A budapesti tüntetést több vidéki demonstráció és egy néhány napos éhségsztrájk is megelőzte. A szervezők szerint a megmozdulás célja, hogy olyan felsőoktatási törvény szülessen, mely „szakmai alapokon és kompromisszumokon nyugszik, s hosszútávon képes biztosítani a magyar felsőoktatás minőségét”. – A felsőoktatási törvény tervezete vidékellenes, szociálisan érzéketlen, amelynek bevezetése Észak-Magyarországon végzetes következményekkel járhat – mondta Gáspár Marcell a Miskolci Egyetemről, utalva a hallgatók által bújtatott tandíjnak nevezett önköltséges képzésre.

HÖOK demonstráció a Nemzeti Erőforrás Minisztérium előtt

Bár a tüntetés két héttel ezelőtti meghirdetése óta közeledtek a kormány és a hallgatók elképzelései (legutóbb szerdán tárgyaltak Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettessel), még mindig sok a nyitott kérdés. A legfontosabb, hogy mennyivel csökken az államilag finanszírozott helyek száma. A felsőoktatási törvény tervezetében csak annyi áll, hogy az államilag finanszírozott keretszámokat a kormány évente rendeletben határozza meg. A tervezet szerint emellett önköltséges és részben önköltséges férőhelyek lennének, de az nem derül ki, hogy az önköltséges képzéseken milyen nagyságrendű költségtérítést kellene fizetni.

A szerdai egyeztetés után Navracsics Tibor beszélt egy kedvező kamatozású második diákhitel lehetőségéről, amelyet kifejezetten az önköltséges képzésben részt vevőknek szánnak.– Ha az ország vezetői az adósság elleni küzdelmet hangoztatják, miért akarják eladósítani a fiatalokat? – hangzott el ezzel kapcsolatban a tüntetésen.

Keresztes Gábor a Nyugat-magyarországi Egyetemről hozzátette, hogy követelik, hogy az államilag támogatott hallgatói létszám átgondolatlan csökkentésétől álljon el a kormányzat. A másik legvitatottabb pont az úgynevezett röghöz kötés. A tervezet erről sem ír részletesen, csak a hallgatókkal megkötendő ösztöndíjszerződéseket említi. A kormány szerint az államilag finanszírozott képzésben részt vevőknek bizonyos ideig Magyarországon kellene dolgozniuk, vagy ha nem, akkor vissza kell fizetniük a képzésük költségeit.

A szerdai megbeszélés után a miniszterelnök-helyettes azt mondta, hogy a szándékuk megmaradt, de rugalmasabb formában, mint korábban. – Ha lesz munka, akkor nemhogy az országot, de a régiót sem fogjuk elhagyni – közölték a hallgatók a demonstráción.Kis Dávid, a Budapesti Corvinus Egyetem hallgatója kiemelte: mindent elmond a koncepcióról, hogy ha csak kósza ötletként is, de felmerült a Corvinus Egyetem bezárása, ahova még ma is hatalmas presztízs bekerülni. Hozzátette: a törvénytervezet továbbra is nyitva hagyja az egyetembezárások lehetőségét. Többen az oktatási államtitkár lemondását követelték.