Hatalmasat kaszál a gyorshajtókon a kormány
Az ORFK tájékoztatása szerint az év első öt hónapjában tovább javult a közlekedésbiztonság a magyar utakon. 5183 személyi sérüléses balesetet regisztráltak, 183-mal kevesebbet, mint az elmúlt év azonos időszakában. Ennél is nagyobb arányban csökkent a közlekedési balesetekben elhunytak száma: tavaly az év első öt hónapjában 225, az idén „csak” 200 emberéletet követeltek a közúti tragédiák.
Drasztikusan, 15,5 százalékkal csökkent az ittasan okozott balesetek száma; 593-ról 501-re. Ennek ellenére a rendőrség nem elégedett, hiszen még így is közel minden tizedik balesetet ittas vezetők okoznak.
A legfőbb baleseti okok is változatlanok. Az estek harmada (31 százaléka, azaz 1580 baleset) a gyorshajtásra vezethető vissza. Tavaly az év első öt hónapjában még 28 százalék volt a gyorshajtással indokolt balesetek aránya. A második legfőbb baleseti ok az elsőbbség meg nem adása (az összes baleset 24 százaléka történik emiatt), a harmadik a kanyarodási szabályok megsértése (14 százalék).
A közúti balesetek 60 százalékot az autóvezetők okozzák, 11 százalékát a tehergépjármű-vezetők. Százból egy tragédiáért felelősek a buszsofőrök, négyért-négyért a motort és a segédmotoros kerékpárt vezetők. Száz balesetből 11-ért a kerékpárosok hibáztathatók a rendőrségi vizsgálatok szerint. Ez a 2013. január elseje és május 31. közötti időszakban azt jelenti, hogy a biciklisek több balesetet okoztak, mint a buszsofőrök, a motorosok és a segédmotoros kerékpárt vezetők együtt.
Bár összességében csökkent a balesetek, és azon belül jelentősebb mértékben a halálos kimenetelű balesetek száma, a rendőrség továbbra is baleset-megelőzési propagandával és még hatékonyabb ellenőrzési módszerek bevezetésével száll harcba a „három országúti gyilkossal”, a gyorshajtással, az ittas vezetéssel és a biztonsági öv nélkül vezetőkkel szemben. És persze szigorú bírságolással.
2008 óta bizonyos közlekedési szabályszegéseket az úgynevezett objektív felelősség alapján is büntethet a hatóság. Az automata sebességmérők felvételei, vagy a tilosban parkolókról részült fotók alapján is kiszabható a bírság; amennyiben a rendszám szerint azonosított tulajdonos nem akarja vagy nem tudja megnevezni, hogy a kérdéses szabálytalanságot ki követte el (ki vezette akkor éppen a tulajdonában lévő autót), s emiatt az illető ellen nem indulhat szabálysértési eljárás, rajta hajtják be a bírságot.
A rendőrség és a mindenkori kormányzat 2008 óta azt kommunikálja, hogy ez által elkerülhetetlen a büntetés, s ennek hatására javul a közlekedési morál, de legalábbis az önkéntes szabálykövetés. Nos, az tény, hogy az objektív felelősség bevezetése óta kezdett el látványos javulni a közlekedésbiztonság, jelentősen csökkent a balesetekben elhaltak, megsérültek száma. Ám, ami a büntetés elkerülhetetlenségét illeti…
Tavaly összesen 15 milliárd 847 millió 55 ezer forint közigazgatási bírságot szabott ki a rendőrség az objektív felelősségi körbe tartozó szabályszegésekért. (Összehasonlításul: az Összefogás az Államadósság Elleni Alapba 2011. április 29. és 2012. december 31. között magán- és jogi személyek együttesen 263,9 millió forintot utaltak át.) A közigazgatási bírságként kiszabott összegnek a döntő hányadát, csaknem 14,2 milliárd forintot gyorshajtásért rótták ki az autótulajdonosokra. Az ORFK tájékoztatása szerint az objektív felelősségi körben kiszabható maximális, 300 ezer forintos bírságot 49 esetben vetették ki, kivétel nélkül gyorshajtás miatt.
Senki nem duplázott, azaz egetlen olyan gyorshajtó sem volt, aki kétszer (vagy többször) is olyan nagy mértékben lépte volna túl az adott úton megengedett maximális sebességet, amiért 300 ezres bírság járna. Ez azt bizonyítja, hogy a magas büntetéseknek van azért visszatartó hatályuk. Bár mindösszesen egy esetben szabtak ki (100 ezer forintos) bírságot „a természetvédelemre vonatkozó szabályok megsértéséért”, azaz, a rendőri aktivitás elsősorban és döntően a gyorshajtók megfékezésében érhető tetten. Bár ezt a rendőrség nem erősítette meg, ez az „aktivitás” is nagyrészt az automata sebességmérőknek köszönhető...
A fizetési morál azonban a bírságbefizetések esetében is hagy kívánnivalót maga után. A jogerősen kiszabott csaknem 16 milliárd forintból ugyanis tavaly csak 10 milliárd 314 millió 743 ezer forintot fizettek be a járműtulajdonosok. A rendőrség a fennmaradó összeg behajtására intézkedett – közölte érdeklődésünkre az ORFK.
A külföldiek azonban még mindig megúszhatják a büntetést, és ez jó ideig nem is fog változni. Az Európai Unió Tanácsa ugyanis még 2011 szeptemberében elfogadta „a közúti közlekedésbiztonságot súlyosan sértő közlekedési jogsértésekre” vonatkozó irányelvét. Eszerint a gyorshatók, a biztonsági öv vagy bukósisak nélkül, ittasan vagy drogok hatása alatt vezetők, a kézben tartott mobillal vezetők és a tiloson áthajtók esetében a tagállamok kötelesek átadni egymásnak az érintett járművek tulajdonosainak az adatait.
Azonban az irányelv nem teszi lehetővé a jogerősen kiszabott bírságok behajtását a külföldieken, így a gyakorlatban nem túl sok hasznát látják a hatóságok. Az irányelv hiányosságát orvosolandó Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Szlovákia, Szlovénia, Lengyelország, Románia és Magyarország az úgynevezett Salzburgi Fórum keretében megállapodtak a jogerős bírságok határon átnyúló végrehajtásában. Magyarország és Bulgária már ratifikálta a megállapodást, amely várhatóan 2014 első félévében lép majd hatályba. Attól kezdve az aláíró országokban nyilvántartásba vett autók tulajdonosaitól be lehet majd hajtani a külföldön elkövetett szabályszegéseikért kiszabott bírságokat is.
Ha csak az automata sebességmérők készítenek róluk fotókat, továbbra is büntetlenül száguldozhatnak azonban Magyarországon a német, az olasz és a többi nem Salzurgi Fórum-tagország autói, és persze az ezen országok rendszámát viselő autókkal a magyarok is. Kérdés, hogy a fórum országainak mikor sikerül a közlekedésbiztonság ügyét hangzatosan támogató, a tagországokkal szemben a balesetek számának csökkentésének mértékét illetően csak igen nehezen teljesíthető követelményeket támasztó Uniót rákényszeríteni, hogy a Salzburgi Fórum gyakorlatát tegye kötelezővé valamennyi tagállam számára? Igény lenne rá.
