A kezdeményezéstől saját kisebbségi önkormányzati képviselői is elhatárolódnak - közölte Csáfordi Dénes (Fidesz), a hajdú-bihari település polgármestere pénteken, hangsúlyozva, hogy ő is elutasítja a követelést.

Az ügy előzménye: az Esélyt a Hátrányos Gyerekeknek Alapítvány pert indított a hajdúhadházi önkormányzat és a fenntartásában lévő Bocskai István két tanítási nyelvű általános iskola, valamint a Dr. Földi János Általános és Művészeti Iskola ellen, mert szerintük a településen élő cigány tanulókat jogellenes elkülönítetten oktatják, szegregálják.  

A Legfelsőbb Bíróság 2008 novemberében helybenhagyta a hajdúhadházi szegregációs perben hozott első fokú ítélet azon rendelkezését, amely kimondta: jogellenes elkülönítés miatt jogsértést követett el a település két általános iskolája. Az LB helybenhagyta továbbá az első fokú ítéletnek a jogsértés abbahagyására és az attól való eltiltásra vonatkozó rendelkezéseit.

Csáfordi Dénes polgármester pénteken elmondta: október elején kereste meg az önkormányzatot Koós László Zoltán ügyvéd, hogy tájékoztassa a szegregáció érintettjeinek kártérítési igényéről. Az ügyvédet Alföldi-Lakatos Gábor, a cigány kisebbségi önkormányzat elnöke kereste meg, aki elsődlegesen peren kívüli megállapodásra hatalmazta fel. Az egyezségi ajánlat szerint 74 millió forintot követelnek a városi önkormányzattól, ez az érintettek számára fejenként 100 ezer forintot jelentene.

Amennyiben az önkormányzat eleget tenne az egyezségi ajánlatban foglaltaknak, az a következő gazdasági évben megszorításokhoz vezetne, intézmények bezárását és szociális juttatások befagyasztását jelentené - mondta Csáfordi Dénes, hozzátéve: az sem elképzelhetetlen, hogy az önkormányzat 2012-ben nem indulhatna egyetlen közmunkapályázaton sem, hiszen az ehhez szükséges önrész hiányozna a város kasszájából.

A polgármester tájékoztatása szerint Alföldi-Lakatos Gáborral nem ért egyet a saját testülete sem: Rostás Zsigmond képviselő, Rostás Dezső és Balogh Sándor cigány kisebbségi önkormányzati képviselők közös nyilatkozatot adtak ki, amelyben elhatárolódtak a kártérítési követeléstől.

Kifejtették, hogy már a szegregációs pert is ellenezték, amelynek a cigányság a vesztese lett. Nyilatkozatukból kiderül, hogy a korábban perbe fogott tagiskolákban a cigány gyermekek magasan képzett pedagógusok segítségével, egyénre szabott, minőségi oktatásban részesültek, s ez segítette a romaintegrációt. Emellett az iskola épülete közelebb volt a gyerekek lakhelyéhez, de mára már mindenki a központban lévő iskolákba kénytelen járni, így csökkent a pihenésre és tanulásra fordítható idő.

Kétségtelen, hogy a rendszerváltozást követő 21 év egyik legnagyobb vesztesei a romák. Tömegesen veszítették el munkahelyeiket, segélyből kénytelenek élni. Nemcsak anyagilag, hanem morálisan is leszakadtak és elszigetelődtek egyes cigány közösségek - mondta a polgármester.

Ugyanakkor a liberális oktatáspolitika "torzszüleménye és óriási kártétele" volt, hogy "összeerőltetett" olyan gyermekeket, akiknek a szocializációjában, életvitelében, képességeiben nagyok a különbségek, és ezzel feszültséget gerjesztve nem biztosították a felzárkóztatás valódi feltételeit - jegyezte meg.

Azt mondta, az egyezségi ajánlat azonban nem csak anyagi okok miatt elfogadhatatlan; "meggyőződésünk, hogy maga a feltételezés, miszerint pénzben kifejezhető a roma családok szegregációs kártétele, egyértelműen közösségellenes, és óriási feszültséget okoz a város lakossága körében" - tette hozzá.

Egyidejűleg arra kérte a roma vezetőket, hogy működjenek közre a foglalkoztatási helyzet javítására szolgáló közmunkaprogramokban, tegyenek erőfeszítéseket a helyi közösségek békés együttműködéséért.