Az elemző azt javasolja, hogy először is gondoljuk át, majd vessük el gyorsan azt a lehetőséget, hogy kizárólag a jelölt személye csalogatta elő az üléstermi békegalambokat. "Bár személyes tapasztalataim ellentmondani látszanak a Fidesz mindig mindent tökéletesen megtervez és fegyelmezetten végrehajt toposznak, egy ilyen nagy figyelemre számító, médiaképes ügyben azért okkal feltételezhetjük, hogy nem a kiszámíthatatlan véletlen vagy a pillanat hatása dönt. Márpedig ha elfogadjuk, hogy a kormányzó párt tudatosan volt meglepően barátságos és szokatlanul kedves, akkor érdemes talán azt is átgondolnunk, hogy vajon mit szeretett volna ezzel a gesztussal üzenni" - írja legfrissebb blogbejegyzésében Török Gábor.

Az elemző kifejti: "innentől a találgatások világába lépünk, mégis azt feltételezem, nem járok messze a valóságtól, ha azt gondolom, hogy a párt mai viselkedése összefüggésben lehet az elmúlt napok kritikáival és támadásaival. Ezekben az ellenzéki megszólalók - mindhárom párt soraiból - erőszakosságról, erőpolitikáról és túlhatalomról beszéltek, és felhívták a figyelmet a győztes mindent visz logika veszélyeire. S bár a kormánypárti reagálók rendre lesöpörték ezeket az érveket, nagyon úgy tűnik, ez nem jelentette azt, hogy süketek és vakok is lettek volna velük kapcsolatban".

A politológus hozzáteszi: természetesen szó sincs megváltozott politikáról vagy átértékelt viszonyról, egyszerűen csak a Fidesz is látja, hogy időnként jó egy kis lágyság is a keménység mellett. S ha tényleg ez kell, - a Fidesz nézőpontjából tekintve - valóban egyszerűbb egy délután megszeretgetni Balogh Andrást, mint megválasztani újabb öt évre Sólyom Lászlót.