Ingatlanpanama Debrecenben?

2009-06-04 Debrecen MSZP

A város négyzetméterenként 380 forintért adott el egy önkormányzati ingatlant, amelyet az azt megszerző vállalkozás négyzetméterenként 6000 forintért adott tovább. A debreceni MSZP egyelőre nem tesz feljelentést, csak tájékozódik. A Fidesz közleménye szerint a közműberuházásokat a befektetők végezték el, s a jelentős foglalkoztatás mellett csak iparűzési adóból több száz millió forint iparűzési adót szedett be a város.

A helyi MSZP szerint mintegy kilencszázmillió forinttal károsíthatta meg Debrecen városát az az ingatlanügylet, amelyre Zsiros Zsolt, a párt debreceni elnöke, valamint Varga Zoltán városi alelnök hívta fel a nyilvánosság figyelmét csütörtökön.

Sajtótájékoztatójukon elmondták: a cívisváros közgyűlése 2007 decemberében értékesített egy önkormányzati tulajdonú, 16,5 hektáros területet a Határ úti ipari park mellett négyzetméterenként 380 forintos áron a Debreceni Regionális és Innovációs Ipari Park Kft.-nek. Vagyis a városi vagyonkezelő holding alá tartozó cég összesen 62,5 millió forintért jutott hozzá az ingatlanhoz.

A szocialisták elmondták: tudomásukra jutott, hogy ugyanezt a területet - amelyet időközben közművesítettek - a kft. valamilyen módon továbbadta egy, a Xanga cégcsoport érdekeltségébe tartozó vállalkozásnak, amely az ingatlant később már sokszoros áron, négyzetméterenként 6000 forintért - azaz mintegy egymilliárdért - értékesítette tovább. Az MSZP-s képviselők szerint ki kell vizsgálni, hogy a terület eladásából befolyt pénz miért nem a város vagyonát gyarapította. Hozzátették: felmerül a gyanú, hogy az ügylet során súlyos visszaélések történtek.

Tudósítónk kérdésére, miszerint ismeretlen tettes ellen kívánnak-e büntető-feljelentést tenni, Zsiros Zsolt azt válaszolta: feltétlenül végigviszik az ügyet az összes lehetséges fórumon, de előbb az önkormányzattól és a vagyonkezelő holdingtól várnak választ felvetéseikre.

Fidesz: a befektető közművesítette az ingatlant

A debreceni önkormányzatot a beruházások ösztönzése és a munkahelyteremtés szándéka vezette a Határ úti ipari park fejlesztésekor - közölte a Fidesz helyi frakcióvezetője a szocialisták sajtótájékoztatóján elhangzottakra reagálva.

Papp László kiemelte: csak a Határ úti ipari park területén 3400 új munkahely jött létre Debrecenben az elmúlt években, az ott megtelepedett vállalatok és vállalkozások pedig már eddig is több száz millió forintnyi iparűzési adót fizettek a városnak, s ezek a bevételek az újonnan betelepülők révén tovább gyarapodnak majd.

A debreceni szocialisták szerint "csaknem egymilliárd forint haszon, illetve értékkülönbözet a város kasszája helyett magánzsebekbe vándorolt egy ingatlanügylet kapcsán". Zsiros Zsolt, az MSZP városi elnöke és Varga Zoltán alelnök sajtótájékoztatójukon azt mondták: a közgyűlés 2007 decemberében értékesítette az ipari park melletti 16,5 hektáros területet a város saját kft.-jének névleges áron.

Később a terület átkerült egy cégcsoport érdekeltségébe, majd azt tovább értékesítették, így a különbözet nem a város vagyonát gyarapította, hanem magánzsebekbe került. Papp László, a Fidesz helyi frakcióvezetője erre reagálva közölte: a szocialista politikusok nem értik vagy nem akarják érteni, hogy egy ipari park létrehozása, befektetőkkel való feltöltése komoly szakmai feladat, illetve nem kevés beruházást igényel.

Kiemelte, hogy az értékesített önkormányzati ingatlan nem volt közművekkel ellátva. A vállalkozások megtelepedése érdekében szükséges közmű-beruházásokat és egyéb fejlesztéseket a vevő végezte el, eddig bruttó 1 milliárd 243 millió forint értékben. A közművesítés utáni önköltségi négyzetméterár a 7000 forintot is meghaladja.
A területre egy év alatt hét cég érkezett: egy gyógyszeripari üzem, egy autóbusz-telephely, egy biotechnológiai laboratórium, egy szolgáltatóház, egy vállalkozói inkubátorház, egy autóipari üzem és a legutóbb egy nyomdaipari üzem. Ezek összesen 1240 embernek adnak munkát - írta közleményében Papp László.

Orbán fogorvosa mindent megtett, mégis beragadtak az Ironmannek járó milliók

Hiába várja a júliusban azonnalira beígért állami támogatást a nyáron lezajlott Ironman 70.3 verseny szervezője. A nemzetgazdasági szempontból is fontos nemzetközi rendezvénynek a kormány 180 millió forintot ítélt meg, a pénznek a Magyar Triatlon Szövetségen keresztül kellene eljutnia az ironmanesekhez, de nem jut. A szakszövetség és a versenylicencet birtokló Kropkó Péter vállalkozása között rég elmérgesedett a viszony, főleg miután a szövetség a tavasszal megpróbálta bemártani őket az amerikai jogtulajdonosnál.

"A TEK működésképtelen, veszélyt jelent a magyarokra"

A Demokratikus Koalíció szóvivője azt követeli, hogy számolják fel a Terrorelhárítási Központot (TEK) és helyezzék szakmai alapokra a terrorelhárítást. Gréczy Zsolt szerint a hazai terrorelhárítás jelenlegi formájában működésképtelen, ezért veszélyt jelent a magyarokra és az Európai Unió többi polgárára is.

Brüsszel nem fél Orbántól és nem áll bosszút - interjú Navracsics Tiborral

Érzelmileg színesen fejezi ki magát – így fogalmazott Navracsics Tibor uniós biztos lapunknak annak kapcsán, hogy az Orbán a népszavazás után is csatákat akar nyerni Brüsszel ellen. A politikus beszélt arról is, miért szavazott nemmel a népszavazáson, kellet-e ehhez engedélyt kérnie, főnökétől, és elemezte az unió helyzetét is.

Nem nyomoznak - törvényesen jutott ingatlanhoz Rogán feltalálótársa

Nem történt bűncselekmény a BRFK Korrupciós és Gazdasági Bűncselekmények Elleni Főosztálya szerint akkor, amikor az V. kerületi önkormányzat a sajtó értékelése szerint rendkívül előnyös áron segítette hozzá az általa bérelt ingatlanhoz Csík Balázst, az offshore hétterű Hunguard Zrt. társtulajdonosát, Rogán Antal propagandaminiszter feltalálótársát.

Így töpörödött össze a pécsi magasház

Mostanra csupán néhány emeletnyi torzó maradt Pécs egykori híres panelmonstrumából, amit a Guiness Rekordok Könyve Közép-Európa legmagasabb lakatlan épületeként tartott számon. Az 1976-ban átadott, '89-re egy építési hiba miatt életveszélyessé vált 25 emeletes házat végeláthatatlan huzavona után idén tavasszal kezdték lebontani, a kivitelezők szerint év végére nyoma sem marad. Képsorozatunkban megnézheti, hogyan tűnik el lassan a föld színéről a Kádár-korszak egyik büszkesége.