerint 22 tanárból 21 aláírná a köznevelés átalakítása elleni tiltakozást, és 40-ből 30 tüntetni is elmenne. Egy másik veszprémi tanár szerint azt mondják, hogy nincs pénz krétára, nyomtatópatronra, miközben "százmilliárdokat lopnak el". Egy tapolcai tanítónő arról beszélt, csodálkoznak rajta, hogy ez egyik klikes iskolában van pénz taneszközökre, a másikban nincs.
A tanárok fáradtak, feszültek, sok helyütt késlekednek a jubileumi jutalmak kifizetésével, Jókai Katalin, a PSZ győri elnöke szerint vannak olyan tanárok, akiknek utazási költségeit három-négy hónapja nem téríti meg a csődközeli helyzetben lévő Klik. A pedagógusok szerint 40 százalékkal nőtt a fizetésük, de legalább 60-nal több lett a pluszmunkájuk. A 2700 forintos túlóradíjak helyett ma körülbelül 2100 forintot kapnak. Egyes helyeken ezt rendesen kifizetik, máshol nem.
Vannak iskolák, ahol nincs kréta és papír, nem engedik a fénymásolást, a szerelők díját 8-9 hónapra fizetik ki, Vargáné Csőke Éva a budapesti 14. kerületből azt hangsúlyozta: totálisan kimerültek, ennek a gyerekek látják a kárát. Kovács Csaba pomázi számítástechnikai óraadó arról számolt be, felmondott, mert a Klik szeptember óta nem fizette ki, 80-100 tanár hasonló helyzetben lehet. Amikor kereste a Kliket, hitegették, letagadták a vezetőt, a végén nem vették fel a telefont és nem válaszoltak az e-mailekre.
Szigeti Éva arról beszélt, olyan tankönyvekből tanít, amelyeket nem szeret, Lombosné André Adrien azt tette szóvá, hogy 40 évnyi tanítás után sem tartják becsben, jubileumi járandóságát nem kapta meg. Mások az idegi terhelésre panaszkodtak. Kókán István Pest megyei szakszervezeti elnök kalapban és fehér ingben szólalt fel, azt mondta: hátha a nemzeti gúnyájára felfigyelnek.
- Egyre nehezebb megtalálni a közös hangot - mondta, sok a gyomorbajos, magas vérnyomásos, szorongásos depresszióban szenvedő kollégája, újabban a portfólió-stressz sem ritka. Két fiatal testnevelő példáját említette, akik szeptember óta tanítanak, de csak októberben kötöttek velük szerződést. Fizetést máig nem kaptak. - Köszönet jár a szüleiknek - mondta az idős tanár -, hogy
a szüleik fizetik az állam helyett azt a passziójukat, hogy tanítanak. Miért tudnak bennünket folyamatosan megalázni?
- kérdezte végül. És azt a tipikus, egyben tarthatatlan pedagógus-álláspontot említette, mely így idézhető: "Nem szólok semmit, akkor talán békén hagynak."
Levél Orbán Viktornak
A Pedagógus Szakszervezet csattanós választ kívánt adni Czunyiné Bertalan Judit köznevelésért felelős államtitkár optimista kijelentéseire. Levelet küldenek Orbán Viktornak, melyben megismertetik a felszólalások tartalmával. "Amit a kollégák elmondtak - mondta Galló Istvánné -, meghallgathatja valamelyik stadionban." A PSZ azt várja a miniszterelnöktől, hogy válaszoljon. Ha ez elmarad, december 5-én a szaksezrvezeti kongresszuson döntenek arról, hogy januárban demonstrálnak-e a közoktatásban uralkodó zűrzavaros állapotok ellen.