Több mint száz postás tüntetett

Magyar Posta elbocsátások sztrájk tüntetés

Több mint százan vettek részt a Magyar Posta székháza előtt tartott demonstráción, amelyet a Kézbesítők Szakszervezete szervezett, mert jogtalannak tartja 29 tisztségviselőjének elbocsátását.

A demonstráción Tusz Ferenc, a szakszervezet vezetője elmondta: a posta a jogszerűtlen rendkívüli elbocsátásokkal azért "fejezte le" a Kézbesítők Szakszervezetét, mert az a hatályos jogszabályok minden pontját számon akarta kérni a munkáltatón, és felemelte hangját a munkavállalók jogaiért. A tüntetésen jelen voltak a Liga Szakszervezetek, a BKV szakszervezetei, a Pedagógusok Demokratikus Szövetsége, a Magyarok Világszövetsége, és a Munkáspárt képviselői is.

A demonstráció végén Tusz Ferenc petíciót adott át a posta vezetőinek, amelyben a szakszervezet azt követeli, hogy vegyék vissza állásaikba a jogszerűtlenül elbocsátott dolgozókat, mivel a Magyar Posta szankciója eltúlzott, és az ügyben még jogerős bírósági ítélet sem született. A Magyar Posta január elején mondott fel 29 munkavállalójának, jogellenes sztrájk szervezésére hivatkozva. A sztrájkot a Kézbesítők Szakszervezete hirdette meg, felhívására 2009. december 22-én mintegy 150, december 23-án pedig 100 kézbesítő nem vette fel a munkát annak ellenére, hogy a munkáltató több alkalommal is felhívta a figyelmet, hogy a sztrájknak nincs jogalapja. A kézbesítők akkor azért sztrájkoltak, hogy minden dolgozó egyszeri 100 ezer forintot kapjon a posta által értékesített ingatlanok bevételéből.

A Magyar Posta a kétnapos sztrájkot követően a Fővárosi Munkaügyi Bírósághoz fordult, amely december 28-i elsőfokú, nem jogerős határozatában megállapította, hogy a kézbesítők sztrájkja jogellenes volt. Tomecskó Tamás, a Magyar Posta Zrt. szóvivője kijelentette: a munkáltató megalapozott döntést hozott az elbocsátott 29 munkavállaló ügyében. Az elbocsátás arányban állt az alkalmazottak által elkövetett jogsértés mértékével - tette hozzá. Hangsúlyozta, a Fővárosi Munkaügyi Bíróság első fokú döntésében négy pontban is rámutatott, miért volt jogellenes a kézbesítők decemberi sztrájkja, és a Magyar Posta úgy véli, a bíróságnak mind a négy indoka igen megalapozott.

Orbán fogorvosa mindent megtett, mégis beragadtak az Ironmannek járó milliók

Hiába várja a júliusban azonnalira beígért állami támogatást a nyáron lezajlott Ironman 70.3 verseny szervezője. A nemzetgazdasági szempontból is fontos nemzetközi rendezvénynek a kormány 180 millió forintot ítélt meg, a pénznek a Magyar Triatlon Szövetségen keresztül kellene eljutnia az ironmanesekhez, de nem jut. A szakszövetség és a versenylicencet birtokló Kropkó Péter vállalkozása között rég elmérgesedett a viszony, főleg miután a szövetség a tavasszal megpróbálta bemártani őket az amerikai jogtulajdonosnál.

"A TEK működésképtelen, veszélyt jelent a magyarokra"

A Demokratikus Koalíció szóvivője azt követeli, hogy számolják fel a Terrorelhárítási Központot (TEK) és helyezzék szakmai alapokra a terrorelhárítást. Gréczy Zsolt szerint a hazai terrorelhárítás jelenlegi formájában működésképtelen, ezért veszélyt jelent a magyarokra és az Európai Unió többi polgárára is.

Brüsszel nem fél Orbántól és nem áll bosszút - interjú Navracsics Tiborral

Érzelmileg színesen fejezi ki magát – így fogalmazott Navracsics Tibor uniós biztos lapunknak annak kapcsán, hogy az Orbán a népszavazás után is csatákat akar nyerni Brüsszel ellen. A politikus beszélt arról is, miért szavazott nemmel a népszavazáson, kellet-e ehhez engedélyt kérnie, főnökétől, és elemezte az unió helyzetét is.

Nem nyomoznak - törvényesen jutott ingatlanhoz Rogán feltalálótársa

Nem történt bűncselekmény a BRFK Korrupciós és Gazdasági Bűncselekmények Elleni Főosztálya szerint akkor, amikor az V. kerületi önkormányzat a sajtó értékelése szerint rendkívül előnyös áron segítette hozzá az általa bérelt ingatlanhoz Csík Balázst, az offshore hétterű Hunguard Zrt. társtulajdonosát, Rogán Antal propagandaminiszter feltalálótársát.

Így töpörödött össze a pécsi magasház

Mostanra csupán néhány emeletnyi torzó maradt Pécs egykori híres panelmonstrumából, amit a Guiness Rekordok Könyve Közép-Európa legmagasabb lakatlan épületeként tartott számon. Az 1976-ban átadott, '89-re egy építési hiba miatt életveszélyessé vált 25 emeletes házat végeláthatatlan huzavona után idén tavasszal kezdték lebontani, a kivitelezők szerint év végére nyoma sem marad. Képsorozatunkban megnézheti, hogyan tűnik el lassan a föld színéről a Kádár-korszak egyik büszkesége.