galéria megtekintése

Törvénytelenül építették az Orbán-kormány kerítését

Elismerte a Honvédelmi Minisztérium, hogy a kormány felhatalmazása nélkül, azaz törvénytelenül épített dupla kerítést a magyar–szerb határra, jelentősen megnövelve ezzel az ideiglenes határzár kivitelezésének költségét. A szlovén határon a hét végén ugyancsak különös kerítésépítés zajlott.

Milyen közjogi felhatalmazás alapján fogott hozzá a honvédség a drótakadály építéséhez a szerb határon? Ki és mikor jogosította fel arra, hogy a négyméteres kerítés helyett, illetve mellett gyors telepítésű drótakadályt is létesítsen? – faggatta írásbeli választ igénylő kérdésében még augusztus végén Hende Csaba akkori honvédelmi minisztert Harangozó Tamás. Az MSZP frakcióvezető-helyettese emlékeztetett arra, hogy a kormány június 17-i határozatában egy négy méter magasságú, határőrizeti célú ideiglenes kerítés létesítésének előkészítését rendelte el a körülbelül 175 kilométer hosszúságú szerb határszakaszon. Mást nem.

Egymással nehezen összeférő elemek a képen. Összeillesztésük jogi háttere még hiányos
Egymással nehezen összeférő elemek a képen. Összeillesztésük jogi háttere még hiányos
Reviczky Zsolt / Népszabadság

A kerítés kivitelezésére négy terv készült. Lázár János miniszter jelentette be, hogy a lehetséges megoldások közül a fémoszlopokra rögzített, a földbe másfél méter mélyre préselt, a talajszinttől három és fél méterre kimagasló kerítést választották, amelynek tetején egy csaknem félméteres átmérőjű úgynevezett NATO-drótot terveztek.

 

Ezzel szemben eleinte egy a földből alig másfél méterre kiemelkedő, viszont pengékkel teleszórt gyors telepítésű drótakadály építése kezdődött el. Az úgynevezett gyoda azonban, bár kellemetlenségeket okozott, nem jelentett nagyobb akadályt a menekülteknek. De legalább nevére vette a kormány. Lázár augusztus 12-én tartott sajtótájékoztatóján tett említést először a kettős határzár kiépítéséről. Ekkor hangzott el először hivatalos tájékoztatás arról, hogy a kormánydöntésben leírt kerítés elé drótakadályt építenek.

Harangozónak címzett válaszában a honvédelmi tárca számos hazai és nemzetközi jogszabályra hivatkozott, amely lehetővé teszi a kerítésépítést a zöldhatáron. A szocialista politikus azonban nem ezt vitatta.

A válaszból az nem derült ki egyértelműen, hogy a honvédség milyen jogi felhatalmazás alapján látott neki az építésnek úgy, hogy annak műszaki tartalma jelentősen eltér a kormánydöntésben szereplőtől.

A Honvédelmi Minisztérium (HM) – immár az új tárcavezető, Simicskó István nevében válaszoló – illetékese azt írta: „Az ideiglenes határzár műszaki paramétereinek véglegesítésre a nemzetbiztonsági kabinet – a belügy- és a honvédelmi miniszter jelentésén alapuló – korlátozott terjesztésű, azaz minősített (titkos) döntésének megfelelően került sor."

A nemzetbiztonsági kabinet azonban a kormány döntéseinek előkészítésére hivatott testület. Szükség szerint, de legalább kéthetente ülésezik a miniszterelnök vezetésével. Tagja a kormányfő, a belügy-, a külgazdasági és külügy-, a honvédelmi, valamint a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Döntési jogköre azonban nincs a kabinetnek. Azaz nem hozhat a kormány kompetenciájába tartozó határozatokat, vagyis jogszerűen nem változtathatta volna meg a kerítés kormánydöntésben meghatározott műszaki tartalmát sem.

Miután a HM fontosnak tartotta leszögezni, hogy a honvédség csak kivitelező, az építtető a rendőrség, ezért az MSZP-s képviselő újabb levelében már Pintér Sándort kérdezte: ki adott utasítást a kerítés műszaki paramétereinek a megváltoztatására, s a közjogi felhatalmazás nélküli építésért ki vállalja a felelősséget? A belügyminiszternek harminc napja van a válaszadásra.

Menekültek a gyoda mögött. Pengés megoldás
Menekültek a gyoda mögött. Pengés megoldás
Móricz-Sabján Simon / Népszabadság

Különösen alakult a szlovén határzár története is. Az oda csütörtökön telepített drótakadályt ugyanis péntekre elbontották. Az oldalra állított acél mobilkapuk mellett a fűben tekercsekben állt a lebontott gyoda ott, ahol két nappal korábban katonák dolgoztak a felállításán.

A Belügyminisztérium azt közölte, hogy a drótakadályt csak „kísérleti feladatként” húzták fel. A tárca közleménye szerint a félreértések elkerülése érdekében Pintér Sándor belügyminiszter hétfőn határtalálkozón tisztázza Vesna Györkös Znidar szlovén belügyminiszterrel a határellenőrzés és a járőrözés rendszerét. Orbán Viktor ugyanakkor pénteken Bécsben még arról beszélt: terepmunka zajlik a szlovén határon, ahová mobil határvédelmi eszközöket helyeznek el.

A természetvédelmi szabályokat sem tartották be

A belügyminiszter elismerte: a déli határkerítés építésénél nem tartották be a környezet- és természetvédelmi jogszabályokat. A kerítésépítés a hatályos jogszabályok szerint nem építésiengedély-köteles tevékenység, ezért az építési hatóság engedélyét nem kellett beszerezni – válaszolta Pintér Sándor belügyminiszter a Párbeszéd Magyarországért képviselőjének, Szabó Tímeának. Ez azonban nem igaz: telekhatáron bárki engedély nélkül építhet kerítést, más esetekben azonban szükség van a település jegyzőjétől beszerezhető engedélyre.

Pintér következő állítása, hogy környezeti hatásvizsgálat azért nem készült, mert az ország nemzetbiztonsági érdekei nem rendelhetők alá ilyen szempontoknak. Lapunk által megkérdezett nemzetközi jogászok szerint ez az indoklás sem helytálló, amit alátámaszt: ha a nemzetbiztonsági érdek eleve felülírná a környezetvédelmet, akkor már régóta állna a NATO-radar a Zengőn. Ráadásul ilyen különbségtétel az alaptörvényből sem vezethető le.

A kormány is érzékelhette, hogy tilosban jár, mert a tömeges bevándorlás kezelésével összefüggő törvénymódosításokat azzal kezdte, hogy az említett összes építési, illetve környezet- és természetvédelmi jogszabály alól felmentést adott saját magának. Csakhogy ez a jogszabály több mint egy hónappal a határzár építésének megkezdése után lépett hatályba. A Védegylet nevű környezetvédő szervezet már korábban tudatta, hogy feljelenti a felelős kormánytagokat az engedély nélküli építkezésért. Mivel a jogszabályban előírt engedélyek az építés kezdetekor hiányoztak, a szervezet álláspontja szerint a bíróság sem tehet mást, mint hogy az eredeti állapot helyreállítására kötelezi a beruházót, ahogyan ezt például egy magánépíttető esetében tenné. (Hargitai Miklós)

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.