Péterfalvi mindemellett azt közölte Harangozóval, hogy sem az önkormányzat, sem más hatóság nem kereste meg őt és hivatalát a józsefvárosi kamerarendszerrel összefüggésben. Ezért is rendelt el vizsgálatot.
Péterfalvi Attila álláspontja arról, sérti-e a polgárok olyan alapvető emberi jogait, mint a magánélethez való jogot az arcfelismerőkamera-rendszer kiépítése, gyökeresen ellentétes azzal, amit ez ügyben Kocsis Máté polgármester képvisel. Ő ugyanis a Jozsefvaros.hu portálnak egy július 29-én adott interjújában arra a felvetésre, hogy jogvédők és ellenzéki politikusok támadják a kamerarendszer miatt, azt válaszolta: „Ez engem egyáltalán nem érdekel, mert nincsenek emberi jogi problémák az új kamerarendszerrel. Mi rendet akarunk, ők meg szórakoznak, mert semmi felelősségük sincs az egészben”.
Lapunk keddi számában Orwell-land Józsefvárosban címmel közöltünk írást arról, hogy Harangozó Tamás Pintér Sándor belügyminiszternek írásbeli választ igénylő kérdést tett fel azzal kapcsolatban, hogy valóban a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat fogja-e majd figyelni a józsefvárosi arcfelismerő kamerákat, s hogy egyáltalán, miért tesztelik ezt az új rendszert, hiszen alkalmazásának jogszabályi feltételei még nem is léteznek. E-mailben megkerestük Józsefváros Önkormányzatát, hogy autentikus forrásból kapjunk választ arra a kérdésre, miért van szükségük e hipermodern rendszerre. Azt a választ kaptuk, hogy használjuk a Jozsefvaros.hu oldalon e témában megjelent írásokat.
Cikkünk megjelenése napján Kocsis Máté a Hír TV-ben próbálta cáfolni állításainkat, csúsztatással, hazugsággal vádolva meg mindenkit – köztük meg nem nevezve lapunkat is –, akik bírálják a kameraprojektet. Szavaiból kiderült: ősszel mégsem működik majd 70 arcfelismerő-térfigyelő kamera Józsefvárosban.
A polgármester visszautasította, hogy a rendszert totális megfigyelésre szánnák. Szerinte az csak a bűnügyi nyilvántartással lesz összekapcsolva, azaz majd a körözött bűnözőket fogják a kamerák automatikusan felismerni. Higgyük el. Bár a bűnügyi nyilvántartásban (ami tulajdonképpen nem egy adatbázis, hanem több nyilvántartás gyűjtőneve) azoknak az adatai és fotója nem található meg, akiket még nem fogtak el, ezért az ő esetükben a rendőrség is a népesség-nyilvántartás adataiból dolgozik, ha pedig már azzal is össze van kötve a rendszer, akkor viszont mégis csak alkalmassá válik bármelyik magyar állampolgár megfigyelésére és nyomon követésére.
Az emberi jogi aggályokat persze nem ez veti fel elsősorban. Már ma is számos térfigyelő és biztonsági kamera rögzíti és tárolja hosszabb-rövidebb ideig a látóterében elhaladók képét. Igaz, a mai kamerák még nem ismerik fel az embereket, nem tudják „megmondani”, hogy éppen ki haladt el előttük. Ám, ha a kamerák kezelői felismerik az illetőt, egész nap követhetik. Elvileg. A gyakorlatban ugyanis a kamerák alkalmazásának szigorú szabályai vannak. Súlyos következményekkel jár, ha a kezelő minden ok nélkül tartósan megfigyel valakit, de még annak is, ha csak azért fókuszál rá egy járókelőre, mert csinosnak-vonzónak találja.
Az automatikus arc- és rendszámfigyelő rendszerek használatának nincs törvényi háttere. Semmi nem szabályozza, hogy egyáltalán mire használhatók. Csak a körözött bűnözők megfigyelésére? Ez luxus lenne, a rendszer ugyanis képessé tehető arra is például, hogy megfigyelje az iskolák környékét, s ha feltűnik ott egy gyermekzaklatás, pedofília miatt, vagy hasonló okból a gyermekintézmények környékéről kitiltott (távoltartással sújtott) ember, azonnal jelezze ezt a rendőrségnek.
Ehhez azonban szabályozni kell, hogy ki és mire használhatja az automatizált személyazonosító rendszert. Nemcsak azért, hogy törvényesen kiépülhessen a józsefvárosi kamerarendszer, hanem azért is, mert az autópályák mentén hamarosan megkezdik azoknak a szuperkameráknak a telepítését, amelyek egyszerre alkalmasak sebességmérésre, az e-útdíj befizetésének ellenőrzésére, és közben még azt is meg tudják figyelni, hogy az autós bekapcsolta-e a biztonsági övét, kézben tartotta-e a mobiltelefonját. Kizárt, hogy ezek a kamerák ne lennének alkalmasak (majd) az arcfelismerő szoftverrel való együttműködésre, s ezáltal a személyazonosításra.
Most is szerettünk volna tisztázni néhány kérdést Józsefváros Önkormányzatával, de az e-mailünkre nem válaszoltak. Az biztosnak tűnik, hogy ősszel nem lesz 70 arcfelismerő kamera Józsefvárosban. De akkor miért ígérte meg – a Jozsefvaros.hu tanúsága szerint még márciusban, kevéssel az országgyűlési választások előtt – Kocsis Máté a kerület lakóinak írt levelében, hogy a kormány 250 milliós támogatásával megvalósul ez a Magyarországon egyedülálló rendszer?
